Anna 1533 és 1536, vagyis mindössze három évig volt VIII. Henrik neje, Anglia királynéja. És éppen ma 488 éve, hogy kivégeztek.
Már a születése is kellően titokzatos, mert több évszám is felmerül a világra jötte kapcsán. A legvalószínűbb, hogy 1501-ben született Norfolkban. Szülei Sir Thomas Boleyn és Elizabeth Howard, Norfolk hercegnéje voltak. A házaspárnak három gyermeke élte meg a felnőttkort, az egyikük volt Anna. Brüsszelben, majd Párizsban tanult és szolgált, mint udvarhölgy. 1522-ben 21 esztendősen tért vissza Angliába, ahol Aragóniai Katalin, VIII. Henrik első feleségének az udvarhölgye lett. Anna más volt, mint a többi kisasszony az udvarban, harsányabb volt, és kicsit sem lehetett szégyenlősnek nevezni. Ezzel együtt a később ráaggatott csalfa jelző merőben túlzás. Anna felkeltette Sir Thomas Wyatt költő érdeklődését, majd 1526-ban a király is felfigyel rá.
Jelenet fotó a Tudorok sorozatból. Jonathan Rhys-Meyers, mint VIII. Henrik és Natalie Dormer, mint Boleyn Anna. (fotó: Profimedia)
Egy új egyház kellett a nászhoz
A Boleyn lánynak nem állt szándékában a király szeretője lenni, de VIII. Henrik nem tágított. Eldöntötte, hogy megszerzi magának Annát, akit levelek sokaságával halmozott el, melyekben olyanokat írt, hogy a “szerelem nyila sújtott le rám”. Csakhogy a király ekkor még házas volt. Tudta, hogy csak akkor ígérhet házasságot a nőnek, ha valahogyan felbontja a frigyét Aragóniai Katalinnal.
A spanyol Katalin azért érkezett Angliába, hogy feleségül menjen Artúr walesi herceghez. Az igent 1501-ben mondták ki, ekkor a herceg 14, a menyasszony pedig 16 esztendős volt. Csakhogy Artúr 1502-ben egy titokzatos betegségben elhunyt, így a trón várományosa immár öccse, Henrik lett. A család kijelölte a “számára megfelelő” feleséget, Katalint, aki megesküdött, hogy még ártatlan, mert nem hálta el a házasságot Artúrral. Katalin azonban nem tudott fiú örököst szülni az idővel trónra kerülő VIII. Henriknek. Házasságuk alatt egy lánygyermek: Mária született. Henrik ezt a két érvet vitte a pápához annak érdekében, hogy házasságukat érvénytelenítsék. Szerinte Katalin és Artúr igenis elhálták a nászt, és ezért “sújtja” őket Isten csak lány gyermekkel.
A pápa nem mondta ki a válást, VIII. Henrik viszont annyira szerette volna elvenni – az egyébként pápaellenes – Annát, hogy kiszakította az országot a római katolikus egyházból, megalapította az anglikán egyházat, melynek magát (a mindenkori uralkodót) tette meg fejéül. Katalinnak nem volt más választása, mint egy távoli várba költöznie, Annából pedig a király második hitvese lett. Egyes források szerint a nő ekkor már várandós volt első gyermekével. A korábban szerelmes leveleket irkáló uralkodó azonban hamar közölte Annával, hogy le kell hunynia a szemét, vagy félre kell néznie, mert ő hűtlen lesz hozzá. Röviden tudatta vele, hogy ő emelte királynévá, de legalább ilyen gyorsan meg is alázhatja, ha akarja.
(b-j) Aragóniai Katalin, Boleyn Anna, Jane Seymour, Klevei Anna, Howard Katalin, Parr Katalin. (fotó: Profimedia)
Egy “irgalmas” hóhért kapott ajándékba
Annának és a királynak egy leánya született, a későbbi I. Erzsébet királynő, ám Anna 1536 januárjában is várandós volt, de a magzatot elveszítette. A gyermek fiú volt. Henrik ekkor már Jane Seymourt bombázta a szerelmes levelekkel, és többször fenyegette Annát, hogy el fogja hagyni, amiért nem adott neki fiú örököst. Ígérgetését be is váltotta, de míg Katalint egy várba száműzték, addig Boleyn Annának sokkal kegyetlenebb “szakításban” volt része. Három hónappal azután, hogy elvetélt, egy Mark Smeaton nevű zenész kínzás alatt azt vallotta, hogy viszonya van a királynéval. Két nappal a kínvallatás után, Annát házasságtörés és vérfertőzés miatt letartóztatták, és a londoni Towerbe vitték. De szintén börtönbe került – koholt vádak miatt – a nő egyik testvére, Smeaton és további három másik férfi. Őket 1536. május 17-én kivégezték, ugyanazon a napon, amikor Anna és Henrik házasságát érvénytelenítették. A királynak még arra is volt gondja, hogy a Hamton Court palota falairól eltávolíttasson minden olyan alkotást, ami a második házasságára emlékezteti. Csakhogy az egyik árkád díszítésén még ma is ott van az A&H monogram.
Annának 1536. május 19-én kellett a vesztőhelyre mennie. Kivégzése előtt rövid beszédet mondott, majd letérdelt, amikor egy tökéletesen célzó, és extra éles pengével rendelkező francia kardvívó, akit a király “irgalmassága” jeléül küldött, hogy Anna ne szenvedjen, mögé lépett és egy csapással levágta a fejét.
Festmény VIII. Henrikről a Hampton Court palotában, mellette az a bizony elfeledett A&H dekoráció. (A szerző fotója)
A legvadabb pletykák!
- Köztudott, hogy Anna nővére, Mary Boleyn is a király szeretője volt, de egyes források arról szólnak, hogy még a lányok anyja, Elizabeth Howard is megosztotta olykor az ágyát Henrikkel.
- Ami Maryt illeti, ahogyan írtuk az uralkodóval is viszonya volt, miközben William Carey nevű férfi volt a férje. Alison Weir 2011-es “Mary Boleyn – The Great and Infamous Whore” című könyvét áttekintve, Suzannah Lipscomb történész arról beszélt, hogy továbbra is kérdés, hogy Mary szült-e gyermeket VIII. Henriknek. Tény, hogy Mary életet adott egy fiú gyermeknek, de annak Carey lehetett az apja. A többit rosszindulatú pletykának tartja.
- Annát rokoni szálak fűzték VIII. Henrik harmadik feleségéhez Janes Seymourhoz. Anna anyja és Jane anyja ugyanis unokatestvérek voltak.
Részlet A másik Boleyn lány című filmből
