Minden szezonban akad egynéhány olyan ruha, mely esetén egészen értelmezhetetlen, mi okból jöhetett létre. Tudjuk, 2-3 hetente valamit produkálni kell, ilyen ez a fast fashion, de őszintén szólva néhány ruha esetén felfoghatatlan, mégis ki, miért látta meg benne a lehetőséget, hogy az őszi divat részévé váljon? Kritikán aluli kidolgozottsággal, silány anyaghasználattal éppúgy találkoztam, mint kisebb-nagyobb ízlésficammal, melytől egészen csini ruhák váltak eccerűvé – mutatom az ősz legvállalhatatlanabb ruháit.
Kabát, ami boleró
Az egyenlőség eszméje hatja át a kínálatot, vacak cuccokkal minden ruhatípus esetén találkozhatunk. Rögtön mutatok egy kabátot, melynél minden szuper, épp csak azt a funkcióját nem tudja teljesíteni, ami miatt megvásárolnánk. Menő a színe, jó a vastagsága, a cipzár is okés, de valamiért úgy gondolták, teljesen elfogadható, ha egy téli pufidzseki hossza valahol a lengőbordáink magasságában megáll. Tudom, a crop fazonok most divatban vannak, de mégis, használjuk már az agyunkat: ez egy kabát, arra való, hogy melegítsen. Mégis hogyan teszi mindezt, ha épp a derekunk az, amit egyáltalán nem takar, miközben kályhamelegbe burkolja vállainkat? Ez mire jó? Mármint a vesemedence-gyulladáson kívül.
Ne tévesszen meg senkit a reklámfotó, hiába az extra magas derekú nadrág, a kabát olyannyira széles és elálló, hogy a legenyhébb hűvös fuvallatot is érezhetjük, az alját összehúzva pedig fura lufiemberekké válunk. (Fotó: Benecz Judit, Pull&Bear)
Igénytelen crop top
Még egy picit az extra rövid fazonú ruháknál maradva, jöjjön egy sportosan szexiskedő felső a nyolcvanas évek stílusában. Akkoriban volt (először) divatban a fitneszrucik fölé húzott, extrán rövid melegítőfelső, melyek most ismét tarolnak. Nincs ezzel gond, csak hát sajnos minőségüket tekintve néhány épp csak egy felmosóronggyal vetekedhet. Ez a fekete, bodyval kombinált darab például minősíthetetlenül vacak anyagból készült, szegés nélküli alja garantált, hogy az első mosás után pöndörödni és nyúlni fog, és bizony a színe sem olyan élénk fekete, mint a reklámfotón. Ha hétezer forintért csak ilyet kapni, inkább gyűjtögessünk még, de ne szórjuk el egy olyan göncre, ami nem öltöztet.
Egy ruha adjon hozzá a megjelenésünkhöz, ne elvegyen (Fotó: Benecz Judit, Bershka)
Ruha, ami viccnek is rossz
Mikor megláttam, mintha csak régi ismerőst köszöntöttem volna – az anyag ezüstös változatából már készült egy buliruha, amit volt szerencsém bemutatni nektek. Nos, most másik márkánál, más fazonban, de ismét felbukkant a szemeteszsákruha! Jellemzője, hogy zörög, hivatalosan nejlon-kreppszövet néven futó anyaga pedig egyszerre rettentően vékony, gyűrődő, és merev – talán valamiféle zsákanyagnak jó lehetne, de ruhának semmiképp. A kórházi hálóingek különb cuccok nála, ennél a konkrét darabnál pedig a szabás is faék egyszerűségű volt.
Nejlon-kreppszövet ruha: sem az anyagát , sem a szabását tekintve nem érdemli meg, hogy ruhának nevezzék (Fotó: Benecz Judit, H&M)
Oszlop overall
A melegítő fazonú, anyagú vagy stílusú ruhák nagyon mennek most, nézzünk csak körül, roskadoznak a boltok a már látványra is kényelmes cuccoktól, melyek kényszerűen megnövekedett arányú otthonlétünket kívánják némileg divatosabbá tenni. Jó is ez, az azonban nem, mikor az egészből egy formátlan ruha lesz, pontosabban olyan, ami formátlanná tesz minket, a viselőjét. Ez az overál akár jól is sikerülhetett volna: finom puha az anyaga, mégis van tartása, megfelelő a hossz, bő szára pedig felüdülés a sok skinny között. Az XL-es zsebek azonban használatra nyilván nem alkalmasak, ellenben olyan lesz tőle, mint a Kisvakond nadrágja, miközben a ruha egyenes szabása az esélyét is elveszi, hogy derekunkat bármi is formázza. Övvel lehet próbálkozni, de fura hozzá, így tízezerért nem kapunk mást, mint tepsisegget és vastag derekat varázsló ruhakupacot. Amúgy kényelmes.
A lezser fazon nem mentség arra, hogy formátlanná tesz ez az overall (Fotó: Benecz Judit, Zara)
Csiniruha, ami túl sokat gondolt magáról
Ebbe a ruhába mindent beleterveztek, amitől divatos és szexi lehet, egyet felejtettek csak el: ráadni valakire, hogy lássák, miként mutat a valóságban. Magunkra venni lehet, viselni azonban képtelenség. Átlapolt szabása csak még rövidebbé teszi az amúgy is mini fazont, miközben tunikának, kiskabátnak egyértelműen nem felel meg. Számomra rejtély, miként lehet ebben például ülni? Már anélkül, hogy körpanorámában bámulhatná a világ az alsóneműnket. Ha pedig épp nem alul, hát akkor felül villanthatunk benne, a dekoltázs ugyanis a legkisebb mozdulatra is el/lecsúszik, szerintem mellmérettől függetlenül, de cáfoljatok meg. Amiatt is, mert a ruha kampányfotóját megmutatni nem tudom, nyom nélkül eltűnt pár nap alatt a márka oldaláról. Vajon mind megvették?
Műbőr, átlapolt miniruha: ha nem mozogsz, tökjó (Fotó: Benecz Judit – Bershka)
A „kár érte” ruha
Nem csak a túlzott kivágással lehet csapnivalóvá tenni egy ruhát, néha éppen az rontja el az összképet, ha hozzátesznek valamit. Ennél a bordó műbőr ruhánál például érthetetlen, miért aggattak rá fekete műbőr passzét ÉS csipkét IS. Nélküle egy (egészen) szép vonalvezetésű, sikkes műbőr ruhát kaptunk volna, méretarányos kialakítással és csinos, pliszírozott szoknyarésszel. Erre hozzátoldottak egy bazárian giccses valamit, ami olyan, mint egy DIY-szakkör rosszul sikerült remeke, ráadásul térdnél “kettészeli” az alakot, nyúlánkabbak ettől biztosan nem leszünk. Kár érte nagyon.
Borzasztóan kár ezért a ruháért, esetében a kevesebb több elve helytálló lett volna (Fotó: Benecz Judit, Orsay)
Nagymamás bosziruha a hétköznapokra
Elhihetitek, nem a halloween-jelmezek közül választottam ki ezt a ruhát, mely szinte már félelmetes, mennyire elfuserált. Olyan, mintha egy 19. századi puffos ujjú ruhát vettek volna alapul, a V-alakú csipkebetétek pedig csak próbálnak rajta szexiskedni, valójában esetlenül szétszabdalttá teszik. A harang alakú szoknyarész is jellegtelen, az anyag merevsége ráül a látvány minden négyzetcentijére. Viccnek is rossz, pláne, hogy viselését komolyan gondolták.
Boszijelmeznek jó lenne, na de az utcán viselni?! (Fotó: Benecz Judit, H&M)