MÁV-kórház, Budapest

A MÁV-kórház szülészetén 1998-ban 1300, 1999-ben már 1600 újszülött látta meg a napvilágot. A születésszám itt évről évre dinamikusan növekszik, noha országos viszonylatban egyre kevesebb kisbaba születik. A kórháznak nincs saját körzete, vagyis nem végez területi ellátást, mint a hasonló intézmények zöme, aki tehát ide jön szülni, tudatosan választja a MÁV-ot. Hogy többségük elégedetten hagyja el a kórházat, azt többek közt a Mérce Egyesület 1999-es budapesti Arany Gólya díja is bizonyítja: ezt a kitüntető címet az a szülészet kapta az országos felmérés alapján, amellyel a beküldött kérdőívek tanúsága szerint a legnagyobb arányban voltak elégedettek szülő nők.
Dr. Marton István osztályvezető főorvos szerint a jelentős születésszám növekedést annak köszönhetik, hogy jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk a családokkal, s ez elsősorban a lelkes bábák érdeme, akik rengeteget tesznek azért, hogy minden kismama otthonosan érezze magát. A Szülők Iskoláján – amelyet egyébként több mint egy évtizeddel ezelőtt itt hirdettek meg elsőként az országban, a párok nyolcvan százaléka részt vesz. A foglalkozásokon arra is alkalmuk nyílik, hogy korábban itt szült családokkal felvegyék a kapcsolatot. A szülészet építészeti adottságai is közrejátszottak a sikerben. S valóban, kevés hazai kórházban találkozunk ilyen, szállodaihoz hasonló környezettel. A kórházba belépőt hatalmas, tágas, dekoratív növényekkel és kényelmes ülőalkalmatosságokkal teli társalgó fogadja, ahol a telefonoktól, bankautomatáktól a büféig és különféle szolgáltatásokig mindent megtalál. A szülészeti osztály berendezése és színvilága semmiben sem emlékeztet a kórházakban megszokott képre. A szobák sorban egymás mellett helyezkednek el, egyik ajtajuk a látogatófolyosóra nyílik, ahova bármikor kiléphet a kismama, és az üvegfalon keresztül meg is mutathatja kisbabáját az érdeklődőknek. Ezzel a megoldással kiküszöbölték a kórtermi látogatást, de egyúttal mégis lehetővé tették, hogy ágyától egy-két lépésnyi távolságban, kényelmesen, kulturált körülmények közt fogadhassa látogatóit a kismama. A szoba másik ajtaja a közös társalgóra, ebédlőre és a folyosóra nyílik. A terített asztalokon virág, a falakon egységes ízlést tükröző, színvonalas reprodukciók láthatók. Minden szobához külön fürdőhelyiség is tartozik. Nem csak a babaágyak, hanem az anyák ágyai is gurulósak, így igény szerint változtatni is tudnak az ágyak számán.

A sötét kuckótól a műtőig minden a szülő nők rendelkezésére áll
Két éve adták át a MÁV-ban az új szülőszoba-részleget. Kalauzunk, Tóth Károlyné Ági főnővérhelyettes elmondta, hogy az érkezés utáni vizsgálatot követően barátságosan és kényelmesen berendezett társalgóban tölthetik a tágulási szak végtelennek tűnő óráit a párok. Az anya és kísérője is viselheti otthoni öltözékét, csak azt kérik, hogy ne abban legyenek, amit az utcán is hordanak. Külön felhívják a párok figyelmét arra, hogy innivalót hozzanak magukkal, hiszen vajúdás alatt igen nagy a kismamák folyadékvesztesége.
Óriási üvegablakokból álló fal, süppedős krémszínű fotelok, televízió, saját szekrény – mintha nem is szülőszobán járna az ember. Egy ajtóval beljebb azért már némiképp szigorúbb és kopárabb a látvány. Nagy, közös térből nyílik az öt szülőszoba és a műtő, valamennyi egyágyas. Három szülőszoba hagyományos, kórházias berendezésű, de mindenütt széles, állítható, szülőszékké is alakítható szülőágy található. Az alternatív szülőszobában találkozhatunk a nevezetes „sajttal”, ami nem más, mint egy nagyobbacska, sarokba állított dobogó. Ezen bármilyen testhelyzetben lehet szülni. Eleinte főleg külföldiek kapaszkodtak bele a sarokban lógó kötélbe, és szültek guggolva, ma már elég gyakoriak a függőleges testhelyzetek szülés közben. Mióta az új szülőágyak megvannak, kicsit vesztett népszerűségéből a sajt, de a labdát, szülőszéket azért változatlanul sokan kipróbálják. A kényelmes kádban akár órákat is eltölthet a kismama vajúdás közben. Az ötödik szülőszoba, a sötét kis vacok, azoknak a szülő nőknek készült, akik a fájások alatt inkább visszavonultan, félhomályban, egyedül vagy párjuk kíséretében érzik magukat biztonságban. Itt is van szülőszék, dobogó, reflektorok viszont nincsenek, el lehet zárkózni a külvilágtól.
Kőrös Ottília szülőszobavezető a szülési testhelyzetekkel kapcsolatban elmondta, hogy a felkészítés során ismertetik a párokkal az összes szóba jöhető pozíciót, a szülőszobában előre megmutatják, milyen módon állíthatók az ágyak. Az, hogy végül is fekve, ülve vagy épp négykézláb születik-e meg a baba, a szülők döntésén múlik. A fekvést egyébként nem szokták ajánlani a bábák, mert a függőleges helyzet és a sétálás gyorsítja a tágulást. A beöntés és a borotválás szintén a pár döntésén múlik, ha nem kéri az anya, senki sem fogja rákényszeríteni. Mivel sokakat zavarna, ha a kitolás során széklet is ürülne, a beöntést jónéhányan igénybe veszik.

A gátmetszés nem része a szülőszobai rutinnak
Marton professzor szerint igen sok tényezőtől függ, hogy végeznek-e gátmetszést. Mint elmondta, az elsődleges cél az, hogy a sérüléseket elkerüljék. Jó állapotú, lassan születő magzatnál több esély van arra, hogy a bábák gátvédelemmel a vágást is, repedést is meg tudják előzni. Az is számít, hogy célja-e a kismamának, hogy elkerülje a gátmetszést, mert ha igen, neki is együtt kell működnie a bábákkal a siker érdekében.
A koraszülések aránya itt igen alacsony, 5% körüli. Többnyire a másfél kg feletti, tartós lélegeztetésre nem szoruló kisbabákat tudják itt tartani. Szövődmények miatt évente csupán három-négy kismamát irányítanak át valamelyik klinikára.
A császármetszések aránya a MÁV-ban tíz éves viszonylatban kiemelkedően alacsony, 10% körüli. Tavaly ugrásszerűen megemelkedett a műtétek száma, 18%-ra, míg előtte 6-7% volt az éves átlag. Marton professzor nem orvosi okokkal magyarázza az országosan megfigyelhető emelkedő tendenciát, hanem elsősorban jogi és gazdasági – a kórház-finanszírozással összefüggő tényezőkkel.
A császármetszések műtéti technikáját illetően úgy fogalmazott, hogy minden olyan újítás és változtatás üdvözlendő, amely csökkenti a műtéttel járó kockázatot. Így például a MÁV-ban harminc éve alkalmazzák az ún. tompa hasfalnyitási technikát, hogy minimálisra redukálják a vérzést. Az új, Misgav-Ladach módszernél alkalmazott vágásmagasság helyett azonban inkább a hagyományos Pfannenstiel metszést végzik, mivel ez lejjebb helyezkedik el, rövidebb, s jóformán láthatatlan marad a későbbiekben, mert eltakarja a szeméremszőrzet. Csak hirtelen szükségessé váló császármetszésnél altatnak, egyébként epidurális vagy spinális fájdalomcsillapításban végzik a műtétet. Az apukák kintről, az ajtó üvegablakán át nézhetik a gyermek kiemelését, de utána általában megkapják az újszülöttet, és dajkálhatják.
A szülési fájdalomcsillapítási módszerek közül a MÁV-ban a pszichoprofilaxist részesítik előnyben, mert az anyának és magzatának is az a legjobb, ha gyógyszeres beavatkozásoktól mentesen zajlik le a szülés. A fájdalom Marton professzor szerint elsősorban az ismeretlentől való félelemből fakad. A szerdánként rendezett Szülők Iskoláján olyan oldott légkörben találkozik az átlagosan 100-120 ember, s olyan minőségi kapcsolat jön létre az egészségügyi személyzet és a párok között, hogy ez igen nagymértékben hozzájárul a szorongás csökkentéséhez. Természetesen lehetőség van epidurális fájdalomcsillapításra is, évente 100-150 szülő nő szokta kérni, s minden esetben aneszteziológus szakorvos adja be. A többi fájdalomcsillapítási módszert elenyészően ritkán alkalmazzák.

Az első szoptatásra húsz percen belül sor kerül
A MÁV 1995-ben nyerte el a Bababarát Kórház címet. Ez azt jelenti, hogy a felkészítés és a kórházi tartózkodás során kiemelt fontosságot tulajdonítanak a szoptatásnak. A kismamákkal folytatott beszélgetéseinkből is kiderült, hogy a sikeres szoptatás egyik legfontosabb feltétele az előzetes tájékozódás, és a szülés utáni napokban nyújtott személyes segítség. A Szülők Iskolájában már minden pár hallja a leglényegesebb információkat. A szülést követő húsz percen belül helyezik mellre először az újszülöttet, sokszor még a köldökzsinór elvágása előtt. Az anyákat igény szerinti, gyakori szoptatásra bíztatják az első napoktól kezdve, teát és cukros vizet nem itatnak a babákkal.

Megjelent a Kisbaba 2000. áprilisi számában.

A kórházhoz kapcsolódó szüléstörténetek:

• Jó választás volt az ügyeletes

• Mégis kisfiú lett

• Egészséges ikrek

• Soha többet?!

• Valóra vált álmok