‘Ami nem tilos, azt szabad’ – a nyelvvizsgázás intézményét a járványhelyzet idejére itthon lényegében senki sem tiltotta be. Ugyanakkor, miután az akkreditált vizsgahelyszínek több mint kilencven százalékban középiskolákat és felsőoktatási intézményeket (amelyek mind bezártak a járvány idejére) jelentenek, gyakorlatilag teljesen ellehetetlenült a hagyományos nyelvvizsgáztatás lehetősége. És egyébként is, melyik nyelvvizsgaközpont akarna most felelőtlenül nagy tömegeket mozgatni, tudván, hogy egy átlagos hazai nyelvvizsgán akár nyolcszáz diák is megjelenhet egyszerre ugyanazon a helyszínen, nem beszélve a hozzájuk tartozó nyolcvan-száz fős levezetői, tanári csapatról.
Emellett a kormány a kijárási korlátozások idejére lehetővé tette, hogy otthonról bárki online nyelvvizsgát tegyen. Erre korábban itthon nem volt példa, a döntéshozók viszont nem szerették volna, hogy a járvány miatt bármi hátrány érje a továbbtanulást tervezőket. Az erről szóló, április 10-én megjelent kormányrendelet azt a könnyítést is bevezette, hogy a mostani felvételi során a „fél” nyelvvizsgát teljes teljesítésnek veszik. Vagyis ha valakinek csak az írásbelije vagy csak a szóbelije sikerül, megkapja a teljes nyelvvizsgáért járó többletpontokat az idei felvételi pontszám kiszámítása során.
Így jelenleg országszerte több mint tízezer diák várja, hogy letehesse a nyelvvizsgát: ők még a kijárási korlátozások bevezetése előtt leadták a jelentkezésüket. Az idei nyári felvételiket megelőzően további 25 ezer jelölt szeretne vizsgát tenni még az idei tavasz-nyári szezonban – tudtuk meg Rozgonyi Zoltántól, az Euroexam International vezetőjétől. Vagyis a most érettségizni készülők (mintegy hetvenezer diák) fele bizonyítana hamarosan.
Az alaphelyzet és a változások
- 2005 óta a nyelvvizsga nem váltja ki a nyelvi érettségit: a sikeres nyelvvizsga után nem jár automatikusan emelt szintű nyelvi érettségi, ahogy az azzal járó emelt felvételi pontszám sem.
- Ma egy B2-es középfokú nyelvvizsga 28 plusz pont a felvételin, egy C1-es felsőfokú nyelvvizsga pedig plusz 40.
- Továbbra sem kötelező követelmény a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételinél. Az egyetemi és főiskolai szakok nagyjából felére viszont minimum csak egy B2-es szint nyelvvizsga birtokában lehet bekerülni.
- Most akkor is a komplex nyelvvizsgáért járó pontot kapjuk, ha csak az egyik, az írásbeli vagy a szóbeli fele sikerülne (vagyis egy fél, például csak írásbeli B2-es nyelvvizsga is ugyanúgy megadja a 28 pontot).
- Mindez csak az idei nyelvvizsga-, érettségi- és felvételiszezonban érvényes. Ha valaki most szerzi meg a nyelvvizsga egyik felét, de csak jövőre vagy azután érettségizik és felvételizik, már nem élhet a lehetőséggel.
- Az Euroexam International felmérése alapján a most vizsgázó diákok kétharmada biztosra megy, és a közeljövőben komplex nyelvvizsgát tenne, és a részvizsgát csak 26,3 százalék választaná.
- Amennyiben sikeres emelt szintű nyelvi érettségit tesz valaki, az érte kapott bizonyítványt a jogszabályok értelmében Magyarországon egyenértékűként fogadják el egy középfokú akkreditált nyelvvizsgával. Ám ez nem jelenti azt, hogy az illető ezzel automatikusan akkreditált nyelvvizsgapapírt is kap.
- Így továbbra is érdemes különálló, akkreditált nyelvvizsgát szerezni, mert ki tudja, meddig él, mikor változik az említett szabályozás, továbbá külföldön az érettségit nem tekintik egyenértékűnek a nyelvvizsgával, az utóbbi bizonyítványát külön is elkérhetik.
- Az idei, jelen pillanatban is május 4-re tervezett érettségik során a nyelvi tárgyakból is csak írásbeli vizsga lesz közép és emelt szinten is.
- A nyelvvizsgaközpontok az online vizsgák során ugyanúgy komplex, írásbelit és szóbelit is magába foglaló nyelvvizsgákat tartanak.
Csalásmentes online nyelvvizsga: kivitelezhető?
Most a nagyobb hazai nyelvvizsga-központok – köztük az Euroexam, korábbi nevén Rigó utcai – ma ELTE Origó Nyelvi Centrum és az iTolc – épp nagy erőkkel készíti elő a tömeges otthoni nyelvvizsgáztatás lehetőségét, amelyhez napokon belül várják az oktatási kormányzat engedélyét. „Szerintem napokon belül megkapjuk, mert mindhárman megfelelünk a követelményeknek, például rendelkezünk akkreditált számítógépes vizsgával” – mondja a szakember. Elmondása szerint egyikük sem ma kezdte a kísérletezést az online vizsgákkal, vagy legalábbis azzal, hogy online elemeket emeljenek be a hagyományos vizsgafolyamatba.
„Az eszközök, amelyek ahhoz kellenek, hogy ellenőrzötten végezzék a nyelvvizsgákat, és ne lehessen összevissza csalni, mind rendelkezésre állnak. Például a gépelésből és az egérhasználatból ún. digitális ujjlenyomatot vevő szoftvert sem most programozták le, ahogy a személyi igazolványt beolvasó és az online webkamerás arcfelismerő rendszereket sem most fogja a Rigó utca vagy az Euroexam a szoftvermérnökökkel megterveztetni. Ezeket már mind kipróbáltuk, többször teszteltük, és meglepően jól működnek” – emeli ki Rozgonyi.
Így a feladat most sokkal inkább az, hogy a vizsgahelyek integrálják a rendelkezésre álló, külön-külön bevált eszközöket úgy, hogy azok tömeges, több tízezres nagyságrendben, „élesben” se mondjanak csődöt. „Aki járt már nyelvvizsgán, látta, hogy a levezető stáb ilyenkor egy szigorú, feszes forgatókönyv alapján dolgozik, mindenki pontosan tudja, hogy melyik percben hova kell irányítani a vizsgázókat, óramű-pontossággal mit kell ellenőrizni, melyik feladatot felolvasni, dolgozatlapot kiosztani, beszedni… Most ezt kell ugyanilyen precizitással az online térbe átemelni” – magyarázza az Euroexam vezetője.
A diákok lelkesednek az ötletért
Tízből kilenc magyar nyelvtanuló szívesen vizsgázna online, és ehhez rendelkezésre állnak a kellő otthoni eszközei – derült ki egy felmérésből, ami április 14-e és 19-e között zajlott 3140 nyelvtanuló megkérdezésével.
- A diákok 62 százaléka szerint a jelenlegi járványhelyzetben mindenki számára az online forma lenne a legjobb megoldás.
- 32 százalékuk számára fontos szempont, hogy ez ne térjen el a már megismert nyelvvizsgától, amire eddig készültek.
- Harmaduk lényegesnek tartja, hogy a számítógépes vizsga előtt kellő segítséget kapjon annak megismeréséhez és gyakorlásához
- 78 százalékuk háztartásában van olyan laptop, amelyben van beépített webkamera és mikrofon, további 10 százalék pedig olyan asztali gépet tudna használni, amelyhez külső webkamera és mikrofon csatlakozik.
- a diákok 93 százaléka egyszerre kettő, kamerával rendelkező eszközt, kamerás-mikrofonos számítógépet és kamerával ellátott mobiltelefont is tudna használni, ha az otthoni nyelvvizsga ezt megkövetelné.
Hogy néz majd ki az online nyelvvizsga?
Olyan nyelvvizsga korábban is létezett, ahol a résztvevők – akárcsak a KRESZ-teszt esetében – egy számítógépekkel teli teremben online töltik ki a teszteket, a szóbelin pedig a mesterséges intelligencia teszi fel a kérdéseket, majd rögzíti a diák válaszát, amit később egy tanárokból álló biztonság értékel. Rozgonyi Zoltán a mostani rendkívüli karanténnyelvvizsgákat kollégáival némileg máshogy tervezi. Mint mondja, a vizsgának mindenek előtt egy webkamerás beazonosítással kell kezdődnie. Ilyenkor az arcfelismerő szoftverek az igazolványképet összevetik a virtuális sziluettel. Ezt követően végig felvétel készülne a vizsgázóról, miközben a webkamerán az arcfelismerő szoftver valós időben is ellenőrizné, hogy még mindig ugyanaz az arc látható-e a kamera előtt. Amennyiben problémát érzékel, ezt azonnal jelzi a virtuális teremfelügyelőknek. Majd a a rendszerek utólag is végigfuttatják, elemzik a vizsgázókról egyénileg készült, teljes felvételeket. Mindezek mellé egér-és billentyűzetmozgást érzékelő szoftvereket is be lehet vetni a csalások kiszúrása érdekében, ahogy a webkamera mellett kérhetik a vizsgázóktól, hogy egy másik szögből mobiltelefonnal is végig élőben közvetítsenek.
Mikor indulnak az online nyelvvizsgák?
Ezeket a rendszereket vélhetően a járványtól függetlenül is bevezették volna: ennek most egy hatalmas hajrával elébe vágnak. Persze ennek megvannak a maga kockázatai. Amennyiben kiderül, hogy mégsem működnek, vagy utólag bebizonyosodik, hogy tömeges nyelvvizsgacsalás történt, azzal teljes vizsgaeseményeket kellene megsemmisíteni, ami felborítaná a felvételik menetét, ahogy feleslegesen büntetné a becsületes diákokat is.
„Ezért is kell a rendszer egészét, a vizsgák tisztaságát központilag is ellenőrizni, nem csak a nyelvvizsgaközpontokra bízni” – mondja Rozgonyi, aki ezen a téren is számít az oktatási kormányzatra. A szakember szerint így legkorábban május elején indulhatnak az online vizsgák. Jelentkezni legalábbis már lehet. Bárki is adja be most a jelentkezését, számítson rá, hogy május első felében először kisebb létszámokkal zajlanak majd a tesztek. Majd mire véget ér az írásbeli érettségi, és lezajlott a „próbaüzem”, remélhetőleg május második felétől június közepéig a vírus helyett az online nyelvvizsgák lépnek majd a tömeges szakaszba.