Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
TV-sztárok
Szponzorált tartalom

A szerelem kémiája – ezért esünk valójában szerelembe

Mindannyian pontosan tudjuk, milyen az, amikor valakivel megvan a kémia. De mitől esünk szerelembe valójában, mitől alakul ki a lila köd, és miért oszlik el néhány hónap után?

Ugye, te is ismered az érzést, amikor a föld felett lebegsz 2 méterrel, és az egész világot át tudnád ölelni? Ha szerelmesek vagyunk, nem ismerünk lehetetlent, és még a szakadó esőnek is képesek vagyunk örülni.

A hormonjaink irányítják a vonzalmunkat?

Számos kutatást végeztek már a szerelemmel kapcsolatban, és arra jutottak, hogy amikor gyengéd érzelmeket táplálunk valaki iránt, a szervezetünk eszeveszett hormontermelésbe kezd. Egy New York-i antropológus, Helen Fisher 40 egyetemi hallgatót vizsgált, akik állításuk szerint fülig szerelmesek voltak. Fisher szerette volna kideríteni mi történik a szervezetünkben, az agyunkban, amikor szerelmesek vagyunk. A diákoknak képeket mutatott, miközben az agyműködésüket, hormontermelésüket monitorozta: a dopaminszint minden szerelmesnél megugrott, azonban a lányok esetében az emlékekért, az érzelmekért és a figyelmességért, a férfiaknál pedig a vizuális stimulációért és a szexuális vonzalomért felelős területek aktiválódtak.

Később, más vizsgálatok során kiderült, hogy amikor szerelmesek vagyunk, 5 hormon befolyásolja az érzelmeinket. Külön érdekesség, hogy meghatározott sorrendben termelődnek, és a kapcsolat különböző fázisaiban másként hatnak ránk.

PEA és dopamin, a lila köd és a rózsaszín felhő

A PEA rögtön az ismerkedés elején termelődik, ami többek között az elpirulásért, az izgalomért, a heves szívdobogásért, az izzadásért, és a kellemes eufória állapotáért is felelős. Jellemzően 1,5 évig nagyobb mennyiségben termelődik, és rögtön a PEA-t követően a dopamin is belép a szerelmi életünket alkotó hormonális képletbe.

A PEA hormon és a dopamin együtt képezi a lila ködöt, vagyis ez az az állapot, amikor nem tudunk józanul gondolkozni. A serkentő hatású hormon szintén 18 hónapig termelődik nagyobb mennyiségben, és nagy szerepe van a függőség kialakulásában is: stimulálja az örömközpontot, motiválja az embert arra, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amiket élvez.

Oxitocin és endorfin, az elmélyülés fázisa

Az oxitocinnak fontos szerepe van az emlékezésben, a vágyak és az álmok megszületésében. Ennek a hormonnak köszönhetjük, hogy vágyunk a gyengédségre, az intimitásra, és minél mélyebb egy kapcsolat, annál több oxitocin termelődik. Orgazmus közben is oxitocin szabadul fel, aminek az eufória érzését köszönhetjük.

Az oxitocin után következik a sorban az endorfin, ha szükséges, fájdalomcsillapítóként működik, de a szerelemben a ragaszkodást és a stabilitást segíti elő. Az endorfin nyugalmat és biztonságérzetet ad, valamint szerepe van a jutalomérzet kialakulásában.

Szerotonin, a „józan” kapcsolat kialakulása

A lila köd elmúltával, vagyis amikor csökken a PEA- és a dopaminszint, emelkedik a szerotoninszint, ami a valóság érzékelését segíti elő. Ilyenkor kerülhet válságba a kapcsolat, de ha növeljük az intimitást, és megértjük, hogy az izgalom egyfajta nyugalommá szelídült, úgy lehetünk képesek a valóság érzékelésére, hogy közben nem távolodunk el egymástól. Tény, ez nagy kontrasztot jelenthet az előző állapothoz képest. Ha a szerotoninból túlságosan kevés termelődik, depresszívvé válhatunk, és jellemző lehet a lobbanékonyság, de könnyen beindíthatjuk a termelődését, ha élénkítjük a szexuális életünket vagy sportolunk.

A szerelembe esés folyamatát tökéletesen lemodellezi, és igazán humoros köntösbe öltözteti a Szerelem második látásra című mozifilm, amit július 11-től vetítenek a hazai mozik:

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top