nlc.hu
Család
Felnõttként is gyerekek maradunk?

Felnõttként is gyerekek maradunk?

A játék minden idõben, minden korban az ember sajátja volt. A gyermeki lélekkel különösen szoros összefüggést mutat.




Ahogy Thomas Huxley mondta: “Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.” Tehát a felnőtt, aki a játékban örömét leli, a munkájában és mindennapi életében is szabadabb szellemként élhet.

A játék a gyermek életében a legfőbb örömforrás, sokáig a legfőbb tevékenység. Persze a játék szabadsága ehhez nélkülözhetetlen. A játékos feladatok esetében a gyermek érzékeli a „kötelező” szituációt, ám a felszabadult játékban teljességgel kibontakozhat. Ez a felnőtt emberre ugyancsak igaz, Friedrich Schillert idézve: „Az ember csak ott igazán ember, ahol játszik.”

A svájci expresszionista festő, Paul Klee így látja gyermek, felnőtt és játék kapcsolatát: Ahogy egy gyermek utánoz minket játék közben, úgy utánozzuk játékunkban mi azokat az erőket, amelyek a világot teremtették és teremtik

József Attila játékhoz való viszonyát így fogalmazta meg, a „Könnyű, fehér ruhában” című versében.
„Én tudom, mint a kisgyerek,
csak az boldog, ki játszhat.
Én sok játékot ismerek,
hisz a valóság elpereg
és megmarad a látszat.”

„Örök gyermekek vagyunk, s mindig új játékok után loholunk.” Anatole France is hisz a gyermeki lélekben és az örökké tartó „játékszenvedélyben”.

A játék nem pusztán örömforrás, hanem tükre is a körülöttünk lévő világnak. Ahogy az Amerikába kivándorolt magyar származású festő, Moholy-Nagy László összefoglalta:

A játékszerek gyakran korszerű szobroknak mondhatók, sokszor valósítanak meg szellemes technikai ötleteket, amelyek legnagyobbrészt többet tárnak elénk az aktuális technikai eljárás lényegéből, mint a tudományos értekezések.








Játssz velünk fotópályázatunkon! »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top