Valószínűleg veled is megtörtént már, hogy beállítottad az ébresztőórát, de még a csörgés előtt felébredtél reggel. Most kiderült, hogy ez nem véletlen.
Meglepőnek tűnhet, de testünk mélyalvás közben is képes érzékelni az időt. A cirkadián ritmust egy központi idegrendszeri mechanizmus vezérli és szinkronizálja. Ennek a székhelye a hipotalamusz látóideg-kereszteződés fölötti magja, az úgynevezett nucleus suprachiasmaticus. Ez a mag azt is el tudja dönteni, mikor vagyunk álmosak vagy éberek.
Ha következetesen, minden nap nagyjából ugyanakkor fekszünk és kelünk, akkor a testünk alkalmazkodik. Ebben kulcsszerepe van egy PER nevű fehérjének, amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusát. A fehérje szintje a nap folyamán változik, este a legmagasabb és éjszaka a legalacsonyabb. A PER-fehérje alacsony szintje miatt a vérnyomás is alacsonnyá válik, ami miatt álmosak leszünk.
Következetes alvási napirend esetén a szervezetünk megtanulja, hogy idejében megnövelje a PER-fehérje szintjét, és így még a vekker megszólalása előtt felébredünk. Mindez nemcsak azért jó, mert nem késünk el a munkából vagy az iskolából, hanem azért is, mert ébresztőre kelni stresszel jár, a testünk pedig így próbálja megkímélni magát a sokktól.
(Kiemelt kép: Pexels)
