A tojásnak sokáig rossz híre volt arról, hogy növeli az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) vagy “rossz” koleszterinszintet, és bár a fehérjében gazdag ételek megítélése az elmúlt években megváltozott, sok orvos még mindig arra figyelmeztet, hogy a tojást csak mértékkel szabad fogyasztani. Egy nemrégiben végzett kísérlet eredményei azonban minden bizonnyal ismét heves vitát váltanak ki a tojás napi szintű fogyasztásának hatásairól. Nick Horowitz, a Harvard orvostanhallgatója, aki az anyagcsere-egészségügyből doktorált, egy extrém kísérletbe kezdett, hogy kiderítse, milyen hatással van az egészségére, ha 28 napon keresztül minden órában egy tojást eszik. Nemcsak túlélte a kihívást, de a szokatlan diéta során végzett vizsgálatainak eredményei enyhén szólva is meglepőek voltak.
“Az egész kísérlet célja egy anyagcsere-bemutató volt, hogy rájöjjünk, milyen tényezők befolyásolhatják – különböző egyéneknél – a koleszterinszintjét. Arra számítottam, hogy a koleszterinszintem nem fog változni pusztán a tojás hozzáadásával, és valóban ez történt” – magyarázta.
A 25 éves orvostanhallgató örömmel tette kockára a saját egészségét, hogy alaposabban feltérképezhesse a tojás valódi hatását. Feltételezte, hogy a tojásban gazdag étrendnek nem lesz negatív hatása az LDL-szintjére, de kiderült, hogy a ketogén diéta utáni szénhidrátbevitel valóban csökkentheti a “rossz” koleszterinszintet. Nick LDL-szintje 90 mg/dl körül volt, amikor vegyes, standard amerikai típusú étrenden élt, mielőtt áttért a ketózisra, és a tojáskísérlet első két hetében 2 százalékkal csökkent, majd a következő 2 hétben további 18 százalékkal csökkent, miután szénhidrátot adott a napi étrendjéhez.
„A tojás meglehetősen sokoldalú étel, így a különböző módokon való elkészítése elég kellemes kísérletet eredményezett. Nem is volt olyan nehéz állandóan ezt ennem” – vallotta be az orvostanhallgató, hozzátéve, hogy rántottaként, kemény-, és lágy tojásként egyaránt fogyasztotta.
Bár Nick eredményei meglepőek, tekintve, hogy iszonyú mennyiségű tojást evett, szerinte a kísérlet csak azt mutatja, hogy nem létezik „legjobb étrend”. “Amikor azt értékeljük, hogy mi a jó étrend egy-egy ember számára, figyelembe kell venni az illető alapszintű anyagcsere-állapotát, és azt is, hogy mik a céljai” – jegyezte meg a 25 éves kutató.
(via)
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
