Mi az, ami a boldogító igen elhangzása után automatikusan közös tulajdon lesz, és mi számít különvagyonnak? Jó, ha tájékozódsz, mert laikusként néhány dolog megtévesztő lehet!
Esküvő után minden vagyon közös lesz?
Abban biztos lehetsz, hogy annak ellenére, hogy sok minden közös vagyonnak minősül a házasságkötés után, továbbra is lesz különvagyonod – feltéve, ha például van olyan vagyontárgyad, amit még az esküvő előtt szereztél, vagy idő közben ajándékba kaptál, legyen szó akár ingóságról, akár ingatlanról. Az is különvagyonnak számít, amit a házasságod alatt örökölsz – ilyen lehet egy cég tulajdonrésze vagy akár egy lakás. Sőt, az is különvagyonnak számít, amit például az örökölt lakás árán veszel.
Nem minden lesz közös a házasság után!
(Fotó: Getty Images)
Főszabály szerint közös vagyonnak számít minden, amit a házasságkötés után együtt vagy külön szereztek. Attól függetlenül közösek, hogy melyikőtök milyen arányban járult hozzá a megszerzésükhöz, és főszabály szerint fele-fele arányban kell osztozkodnotok rajtuk, ha esetleg válásra kerülne sor. A házasságban a fizetés is közös, és az az autó is közös vagyonnak számít, amit a párod vett a saját munkabéréből.
A bevételek és a tartozások általában közösek
Ha nem kötöttetek házassági vagyonjogi szerződést, ami máshogy rendelkezik, akkor általában a bevételek és a tartozások is közösek lesznek. Jó példa erre a lakáskiadás: ha te kiadod a házasság előtt vásárolt lakásodat, hiába számít különvagyonnak az ingatlan, a lakbér már közös vagyon. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valamelyikőtöknek van egy cége az esküvő előttről: a vállalkozás maga külön tulajdon, de a bevételek már közösek.
A házastársaknak azonban – amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben máshogy nem határoznak – nem csak a bevételeik, hanem a tartozásaik is közösek. De azt le kell szögezni: ez nem egyenértékű azzal, hogy a tartozásokért mindig ugyanolyan mértékben feleltek. Vagyis, ha a férjed a te hozzájárulásoddal vesz fel hitelt, aminek a fedezete a közös vagyonotok (például a házatok), akkor ebben az esetben a párod a teljes vagyonával felel a tartozásért, miközben a te különvagyonodat ez nem érinti.
Mi a helyzet az élettársak vagyonával?
Hiába éltek együtt a pároddal 10-15 éve, ha nem házasodtok össze, a vagyonotok a törvény szerint nem lesz közös – akkor sem, ha gyereketek született. Ha szétváltok, nem fele-fele arányban osztozkodtok, helyette annyit követelhettek a másiktól, amennyivel a másiknál jelentkező vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultatok.
Fontos kiemelni azt is, hogy ha nincs végrendelet, amibe beleveszitek egymást, nem örököltök egymás után semmit, sőt, a közösen lakott lakásban is csak az örökösök engedélyével maradhat a másik, ha ő nem tulajdonos. Mindezt az élettársi vagyonjogi szerződéssel tudjátok kiküszöbölni, amiben megállapodhattok a közös és a különvagyonról, valamint az öröklést befolyásoló kérdésekről is. Az érvényességhez a szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Mikor érdemes kötni házassági vagyonjogi szerződést?
Habár még ma is elterjedt az a tévhit, miszerint házassági vagyonjogi szerződést azok kötnek, akik bizalmatlanok, vagy már készülnek a válásra, sokkal több előnye van egy ilyen szerződésnek, mint azt elsőre gondolnád.
Egyrészt azért is hasznos a házassági vagyonjogi szerződés, mert jóformán bármilyen vagyonjogi kérdést szabályozhattok a törvénytől eltérően. A ti megegyezéseteken múlik, hogy mi számít majd közösnek, és mi az, ami különvagyon. Emellett a tartozásaitokat is teljesen elkülöníthetitek, vagyis, megkímélhetitek egymást például egy nem fizetett hitel terhétől is.
Nem csak a házastársaknak, az élettársaknak is érdemes közjegyzői okiratba foglalni, min szeretnének osztozni
(Fotó: Getty Images)
Ahhoz, hogy ez a szerződés érvényes legyen, közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A közjegyző kérelemre a szerződést a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bejegyzi – csak ebben az esetben hatályos egy harmadik féllel, például egy hitelező bankkal szemben.
Szponzorált tartalom
