A budapesti Szent István Kórház szülészetén

A Szent István Kórház szülészetéről röviden
– Bababarát kórház
– A születésszám 2001-ben 1950 volt, folyamatosan emelkedik, a nők kilencven százaléka párjával, barátnőjével vagy más kísérővel szül
– Minden szerdán 15 órakor szülésre felkészítő tanfolyamot tartanak díjmentesen a kórház központi ebédlőjében. A teljes sorozat hét foglalkozásból áll. A kismamák 50-60 százaléka vesz részt rajta. Utána a létszámtól függően szülőszoba-látogatás
– Három különálló szülőszoba (egy hagyományos, egy franciaágyas, egy állítható szülőágyas), alternatív vajúdáskönnyítő eszközök, vajúdókád, patkó alakú szülőszék
– Szabad szülésznőválasztás
– Vajúdás közben nem kell feküdni, inni lehet, enni azonban nem
– A császármetszések aránya 15,9 százalék, szinte valamennyit gerincközeli érzéstelenítésben végzik, a műtétnél az apa nem lehet jelen. Császármetszés után is együtt lehet az anya újszülöttjével
– Huszonnégy órás rooming-in működik az egész osztályon. Szoptatási ambulancia áll az anyák rendelkezésére, melyet azok is igénybe vehetnek, akik nem itt szültek
– A gyermekágyas kórtermek egy-, három-, öt- és hatágyasak, egy kivételével saját fürdőszobával. A fizetős szobában családi elhelyezésre is lehetőség van, ennek ára 8 000 Ft éjszakánként. Bármikor lehet látogatni, akár a kórtermekben is

Dr. Siklós Pál, a szülészet osztályvezető főorvosa találkozásunk végén csak egy dolgot kötött a lelkemre:
– Kérem, hangsúlyozza, hogy nálunk nincs semmi különlegesség!
Erről a semmiről azért elég hosszasan beszélgettünk vele és kollégáival… Először például a Mérce Egyesület Születéskalauzában olvasható adatokról faggatom: ezek szerint itt az országos átlagnál jóval kevesebb gátmetszést végeznek, nem tágítják kézzel a méhszájat, és nem nyomják ki erőnek erejével a szülő nőből a magzatot. Az itt szülő anyáktól kapott beszámolók részben megerősítik ezeket az adatokat, részben azonban ellentmondanak nekik. Vajon miért? Az orvos és a páciens másként értékeli ugyanazokat az eseményeket?
– Amikor huszonöt évvel ezelőtt elkezdtem szülészként dolgozni, még rutinszerűen zajlottak ezek a beavatkozások. Mindenkinél kézzel tágítottuk a méhszájat – és utána varrtuk a méhszájrepedéseket, amelyek e művelet miatt keletkeztek. Mindig rásegítettünk, nyomtuk kifelé a magzatot. Így tanultam, így láttam az idősebb kollégáktól. Azóta megváltozott a szemléletmódom. Természetesen nem állítom, hogy sosem avatkozom bele a szülésekbe ilyen módon, de arra nem is emlékszem, mikor varrtam utoljára méhszájat, mert magától szinte sosem reped. Ma úgy gondolom, hogy felesleges minden ok nélkül siettetni a megszületést. Türelmesebb lettem. Ha azonban a szülésnél valamilyen szövődmény jelentkezik, szükség van orvosi beavatkozásra, például szülésbefejező műtétre, oxitocin-infúzióra. Nálunk a szülő nők hatvan százalékánál nem végeznek gátmetszést. Egyes kollégáknál ez az arány csak húsz, másoknál több – a szakemberek véleménye és gyakorlata is megoszlik ebben a kérdésben. Ugyanez a helyzet a szülési testhelyzet megválasztásával. Nálunk nincs felsőbb utasítás, mindenki azt a gyakorlatot követi, amit jónak lát. Az orvosok egy része ragaszkodik a fekvéshez, de nálam is hanyatt fekve vagy félig ülve szül a nők kilencven százaléka, holott természetesen választhatnának bármilyen más testhelyzetet is. Úgy tapasztalom, hogy a nők szívesen kihasználják a vajúdáskönnyítő lehetőségeket, a kitolási szakban mégis a hagyományosnak számító megoldás mellett döntenek. Nálunk oxitocin-infúzióval is lehet sétálni, és rendelkezünk olyan CTG-készülékkel is, amivel vízben vagy séta közben is figyelemmel tudjuk kísérni a magzat állapotát. Visszatérve a gátmetszésre: én a szülésznőre hagyatkozom, aki kellő tapasztalat birtokában el tudja dönteni, hogy mennyire tágulékony vagy heges a gát. Tudni kell, hogy gátvédelem mellett sokszor fordulnak elő kisebb bőr-, illetve nyálkahártya-sérülések – ezek könnyen és gyorsan gyógyulnak, a másodfokú, izomszövetet is érintő repedés jóval ritkább, negyedfokú, a végbél záróizmáig terjedő repedés évente csak egyszer-kétszer fordul elő. A szülő nők többsége elmondja az orvosának, hogy lehetőség szerint gátvédelemmel szeretne szülni, de a szakemberre bízza annak eldöntését, hogy ez adott körülmények közt vállalható-e. Csak kevesen vannak, akik eleve elzárkóznak a gátmetszéstől.

A szülőszobában
Csűrösné Erzsi, a vezető szülésznő a fájdalomcsillapítási lehetőségekről mesél. A varázsszó: a pszichoprofilaxis – vagyis a stresszhelyzet hatására kialakuló fokozott fájdalomérzetet elsősorban lélektani módszerekkel próbálják csökkenteni. Tapasztalatai szerint rengeteget segít, ha a kismama tudja, mi vár rá. Ezért javasolja, hogy mindenki járjon el a szülésfelkészítő tanfolyamra, melyet Bán Judit pszichológus szervez, s aki teheti, ismerkedjen meg előre a helyszínnel is. Csak császárműtét előtt borotválnak, beöntést rendszerint nem alkalmaznak. Erzsi fájdalomcsillapításként a fürdőkádat szokta elsőként ajánlani. A meleg jótékonyan lazítja a fájdalomtól feszült izmokat, csökkenti a szorongást. – Tessék benne elterülni! – ez gyakran átsegíti a kismamát a holtponton. Ha mégsem, kipróbálhatja a legkülönfélébb testhelyzeteket a széles franciaágyon, a labdán és a bordásfalnál. A patkó alakú szülőszék a közhiedelemmel ellentétben nem vajúdáskönnyítő eszköz, valójában rövid időt, csupán a kitolási szakot tölti rajta a kismama. Erzsi úgy tapasztalja, hogy a térd-könyök helyzet a legelőnyösebb, különösen akkor, ha közben még a vajúdólabdára is lehet támaszkodni. Természetesen gyógyszeres fájdalomcsillapításra is van lehetőség: EDA (gerincközeli fájdalomcsillapítás) mellett a kismamák öt százaléka dönt, de más lehetőségek is rendelkezésre állnak. Lassanként a bővítés is ráférne a szülőszobára, hiszen egyre többen jönnek ide szülni. A közeljövőben a vajúdószobából további egyágyas szülőszobákat fognak kialakítani.

Üres az újszülöttrészleg!
Igaz, hét kisbaba is született az éjszaka folyamán, az újszülöttrészleg ágyacskái és a szülők adományaiból vett korszerű inkubátor mégis üres, csak a falon mosolyognak ránk a dolgozók gyerekeiről készült fotók. Az apróságok az éjszakát is édesanyjukkal töltik. Így sokkal könnyebben kialakul a sikeres szoptatáshoz szükséges összhang, és a gyakori szopás hashajtó hatása miatt az újszülöttkori sárgaság is igen ritka. Ha szükség van rá, a kékfénykezelésre is az anya mellett, különleges hordozható ágyacskában kerül sor. Dr. Sarlai Katalin neonatológus gyermekgyógyász főorvos jelenleg az egyetlen olyan szakember Magyarországon, aki nemzetközileg is elismert szoptatási tanácsadói vizsgával rendelkezik. Ő és munkatársai nem csak az osztályon szült édesanyákat látják el jó tanácsokkal, hanem bárkit, aki hozzájuk fordul.
– Ha jó a csapat, nem halljuk sírni a csecsemőket! Fontos, hogy partnernek tekintsük az anyát, és kérdezhessen, előadhassa aggodalmait. Amikor az újszülöttről beszélek, nem előadást tartok, ő is belekérdezhet. Ha az anya nyugtalan, bizonytalan, idegessége átragad az újszülöttre is. Jó, ha ilyenkor olyasvalaki veszi kézbe a gyereket, aki nyugalmat áraszt, s az édesanyát is meggyőzi arról, hogy nem a szoptatással van baj. Teát, tápszert nem adunk az újszülötteknek. Egyre inkább azt tapasztalom, hogy az új szülőnemzedéknek ez már egyre természetesebb. Általában a harmadik-negyedik napon mehetnek haza, ekkor már megindul a súlyfejlődés. Ha azonban bárkinek kérdése adódik, ambulanciánkat mindig felhívhatja, és ha szükséges, személyesen is bejöhet. Néhány gond megoldásában csak akkor tudunk segíteni, ha látjuk, hogyan zajlik a szoptatás.
Seresné Gizi csecsemős főnővér megmutatja azt az űrlapot, amelyre feljegyzik, mikor milyen formában kapott felvilágosítást a szoptatásról a kismama, hogyan alakul a kicsi súlya, mennyit termel a pelenkába. Korábban a helytelen szoptatási technika okozta a legtöbb problémát, ilyenkor ugyanis kisebesedett a mellbimbó. Mióta igyekeznek minél korábban megmutatni a mellre helyezést, ez egyre ritkábban fordul elő.

A kórházhoz kapcsolódó szüléstörténetek:

• Szülni jó volt, de utána…

• Nem csak magánkórházban lehet tökéletes az ellátás

• Vízben vajúdtam

• Korán mentünk kórházba