Egészség

Szép lassan ellepnek minket a mikroműanyagok

A jövőkutatók szerint 2050-re már több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. A víz felszínén lebegő PET palackok mellett olyan parányi műanyagrészecskékkel is tele van a víz, melyek szabad szemmel alig láthatók. A mikroműanyagok méretük ellenére globális környezeti problémát jelentenek, és az egészségünket is veszélyeztethetik. De hogy pontosan mekkora a veszély, arról egyelőre még nagyon keveset tudunk.

Mikroműanyagoknak az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabkákat nevezzük, melyek egy részét eleve ilyen picire gyártották, ilyenek például a kozmetikumok mikrogyöngyei, más részük pedig nagyobb műanyagokból kerül a környezetbe, például az autógumik kopása, a műszálas ruhák mosása vagy a műanyaghulladék aprózódása során.

A hazai folyókat is érinti a probléma

2015-ben a világ éves műanyagtermelése 322 millió tonna volt, 40%-át a csomagolóipar használta fel. A műanyaghulladékoknak csak egy töredékrészét hasznosítják újra, a többivel évtizedekig, évszázadokig nagy valószínűséggel nem történik semmi. Hevernek egy lerakóban, lebegnek az óceán vizén, vagy görgeti őket a szél hegyen-völgyön át. Közben mechanikai behatások, illetve a Napból érkező ultraibolya sugárzás következtében egyre kisebb darabokra esnek szét.

Ma már lakott területektől távol, magas hegyek gleccsereiben, óceánok mélyén is találni mikroműanyagokat. És mielőtt legyintenénk, hogy mindez messze van tőlünk, megjegyzem, hogy már mérések is igazolják azt, hogy a hazai vizeink sem úszták meg a mikroműanyagok áradatát. Eddig a Tiszáról, a Rábáról, az Ipolyról vannak adatok, és idén ősszel a Duna is sorra kerül.

„A Duna mellékfolyóit nyár elején vizsgáltuk, az Ipolyon és a Rábán is megjelent ez a szennyezés. Mindez azért nagyon fontos információ, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a mikroműanyagok jelentette kockázattal igenis foglalkozni kell. Mindeddig leginkább az óceánokban, tengerekben mérték a mikroműanyag-koncentrációt, a Parányi Plasztiktalány projekt azonban rávilágít arra, hogy az apró részecskék bizony már az édesvizeinkben is jelen vannak” – mondja Bordós Gábor, a Parányi Plasztiktalány nevű projekt koordinációs menedzsere, a vizsgálatokat végző független laboratórium munkatársa. – A nemzetközi eredmények sok esetben nehezen vagy egyáltalán nem hasonlíthatók össze, mivel nincs egységesített mintavételi és mérési módszer. Az azonban látszik, hogy a hazai folyókban az európai felszíni vizekből kimutatott mennyiségekhez hasonló mértékű mikroműanyagot mutattunk kiA hazai folyók üledékeit is vizsgáltuk, ennek alapján megállapítható, hogy az itt mutatkozó koncentrációk nemzetközi összehasonlításban igen kicsik. További vizsgálatok egy átfogó kép megalkotásához még itt is szükségesek.”

Mintát vesznek a Moldva folyó Csehországi szakaszán, mikroműanyag-vizsgálathoz (Fotó: Profimedia)

Mikroműanyagok a táplálékláncban

„Sajnos a mikroműanyagok élő szervezetekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások sem itthon, sem nemzetközi szinten nem előrehaladottak. A kutatások elsősorban tengeri élőlényeket, ökotoxikológiai tesztszervezeteket vizsgálnak, de átfogó kockázatelemzés még nem készült, így a humán hatások sem ismertek” – mondja Bordós Gábor.

A kutatások során az már kiderült, hogy számos vízi élőlény, például csigák, rákok szervezetébe élelemként jutnak be a parányi műanyagdarabkák. Ezt leírták már az ehető kékkagyló esetében, és halak emésztőrendszerében is találtak már mikroplasztikot.

Nemrégiben a Readingi Egyetem kutatói megállapították, hogy a mikroműanyag a repülő rovarok közvetítésével bekerülhet a szárazföldi  táplálékláncba is. Dalos szúnyogokat vizsgálták, és megállapították, hogy a szúnyoglárvák által elfogyasztott mikroműanyagok a kifejlett szúnyogokban is ott voltak, az állatok kiválasztásáért felelős, vesékhez hasonlító Malphigi-edényeikben tudtak átkerülni egyik fejlődési alakból a másikba.

Greenpeace figyelemfelkeltő akciója Rómában (Fotó: Stefano Montesi – Corbis/Getty Images)

A táplálékláncnak mi emberek is részei vagyunk, így nem kérdés, hogy a mikroműanyagok a mi szervezetünkbe is bekerülnek. Ráadásul mikroműanyagokat kimutattak már csapvízből, ásványvízből, sörből, konyhasóból is, de az apró műanyagdarabok a porszemcsék felületén a légzőrendszerünkön keresztül is bekerülhetnek a szervezetünkbe. A Heriot-Watt Egyetem kutatása szerint minden egyes étkezéssel több mint 100 műanyagdarabkát nyelhetünk le, ami évente közel 70.000 mikroműanyagot jelent. Szóval a kérdés most már nem az, hogy bekerülnek-e ezek a darabkák, hanem az, ha már bekerültek, milyen problémákat okozhatnak.

Hormonháztartást megzavaró adalékanyagok

A tudásunk ezzel kapcsolatban egyelőre meglehetősen hiányos, hisz az erre irányuló, közvetlen egészségügyi hatásokat vizsgáló kutatások nincsenek, így egyelőre az állatokkal kapcsolatos kutatások eredményeiből lehet következtetéseket levonni.

Vízi állatoknál már megfigyelték, hogy a mikroműanyagok az állatok testében különböző fizikai hatásokat, sérüléseket okozhatnak, kiválthatják az emésztőszervrendszer gyulladását, elzáródását, csökkenthetik az enzimtermelődést és a táplálkozási aktivitást. A hatás függ a mikroplasztik méretétől, vannak olyan darabok, melyek kiürülhetnek a tápcsatornából, a nagyon apró szemcsék azonban a sejtmembránon is átjuthatnak.

Mikroműanyag sokszoros nagyításban (Fotó: Profimedia)

Ahogy korábban említettük, a halak emésztőrendszerében is találtak már mikroműanyagot, de a halaknak ezt a részét mi nem fogyasztjuk. Aggasztó azonban, hogy egy esetben találtak már mikroplasztikot hal májában is, illetve vízi gerincteleneknél leírták a műanyagrészecskék szervezeten belüli vándorlását.

Komoly veszélyforrás, hogy a mikroműanyagok által a műanyaggyártás során használt adalékanyagok is bejutnak az élő szervezetekbe, és ezek pedig bizonyítottan megzavarják a hormonháztartást (például a BPA vagy a ftalátok). A mikroplasztikok felületén emellett egyéb, már a vizekben lévő szerves szennyező anyagok is megtapadhatnak, így azok is koncentráltan jutnak be az azokat elfogyasztó élő szervezetekbe.

Hogy mit tehetünk, tehetünk-e valamit saját egészségünk védelme érdekében? Sajnos, a környezetbe kikerült mikroműanyagokat már lehetetlen begyűjteni. A jövőbeni kibocsátást azonban csökkenthatjük, például azzal, hogy jelentősen visszaszorítjuk a műanyag-felhasználásunkat, főleg a csomagolóanyagokét és az egyszer használatos műanyagokét, illetve növeljük műanyaghulladékunk újrahasználatának és újrahasznosításának arányát. 2050-re a jelenlegi műanyagtermelés és -felhasználás fokozódását vetítik előre, így az biztos, hogy a mikroműanyagok problémájától még jó ideig nem szabadulunk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése