Akár tudatosan, akár random választjuk ki kozmetikumainkat, ez az év megtanított rá minket, hogy bőrünk érzékenységére érdemes figyelni. Immár nem kérdés, hogy napjaink egy részében maszkot viselünk, sokkal inkább az, hogyan ápoljuk, hogy elkerüljük, enyhítsük az irritációt. A megváltozott körülmények változó bőrápolási szokásokat hoztak, bemutatjuk, melyek lesznek közülük 2022 szépségtrendjei.
Bőrbarrier a fókuszban
A bevezetőben emlegetett bőrérzékenység középpontba állította a bőrbarriert, vagyis bőrünk védő funkcióját, amely ha sérül, nagy eséllyel jelentkeznek különféle bőrproblémák, bőrpírtól a pattanásokon át a rosaceáig. A szmog, a káros UV-sugárzás, stressz mellett a maszkok dörzsölődése is rátesz egy lapáttal minderre, ezért a gyengéd bőrápolók meghatározó elemei lesznek az arcápolásnak.
A szárító szappanok helyett szélesebb körben is hódítani fognak a gyengéd arctisztítók, a dözsis radírok helyett a drogériákat is meghódítják a gyengédebb kémiai hámlasztók. Anti-aging fronton a retinol mellé felzárkózik a kíméletesebb bakuchiol, és általában, az összetevőket nézve a keramidok, a bőrnyugtatók, gyulladáscsökkentők, mint a madecassoside, a niacinamide, az azelainsav, a zöld tea kivonat vagy az aloe vera és az allatoin keresettebbé válnak.
Rövidülő arcápolási rutinok
A Dél-Koreából indult tízlépéses arcápolási rutin évekig meghatározó formálója volt szépségápolási szokásainknak, egy ideje azonban már érzékelhető a változás, ami 2022-ben tovább folytatódik. Mind többet tudunk az arcápolókról, és mind jobban ismerjük bőrünk szükségleteit, annál rutinosabban tudjuk megválogatni, valójában milyen hatóanyagokra van szükségünk és milyen formában – a többit pedig elengedjük. Hogy 2-3 vagy 5-6 lépésnél állunk meg, az már igazán csak egyénfüggő, azonban ha kérdéseid vannak a témában, ajánljuk cikkünket, amiben XS-től az XL-ig találtok ajánlást arra, mikor, milyen készítményt és milyen sorrendben érdemes használni.
fotó: getty images
Van egy másik oldala is a dolognak: válaszul a változó igényekre, egyre több márka mutat be hibrid termékeket, amik 2-3 kozmetikum szerepét is képesek betölteni. A klasszikus BB- és CC-krémek iránti érdeklődés új szintre emelkedik, és általában nagy a tolongás a hidratáló krém és fényvédő kombinációk táján, vagyis azon termékek esetén, amik kellő hidratálást és legalább SPF30-as fényvédelmet nyújtanak egy lépésben. A fényvédelem az alapozók esetén is markánsan jelen lesz, bár esetükben mindig kérdéses, milyen eredmény nyújtanak, ha a fényvédelemhez szükséges mennyiséget visszük fel belőle arcunkra.
Persze nemcsak az számít, mi van a krémekben, az is, mi nincs. Egyre több márka vonja ki készítményeiből a felesleges illatanyagokat, figyel a komedogén összetevőkre, és tesz helyettük olyan antioxidánsokat, peptideket bele, amelyek bizonyítottan jót tesznek a bőrrel. Így egy arckrémtől is jóval többet várhatunk már a szimpla hidratálásnál, ami akár egy-két szérumot is kiejthet a sorból – már persze akkor, ha körültekintően választunk.
Ragyogó bőr
Nem csillogó, és pláne nem zsírtól csillogó bőrről van szó, hanem ragyogóról, trendi nevén dewy-ról, aminek népszerűsége jövőre is meghatározó lesz. A hatást nem több, gondosan rétegezett alapozó és highlighter adja, érdemes azt már az arckrémeknél elkezdeni, majd a kevés, finoman korrigáló sminkkel fokozni, ha szükséges. A természetesség kulcsfogalom, a vaskos insta-sminkek már nem vonzóak, a hétköznapokra pedig egyáltalán nem kívánatosak. A no makeup makeup ellenben toronymagasan vezet, az egészségtől ragyogó bőr az, amit elérni, kiemelni érdemes, a sminktermékek használatánál pedig nem egy-egy terület árnyalásáról van szó (lásd a highlighter használatát), hanem egy általános, az arc minden szegletét bársonyos fénnyel megajándékozó hatásról.
Fenntarthatósági szempontok
A szépségipar és a fenntarthatóság sajnos nehezen férnek meg egy mondatban, tekintve, hogy a műanyag csomagolásokat nehéz és főként költséges mindig, mindenhol megfelelő alternatívával helyettesíteni, a mikroműanyagok kérdésköre pedig csak tovább nehezíti a helyzetet. A legfenntarthatóbb kozmetikum az, amit le sem gyártanak, a rövidülő rutinok pedig ezt is szolgálhatják. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a már megkezdett változtatásokat ne lenne érdemes folytatni, kiterjeszteni, és melléjük újabb és újabb alternatívákat kidolgozni, amik még inkább a jó irányba terelik az ipart. A folyamat már nemcsak az indie márkák sajátjai, az olyan óriások mint a Dove vagy a L’Oreal is komoly lépéseket tett az újrahasznosított műanyag felhasználásában, vagy épp abban, hogy műanyagmentes csomagolásban árulják termékeket, gondoljunk csak a Garnier szilárd samponjaira. Emellett az újratölthető kiszerelések is jó opciót jelentenek: igaz, még a drogériákban nem jelentek meg nálunk az újratöltő standok, de parfümöktől az arckrémekig számos termék esetén elég egyszer megvenni a flakont és később csak az újratöltő kiszerelést választani.
Garnier Botanic Therapy szilárd sampon / Kiehl’s Grapefruit tusfürdő utántöltő kiszerelésben / Giorgio Armani My Way EdP utántöltő / Dove Light Care testápoló 100% újrahasznosított műanyag csomagolásban / Artdeco Green bronzosító újrahasznosított csomagolásban, Nature Box samon utántöltő csomagolásban
Fényvédelem HEV ellen is
Van egy olyan sejtésünk, hogy a trendek ez esetben még egy jókora lépéssel előrébb járnak a valóságnál, amelyet inkább az határoz meg, hogy elhiggyük, megfelelő fényvédelemre éven át szüksége van bőrünknek, ha szeretnénk elkerülni az UV-sugárzás káros hatásait onnantól, hogy bőrrákot okozhat, odáig, hogy a bőröregedés látható jeleinek nagy részéért felelős. Mégis, míg szoktatjuk magunkat az SPF30-hoz, érdemes tudni, hogy az UVA és UVB mellett van még egy sugárzás, ami folyton egzecíroztatja bőrünket, ez pedig a HEV, azaz a nagy energiájú látható fény, hétköznapi nevén kék fény.
Kék fény éri a bőrünket minden monitorral rendelkező eszköz által, nem véletlen, hogy a monitorszűrős szemüvegek már jó ideje ismertek és keresettek. Mostanra azonban az is világossá vált, hogy ez a fény nemcsak szemünket károsítja, de növeli az oxidatív stresszt, amely részben felelős a bőr korai öregedéséért. Ahogyan a Krémmánián is írják, „a legjobban akkor tudunk védekezni a kék fény ellen, ha magas faktorszámú (legalább SPF30), széles spektrumú (UVB és UVA ellen is védő), antioxidánsokkal felturbózott fényvédőt használunk. Antioxidánsokra azért van szükség, mert az ultraviola sugárzáshoz hasonlóan az oxidatív károsodás, amely a bőrfelszínt és a bőr mélyebb rétegét érinti épp úgy jelentkezik a HEV esetén is, sőt, a kék fény mélyebben bejut a bőrfelszín alá, mint ismertebb társai. Egészen a bőr legmélyebb rétegéig, a hypodermisig (bőraljáig) eljutnak sugarai, az eredmény pedig hosszú távon a ráncok kialakulása, bőrszárazság, a bőrfelszín minőségének károsodása, egyenetlensége, a barna foltok megjelenése lehet.”
Persze ha eddig is jóféle fényvédőt használtál minden nap, nagy baj nem lehet, ám ha ez még nem épült bele arcápolási szokásaid közé, ez is egy újabb ok, hogy megfontold használatát.
Fermentált bőrápolók
A fermentálásról sokunknak sok minden eszünkbe juthat, de a bőrápolás nem feltétlen. Gondolhatunk az erjesztett káposztára, a sajtra, sőt a sörre is, a helyzet azonban az, hogy a Japánban és Dél-Koreában már évtizedek óta népszerű fermentált összetevőket tartalmazó kozmetikumok Európát és Amerikát is végérvényesen meghódítják. Lényegük, hogy a különböző növényi kivonatokat valamily enzim (jellemzően baktérium vagy gomba) segítségével kisebb molekulákra bontják, átalakítják, így azok könnyebben bejutnak a bőr sejtjeibe, és hatékonyabbak lehetnek. Emellett úgy tartják róluk, kíméletesebbek a bőrhöz, irritációktól mentesen hatnak, így érzékeny bőrre is megfelelőek, miközben az eredeti növényi kivonatnak tulajdonított jótékony hatás jobban érvényesül. Sőt, a fermentálás hatására új pozitív hatásai is lehetnek. Ebből pedig jó pár van, pigmentfolt halványítására, hidratálásra, anti-aging hatás érdekében, vagy a bőr természetes védőrétegének erősítésére egyaránt találunk megfelelőt. Hogy hol? Kezdetnek olvassunk utánuk a Krémmánián.
