Nyomaszt a szürkeség? Egy csipet mediterrán életérzésért elég csak Szegedig utaznod

Szegedi paprika, papucs, bicska, halbicska, szalámi – ezek a helyi unikumok szinte rögtön az eszünkbe jutnak, mikor ebbe a Dél-Alföldi városba látogatunk. És persze az ö-zés, amiről a szegedi Római körút egyik kocsmájában lévő sörcsap is megemlékezik a következő mondattal: „Ha mindeni úgy tösz, ahogy tönni köll, akkor minden úgy lösz, ahogy lönni köll”. A Rózsa Sándornak tulajdonított mondás persze teljes hibásan alkalmazza ezt a tájnyelvi formulát. Hiszen a „szögediek” ott ö-znek, ahol a köznyelvi szavakban zárt e-ket ejtünk, például „gyerök”, és ez persze nem minden esetben igaz. De ahelyett, hogy belemennénk a nyelvjárási jelenségek boncolgatásába, inkább induljunk el Szeged belvárosába egy kis sétára.

Halfesztivál / Forrás: iStock

Ha Szegeden vagy, sétálj!

Szegedben az az egyik legjobb, hogy gyalogszerrel szinte minden könnyen megközelíthető, a szegediek is sétálnak vagy bicikliznek – persze, hiszen nem mondhatni, hogy túl sok emelkedő lenne. Szeged egyik kedvelt sétálóhelye a Tisza-parti árnyas sétány, amely egy igazi andalgó hely, ahol jó leülni, nézni a Tiszát, vagy megnézni a 6:3 emlékművet vagy az árvízi emlékművet. Ne hagyjuk ki az Aradi vértanú terén található Hősök kapuját sem, melynek érdekessége, hogy 1945-ben előbb részben, majd teljesen bevakolták, hogy Horthy alakját eltüntessék róla. Innen nyílik a Dóm tér, mely nem véletlenül emlékeztethet minket a velencei Szent Márk térre, hiszen méretei megegyeznek vele. Itt tartják nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokat, és itt emelkedik az impozáns Fogadalmi templom, amely mára a város jelképévé vált. Amire viszont kevesebben figyelem jut, az a dómmal szemben található Zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. Az óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette, és naponta kétszer, 12:15-kor és 17:45-kor szólal meg, megjelenítve az iskolai életet záró ballagást; az órában neves egyetemi vezetők, például Klebelsberg Kunó és a ballagó diákok alakjai járnak körbe-körbe.

A Dóm tértől csak 5 perc sétára van (a szegedi egyetemisták által pajzánul csak Dugó térnek becézett tér) a Dugonics tér, ahol pedig a szökőkút zenél. Innen nyílik a Kárász utca, Szeged Váci utcája, ahol a shoppingolás helyett inkább egy sütire érdemes beülnünk a legendás Virág cukrászdába, mely az 1873-ban épült Új Zsótér-házban nyílt meg 1874 nyarán. Az épület azért is fontos a szegediek számára, mert Tisza Lajos innen irányította a város újjáépítését. A cukrászdát egyébként 1922-ben Virágh Géza temesvári cukrász és testvérei vásárolták meg és tették híressé; még az 1928-ban a Párizsi Világkiállításon is aranyérmet nyertek cukrászkülönlegességeikkel. Gyakran reggelizett itt József Attila is, a tulajdonos barátja. És ha már híres költők, érdemes ellátogatnunk a Bölcsész karhoz is, ahol egyébként Radnóti Miklós is tanult. Kevésbé köztudott, de Radnóti is majdnem kihúzta a gyufát az egyetem vezetőségénél; mivel Újmódi pásztorok éneke című kötete miatt vallásgyalázás és szeméremsértés vétsége miatt indult eljárás ellene. És ha már itt tartunk, a közhiedelemmel ellentétben Horger Antal soha nem tanácsolta el József Attilát az egyetemről, ahogy azt a költő írta, de megfenyegette, hogy ha rajta múlik, tanári diplomát biztos nem kap majd.

Dómtér részlete / Forrás: iStock

Na jó, de hol lehet jó halászlevet enni?

Csalódni biztos nem fogunk, ha a belváros egyik éttermébe ülünk be egy jó halászlére, de ha igazán felejthetetlen élményre vágyunk, akkor bizony egészen a Kiskőrössy Halászcsárdáig kell elkocsikáznunk a belvárostól kicsit messzebb, a Felső Tisza partjára. Ez az a hely, ahol biztosan eldől bennünk az örök „bajai vagy szegedi halászlé?” dilemma, és leginkább az utóbbi javára. Tiszai vegyes halászlé, belsőséggel, isteni fehér kenyérrel, másodiknak egy kis túrós csusza friss haltepertővel – igazi kulináris élmény, rálátással a folyóra.

És jöhet is az emésztés, mondjuk egy jó kis egyetemi kocsmában – baráti csevejekre az egyetemi szórakozóhelyek legelőkelőbbikét, a Grand Cafét ajánljuk, egy kis ereszd el a hajamért a Jate Klubba menjünk, ha nosztalgiázni támad kedvünk, akkor a Zápor József Kávézója a mi helyünk (ahol egy igazi Zaporozsecet is megcsodálhatunk), ha pedig igazi bölcsész életérzésre vágyunk, akkor a bölcsészkarral szemközti Nyugi lesz a nyugvópontja az esténknek. Mindezek után, ha megint éhesek vagyunk, látogassunk el a Boci tejivóba – itt józanodnak éjjel az egyetemisták tojásos omlettel és palacsintával. Szokatlan módja ugyan a másnaposság csillapításának, de a tejivó nagyon pénztárcabarát megoldás – ahogy egyébként Szegeden majdnem minden az.

Rozsomák, maki, csuklyás cerkóf

Ha este túl sok volt a jóból, másnap érdemes ellátogatnunk a több mint 100 éves Anna-fürdőbe egy kis gyógyulásért. A fürdő előtt álló kútból termálvíz folyik, itt töltik fel a helyiek palackjaikat Anna vízzel, amely mozgásszervi betegségek, bőrbetegségek kezelésére, belsőleg légzőszervi betegségek gyógyítására, ivókúraként pedig idült emésztőszervi problémák kiegészítő kezelésére alkalmas.

Hazautazásunk előtt levezetésképp pedig a szegedi Vadasparkba látogassunk el, mert olyan ritka és veszélyeztetett fajokkal találkozhatunk itt, mint például a selyemmajmok, a csupaszpofájú tamarinok, a rozsomákok vagy a hópárduc, sőt olyan vadakat is megcsodálhatunk, melyek csak itt láthatóak hazánkban, mint például a foltos hiéna, az erdei kutya, a dolmányos hangyász, az európai vidra, a vöröshasú maki, a fekete bőgőmajom, a csuklyás cerkóf, a víziőz, a darázsölyv, a kéknyakú egérmadár vagy a falakó boa.

Ünnepi halászléfőzés / MTI Fotó: Rosta Tibor

4 kultikus program

Halászléfőző fesztivál – Szeptember elején rendezik meg minden évben a Nemzetközi Tiszai Halfesztivált, amely a szegedi halászlé nagyszabású ünnepe. Nemcsak a Tisza belvárosi partja, de az újszegedi Partfürdő is benépesül ilyenkor halfőzőkkel, akik Frank Sándor Venesz-díjas mesterszakács által alapított Halfőző Érdemrend valamelyik fokozatáért versengenek igazi közösségi piknik hangulatban. A Múzeum előtti Vízi bástyán felállított Óriás Bográcsban a legjobb féle szegedi halászlé fő, amihez a paprikát az égből hozza a szegedi boszorkány annak rendje és szegedi módja szerint, ahogy a hagymát csakis Makóról hozzák a Maroson át a tutajjal.

Hídi vásár és Borfesztivál – A Szeged Napja rendezvénysorozat záróeseménye, a Szeged régi vásáros múltját méltó módon idéző Hídivásár, melyet május végén rendeznek meg a Belvárosi hídon és a Híd utcában. Ebben az időszakban tartják a Szegedi Borfesztivált is a Széchenyi téren és a Klauzál téri Gasztroudvarban.

Szabadtéri játékok – A Szegedi Szabadtéri Játékok Magyarország legnagyobb szabadtéri színháza, melyet a szegedi Dóm téren, illetve Újszegeden tartanak meg nyaranta. Már most lehet tudni, hogy idén többek között a Jézus Krisztus Szupersztárt, az Apácashow-t vagy a West Side Story-t is szerepel a palettán.

SZIN – Magyarország leginkább pénztárcabarát fesztiválja, ahol ráadásul mindig fellép egy-egy világsztár is. Sőt a több mint 50 éves Szegedi Ifjúsági Napok a legrégebbi zenei fesztivál is, mert bár 1968-tól 1989-ig a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) szegedi városi bizottságának égisze alatt futott, mégis ez volt az első olyan magyarországi fesztivál, ahol cenzúra nélkül léphettek fel a más helyeken politikai, esztétikai vagy egyéb okokból mellőzött zenekarok.