Járványos agyhártyagyulladás: több a megbetegedés

Az elmúlt télen a korábbi évek átlagánál kétszer-háromszor több járványos agyhártyagyulladás esetet észleltek Magyarországon. A betegséget a cseppfertőzéssel terjedő menigococcus baktérium okozza – leginkább csecsemők, gyerekek és fiatal felnőttek körében. Az elmúlt egy évben harminc megbetegedés fordult elő Magyarországon, ebből hét végződött halállal. Legutóbb egy fiatal olimpikon, Dobrádi Zsolt esete irányította rá a figyelmet az agresszív kórokozóra. Bár a sportoló állapota szerencsésen javul, a megbetegedések egy része sajnos tragikusan végződik. A veszélyes fertőzésre és a megelőzés fontosságára hívták fel a figyelmet orvosok és szaktanácsadók április 24-én, a Meningitisz Világnapján.

Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO a három legveszélyesebb járványos betegség között tartja számon a meningococcus fertőzést. Afrikában az Egyenlítő és a Szahara között húzódik a meningitisövezet, itt főleg az úgynevezett „A” csoportú fertőzések okoznak évekig tartó járványokat. Az utóbbi évtizedekben szórványosan már Európában is megjelent a betegség. A kontinensen legutóbb 1999-ben és 2000-ben tetőzött a járvány, a hatóság Magyarországon is ezt az időszakot minősítette járványosnak. A megbetegedések száma 1999 végétől jelentősen emelkedett, és a korábban ritkán előforduló „C” csoport vált dominánssá. Akkor, 2000 januárja és novembere között összesen 84 eset fordult elő itthon, egyötödük halállal végződött.

Fiatalok fokozott veszélyben 

A hazai járványügyekért felelős hatóság idén februárban azt állapította meg, hogy a 2011 novembere óta bejelentett megbetegedések száma meghaladta a 2005–2009. évekre vonatkozó havi középértéket: novemberben a kétszeresét, decemberben a háromszorosát regisztrálták a korábbi fertőzéseknek. 2011 júliusa és 2012 januárja között összesen 33 megbetegedést regisztráltak, melyek közül 7 halálos kimenetelű volt.

Az utóbbi évek tragikus történeteinek áldozatai gyakran gyerekek, serdülők, fiatal felnőttek. A baktérium ugyanis az ő szervezetükben sokkal nagyobb arányban fordul elő tünetmentesen, mint az idősebbekében. Életmódjuk miatt is különösen veszélyeztetettek, hiszen gyakran tartózkodnak zárt zsúfolt terekben – kollégiumokban, egyetemi előadókban, diszkóban, szórakozóhelyeken.

Jobb megelőzni

A magas halálozási arányt a betegség drámai lefolyása magyarázza. A garatban hordozott baktérium a nyálkahártyán át a véráramba kerül, véráramfertőzést, majd agyhártyagyulladást okoz. A beteg akár néhány órával a tünetek jelentkezése után sokkos állapotba kerülhet, a betegség a légzés-keringés teljes összeomlása után halállal is végződhet. Aki átvészeli a fertőzést, gyakran maradandó testi károsodással is számolhat.

A történetnek azonban nem is lenne szabad eljutnia eddig a pontig, a meningococcus fertőzés ugyanis védőoltással megelőzhető. „A nem kötelező, csak ajánlott oltás nem azt jelenti, hogy nem fontos” – erősíti meg dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet főigazgatója. A meningococcus betegség esetében a megfelelően megválasztott oltóanyaggal már csecsemőkorban is hosszú távú immunmemória alakítható ki, ismétlő oltással később gyorsan felébreszthető a védelem, és csökkenthető a tünetmentes hordozók aránya is.

A fertőző beteg gyermekek gyógyulásáért tevékenykedő Dr. Nyerges Gábor Alapítvány a Meningitisz Világnapja alkalmából információs oldalt hozott létre, és gyűjtést indított, hogy az oltóanyag elérhető legyen az államilag gondozottak számára is. A www.meningococcus.hu oldalon további részletek olvashatók a gyűjtésről, a betegségről és a megelőzés lehetőségeiről.

A cikk a Dr. Nyerges Gábor Alapítvány megbízásából készült.