Őrületbe kerget, mert későn ér haza, és fel sem hív, hogy ezt közölje. Mindig nyitva hagyja a fiókokat öltözés után. Nem tetszik, ahogy a gyerekekkel beszél. Egyfolytában a közösségi oldalakon lóg. Idegesít, ahogy a pénzzel bánik, frusztrál a szex és utálod azt is, hogy az anyósod mindenbe bele akar szólni. Sértett, csalódott és mérges vagy. Úgy érzed, ki kellene mondanod a gondolataidat, de nem akarsz konfliktust, ezért inkább lenyeled az indulatokat. Egyenes úton haladsz afelé, hogy egyszer csak felrobbanj, és a sarokba vágd az egész párkapcsolatot.
A kritizálás a kapcsolat halála
Mary Kay Cocharo párterapeuta tapasztalatai szerint a szakítások nagy része elkerülhető lenne, ha az emberek megtanulnának kommunikálni egymással. A legnagyobb veszekedések általában apróságokon robbannak ki, épp azért, mert túl sokáig gyűjtöd magadban a kis sérelmeket és amikor szóba kerül egy probléma, akkor egyből negatív felhangot ütsz meg, amire ugrik a párod.
A The Gottman Institute egy tanulmányban azt találták, hogy a kommunikációs formák közül a kritizálás okozza a leggyakrabban a párkapcsolat halálát. Amikor kritizálod a másikat, akkor támadást intézel a párod ellen, amitől rögtön védekezni kezd. A kritizálás és védekezés pedig kétféle következményt von maga után: a védekező fél elzárja magát a kritizálótól, vagy felrobban és ellentámadást indít. A nagy vihar közepén pedig elmarad a lényeg, nem oldjátok meg az eredeti problémát.
Zéró negativitás zóna
De hogyan lehet kritikát megfogalmazni, frusztrációt kifejezni úgy, hogy ne legyen belőle veszekedés? Cocharo szerint, ha a zéró negativitás zónáját megtanuljátok, akkor elkerülhető, hogy belekerüljetek ebbe az ördögi körbe. Ebben a zónában kritizálás és támadás helyett úgy fejezitek ki a negatív érzéseiteket, hogy nem romboljátok le a köztetek lévő érzelmi kapcsolatot.
1. Figyelj az időzítésre!
Ne ugorj fejest rögtön, ne vágd oda a párodnak, mennyire utálod az anyósodat. Helyette valami hasonló a jó megoldás: „Szeretnék beszélni valamiről. Megfelel neked most az időpont?” Ha épp elfoglalt, éhes a párod, vagy siet, akkor jobb nem belekezdeni a beszélgetésbe, mert annak csak rossz vége lehet. Inkább beszéljetek meg egy időpontot, amikor leültök és oda tudtok figyelni egymásra.
2. Fogalmazz a saját nevedben!
Például, ha későn ér haza és nem hívott fel előtte, akkor ne ess neki azzal, hogy „Miért nem hívtál? Sosem hívsz fel! Igazán tekintettel lehetnél rám!” Helyette fogalmazd meg a mondanivalódat a saját nevedben, beszélj magadról, ne a másikat szidalmazd: „Amikor ilyen későn érsz haza és nem hívsz fel, akkor aggódom érted, és úgy érzem, nem tisztelsz. Megtennéd, hogy felhívsz legközelebb?”
Ebben a példában felelősséget vállalsz a saját érzéseidért és segítesz a párodnak, hogy jobban megértse az érzelmeidet. Nem áll elő olyan helyzet, hogy védekezni kezdjen.
3. Mondd ki, mit szeretnél!
Ne felejtsd el, hogy nem gondolatolvasó a párod! Ha közvetlenül, egyenesen megkéred arra, amit szeretnél, akkor empátiát hívsz elő belőle. És sokkal nagyobb eséllyel meg is kapod, amire szükséged van tőle. Az előző példában konkrétan megfogalmazódik az igény egy kérdés formájában, hogy szeretnéd, ha telefonálna, amikor későn ér haza, amire nehéz nemet mondani. Lehet, hogy eddig bele sem gondolt, milyen érzéseket kelt benned, amikor nem hív fel.
A zéró negativitás zónát nem szabad összekeverni a konfliktuskerüléssel, mert szó sincs arról, hogy ne szabadna beszélni a negatív érzésekről. Inkább az a lényege, hogy első helyre teszitek az érzelmi biztonságot a kapcsolatban, és ezt szem előtt tartva oldjátok meg a nehézségeket. A párterapeuta szerint nem nehéz elsajátítani ezt a fajta kommunikációt, gyakorlást igényel ugyan, de megéri a befektetett energiát, hiszen sokat javíthat a párkapcsolaton.