Utazás

Mitől lett olyan a táj, mintha a Jégvarázsba csöppentünk volna?

Fogadjunk, hogy mostanra a te telefonod is tele van zúzmarás növényekről készült fotókkal! De micsoda, és hogyan keletkezik egyáltalán a dér, a zúzmara és a jégvirág? Gyorstalpaló Elza-képzőnk jön.

Fehér karácsonyunk nem volt, az új évben azonban egészen varázslatos jégvilággá változott a táj. Hetek óta olyan a természet, mintha a Jégvarázs mindent megdermesztő Elzája megállás nélkül nálunk gyakorolná, hogyan kell tündöklő jégkristályokkal beborítani mindent. Habár az utóbbi napok enyhébb időjárásának köszönhetően a növények kiszabadultak a jég- és dérpáncélból, mára megint fehérbe borultak a fák és bokrok, és úgy néz ki a vidék, mint egy téli képeslap.

Gyönyörű dér (Fotó: Pixabay)

Na de pontosan mitől is ilyen szemet gyönyörködtető a fagyos téli táj? Bár lehet, hogy a gyerekek jobban örülnének, ha hatalmas hópelyhek festenének fehérre mindent, hiszen akkor lehetne szánkózni meg hógolyózni, de ez most a dér és a zúzmara műve, amit még kiegészít egy kis jégvirág is az ablakokon, hogy már-már giccsesen szép legyen a látvány.

De mégis mi fán terem a zúzmara, a dér és a jégvirág?

Ki kell ábrándítanunk mindenkit, nem Elza dühös karmozdulatai hozzák létre őket, hanem a lenyűgöző természet, ami a fizika törvényei szerint hihetetlenül szabályos formákat alkot, akár egyetlen kósza vízcseppből is.

A dér és a zúzmara egészen közeli rokonok. Mindkettő a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való fagyásával, jégképzésével keletkezik, csak éppen más-más körülmények között. Amíg a dér általában derült, fagyos hajnalokon, szélcsendben képződik, és jellemzően vékony réteget képez csupán, ami a napfelkeltét követő hőmérséklet-emelkedés hatására gyorsan elolvad, addig a zúzmara már tartósabb jelenség. A zúzmara akár hetekig is megmaradhat, és ezalatt egyre vastagabbra hízhat. Ködös, fagyos időben jön létre, és a légmozgás erőssége is befolyásolja a keletkezését.  A zúzmarának három típusa van: a finom, a durva és a jeges zúzmara. Attól függően, hogy melyik képződik, látunk szinte tollszerű jégkristálydíszítést a fákon, vagy épp finom, egyenletes zúzmarás borítást a leveleken.

A finom zúzmara szélcsendben vagy enyhe szélben jön létre, és csupán vékony, könnyen lekaparható, akár le is rázható jégkristályokból és jégtűkből álló réteget képez. Általában –8° C alatti hőmérsékleten keletkezik, szóval igencsak nagy cidri van, mikor megjelennek ezek az apró kristályok.

Amikor viszont nagy a szél, már durva zúzmara keletkezik, ami még az előzőnél is sokkal látványosabb, hiszen akár egészen tollszerű kinövéseket is alkothat az ágakon.

Keletkezését ködképződés előzi meg, és legalább mérsékelt vagy erős szélre van szükség hozzá, ekkor a túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből jön létre a különlegesen szép, de veszélyes zúzmara. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon megvastagodhat, és tollakhoz hasonlíthat, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható, egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.

Zúzmara (Fotó: Pixabay)

A jeges zúzmara ezzel szemben átlátszó, és az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű réteget képez, amely erősen tapad, ezért nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb. A zúzmara bár gyönyörű, és a hetekben szinte mindenkit megihletett, így milliónyi fotó tárgyát képezte, egyáltalán nem veszélytelen természeti jelenség, ugyanis komoly károkat tud okozni: a jég súlya letörheti az faágakat, és leszaggathatja a vezetékeket is.

Minél szebb jégvirágot szeretnél, annál jobban párásíts!

És ha már a zúzmaráról van szó, említsük meg az egyik kedvencemet, a télen nyíló jégvirágot is, ami nem más, mint speciális körülmények között képződő zúzmara. Bár ma már egyre kevesebb helyen nyílik jégvirág ablakokon, hiszen azok egyre jobban szigeteltek, azért elvétve még találkozhatunk vele.

A jégvirág a fűtött helyiségek ablakainak belső felületén jelenik meg a téli hidegben, amikor a kinti hőmérséklet nulla fok alá esik.

A szoba levegőjének páratartalma magas, a meleg levegő pedig a kinti hideg által lehűtött ablaküveghez áramlik. Annak felületén apró kristálycsírák (por, karcolások) vannak, és meg is kezdődik a jégkristályok keletkezése.

A meleg levegő az ablak közelében nagy mértékben lehűl, csökken a nedvességfelvevő képessége. Ezért az ablakon lecsapódik a vízgőz, vagyis a pára. Ez fagy meg az üvegen, és képez szabályos szerkezetű jégkristályokat, melyeknek mérete a levegő páratartalmától függ. Így ha szeretnénk a gyerekekkel jégvirágokkal kísérletezni, és minél szebbeket „virágoztatni”, jó, ha tudjuk, hogy minél párásabb a szoba levegője, annál nagyobb és bonyolultabb jégvirágok növik be az ablakunkat.

Vegyél részt a kutatásunkban!

A kérdőív kitöltése anonim, és az internetezési szokásokat mérjük fel benne. A részletekért kattints!

KITÖLTÖM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése