Riasztóan elhanyagoljuk a bőrünk egészségét, ez pedig sok esetben teret enged a melanómának és más daganatos betegségeknek. A több mint 90 éves Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) minden lehetséges eszközzel azért küzd, hogy ez a trend megváltozzon. A legnagyobb – több mint 30 ország részvételével zajló – nemzetközi kampány, az Euromelanoma hazai terjesztéséért is felelős szervezet elnöke, dr. Gyulai Roland professzor és dr. Baltás Eszter, az MDT vezetőségi tagja erről a kampányról tartott sajtótájékoztatót, az online esemény után pedig kérdéseket is feltehettünk a két szakembernek.
Tévhit, hogy a bőrrák csak a világos bőrűeket és a szeplősöket érinti
Dr. Baltás Eszter elmondta, hogy bár egyre több szó esik a melanómáról és annak veszélyeiről, évente így is mintegy háromezer új esetet regisztrálnak, ráadásul ez az eleve magas szám folyamatosan növekszik. A szakorvos hozzátette, a bőrön keletkező elváltozások 80 százaléka már eleve daganatként keletkezik, míg 20 százalék anyajegyekből alakul ki, ezért nagyon fontos már az első pillanattól komolyan venni, ha valaki ilyesmit észlel magán, vagy bárki máson, mert a korai felismeréssel hatékonyan kezelhető, gyógyítható a melanóma, így potenciálisan életet menthet, ha hamar kiderül, miről van szó. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az MDT szerint minden ötödik melanómas eset diagnosztizálatlan maradt, minden harmadikat pedig késve állapítanak meg.
Az okostelefonok segíthetnek a melanoma azonosításában (Fotó: Getty Images)
A szakember ismertette egy korábbi szegedi kutatás eredményeit is, amelyből kiderült, hogy az érintettek – 150 páciens adatait elemezték – 40 százaléka egyáltalán nem tudta, hogy a melanóma rosszindulatú, körül ugyanennyien pedig nem számítottak súlyos következményekre az elváltozás észlelése után.
„A felmérés egy igen aggasztó dologra is rávilágított: az érintettek 30 százaléka több mint egy évet várt, mielőtt orvoshoz fordult volna a panaszával” – emelte ki dr. Baltás Eszter.
A fiatalok és a férfiak nem törődnek a bőrükkel
Az MDT júniusban egy reprezentatív felmérést is készített, 1400 fő megkérdezésével, amelyből kiderült, hogy főleg a 40 évnél fiatalabbak és a férfiak közel fele egyáltalán nincs tisztában a bőrdaganatok kockázataival, ami azt jelenti, hogy legtöbbjük még azt sem tudja, hogy ez akár végzetes is lehet.
A megkérdezettek 15 százaléka egyenesen azt mondta, hogy soha nem végez önvizsgálatot, míg 43 százalék legfeljebb alkalomszerűen teszi ezt.
„Úgy gondolom, hogy utóbbi a legtöbb esetben nem történik meg, mert az emberek nagy százaléka, akár fele nem figyel a bőrére” – figyelmeztetett dr. Baltás Eszter. „Ez megerősíti a korábbi kutatási eredményeinket, amelyből az derült ki, hogy a betegek 30 százaléka egyáltalán nem végzett önvizsgálatot, akik igen, azoknál viszont sokszor megkérdőjelezhető volt ennek a hatékonysága.”
A szakember kiemelte, hogy az 1400 fős reprezentatív kutatás szerint a magyarok mindössze 4 százaléka látott legalább fotón melanómát, míg 30 százalék azt sem tudja, mi a különbség a melanóma és egy anyajegy között.
Holott, a Magyar Dermatológiai Társulat adatai szerint a leggyakrabban a páciensek maguk fedezik fel a rosszindulatú bőrelváltozásokat, ekkor azonban általában már túl vannak a korai fázison, amikor a betegség még hatékonyan és könnyen kezelhető. Érdekesség, hogy az észlelésben fontos szerep jut a partnereknek, családtagoknak vagy épp a barátoknak: egy korábbi kutatás szerint a felismert melanómák 21 százaléka az ismerősök szemfülességének köszönhető, miközben csupán az emberek 16 százalékáról mondható el, hogy nem csak saját bőrüket vizsgálják meg, de a családtagjaikét is.
Fényvédelem: mindenkinek szüksége van rá
Az Euromelanoma kampány fontos eleme a fényvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés, amely az egyik legfontosabb környezeti tényező, a WHO által is rákkeltőnek, azaz karcinogénnek tekintett UV-fény elleni védekezés kulcsfontosságú eleme.
„Fontos leszögezni, hogy az UV-fény nem minden esetben okoz bőrrákot, illetve emellett is több tényezőre van szükség a daganat kialakulásához” – mutatott rá dr. Baltás Eszter. „Azonban, ha melanómáról, bőrrákról beszélünk, a fényvédelem kérdése mindig szóbakerül, mint az elsődleges védekezés, azaz a megelőzés legjobb eszköze. Fényvédelemre használhatóak a fényvédő krémek, illetve a megfelelő ruházat, amely nem hagyja szabadon a bőrt. Szerencsére ezzel kapcsolatban elég jó ismeretei vannak a lakosságnak: a reprezentatív felmérésben megkérdezettek fele (50 százalék) napozás közben is gondol a melanóma veszélyeire, 75 százalék pedig azzal is tisztában van, hogy felhős időben sem szabad sokáig a napon tartózkodni, mert az UV-sugárzás áthatol a felhőkön is.”
Ennek ellenére megdöbbentő, hogy a korábbi szegedi kutatás, illetve a nemzetközi adatok szerint is csak az emberek szűk 30 százaléka használ fényvédelmet.
Euromelanoma kampány: tájékoztatás, szűrővizsgálatok
Az Euromelanoma az egyik legnagyobb, átfogó bőrrák-ellenes kampány, amelynek – mintegy kétszázezer európai pácienstől származó – adatait egy közös uniós adatbázisban gyűjtik, amelyeket kutatásokhoz is felhasználnak. Legutóbb a szoláriumok káros hatásaival kapcsolatos kutatáshoz használták ezeket az információkat, erre a témára még visszatérünk.
Magyarország 2009-ben csatlakozott az Euromelanoma kampányhoz, amelynek keretében több száz hazai önkéntes szakember tájékoztatja a lakosságot és végez szűrővizsgálatokat: az MDT adatai szerint már több mint 35 ezer anyajegyszűrést végeztek el, de igyekeznek népszerűsíteni az önvizsgálatot, különösen a veszélyeztetett célcsoportoknál, illetve arról is próbálják tájékoztatni az embereket, hogy az időben felismert elváltozások nagyon hatékonyan kezelhetőek.
A kampány keretében a Magyar Dermatológiai Társulat Facebook-oldalára is kikerült egy edukációs videó, amely az önvizsgálati folyamatot mutatja be.
„A kampány tematikája arra fókuszál, hogy a bőrrák esetében sokszor a múltban kell keresni a jövőnket” – mondta dr. Baltás Eszter „Gondolok itt a genetikai állományunkra, illetve az életünk során elszenvedett UV-ártalomra. Sokszor ez utóbbit kizárólag a napozással azonosítják, de muszáj beszélni a szabadidős tevékenységek vagy épp foglalkozás körében elszenvedett UV-ártalomról is, valamint a gyerekkori napégésekről.”
A szakember ugyanis kérdésünkre elárulta, hogy az UV-sugarak káros hatása kettős természetű: egyszeri, intenzív leégés is okozhat rosszindulatú elváltozást a bőrön, de az évek alatt összegyűlő, „kumulatív” ártalom is hozzájárulhat a melanóma vagy más típusú bőrrák kialakulásához.
Bőrgyógyászat home office-ből: segít az okostelefon!
Az elmúlt időszak a bőrgyógyászok és a pácienseik dolgát is megnehezítette, hiszen a pandémia alatt a személyes vizsgálatokra nem nagyon volt lehetőség. Emiatt az MDT a MedInnoScan úgynevezett teledermatológiai applikációját hívta segítségül.
„Fontosnak gondoltuk, hogy áthidaló megoldást találjunk azoknak, akik úgy érzik valamelyik anyajegyükkel valami probléma van, vagy olyan bőrelváltozást tapasztaltak, amit szeretnének az orvosuknak is megmutatni” – tette hozzá dr. Gyulai Roland professzor. „Ezért egy úttörő teledermatológiai módszerhez folyamodtunk: a MedInnoScan applikáción keresztül fel lehet tölteni a rendszerünkbe az anyajegyekről, bőrelváltozásokról készült fotókat, amelyeket szakorvosok vizsgálnak meg és véleményeznek. Három különböző kategóriába sorolhatóak a képek: az első, amikor nem problémás az elváltozás, tehát nem igényel további vizsgálatot, a második amikor mindenképpen sürgős orvosi vizsgálat indokolt, illetve a harmadik, amikor úgy gondoljuk, hogy most nem szükséges beavatkozás, hosszú távon azonban érdemes személyes kontrollvizsgálatot elvégezni.”
A szakember elmondta, hogy az applikációt 2021. június vége és július eleje között tesztüzemben használták, ennyi idő alatt 156 esetet töltöttek fel a felhasználók, amelyek közül 11 bizonyult gyanúsnak, azaz ennyi esetben kellett a pácienseket további vizsgálatra berendelni.
„A teledermatológiai alkalmazások azért nagyon fontosak, mert a fiatal korosztály is érintett, azonban ők nem érzik annyira fontosnak ezt a témát, vagy nincs igazán lehetőségük szakemberhez fordulni” – mondta dr. Gyulai Roland. „Inkább az a jellemző, hogy a már családos, szülői korba került emberek jönnek a vizsgálatokra, holott a melanóma fiatal korban is gyakori: a 20-30-as nőknél például ez az egyik vezető daganatos halálok, ezért gondoltuk, hogy ezzel az innovatív megközelítéssel, és könnyen használható applikációval ez a korosztály is jobban megszólítható.”
A professzor hozzátette, hogy az applikáció alkalmazása lehetővé teszi, hogy a rutinvizsgálatokért ne kelljen utazni, emellett, a későbbi személyes vizsgálatoknál a telefonnal készített fotók a kezelőorvosnak is segítséget nyújthatnak. A MedInnoScan appot a későbbiekben más bőrbetegségek szűrésére is használnák. Az alkalmazásban használt mesterséges intelligencia ugyanis már most is egy bőrgyógyász diagnózisával egyenértékű kórképet tud felállítani a képek alapján.
Az applikáció fejlesztésénél gondoltak azokra, akik nem mozognak túl otthonosan a digitális technológia világában: részeletes és egyértelmű használati utasítást találnak a programban – például, hogy ne használják a vakut a fotó készítése során – de egy beépített előszűrő mechanizmus is értékeli a kész képeket és jelez, ha valamelyik felvétel nem alkalmas a távdiagnózis felállítására.
Tévhitekből nincs hiány
A nyári, napos időszak előtt sokan vannak, akik szoláriumba látogatnak el, hogy egy kis előbarnítással készítsék fel a bőrüket a napozásra. Ez azonban nem szerencsés gyakorlat, mivel tulajdonképpen semmilyen előnyös hatása nincs, sőt, a szolárium – az MDT szakemberei szerint – kifejezetten káros, akármilyen modern technológiát alkalmazzanak is.
„A szoláriumban UV-A sugárzás éri a bőrt, így a szoláriumozásról kijelenthető, hogy jelentősen fokozza a bőrrák kialaulásának rizikóját” – figyelmeztetett dr. Baltás Eszter. „Aki ilyen szakterületen dolgozik, annak sok olyan fiatal – jellemzően nő – betege van, akinek melanómája, vagy hámeredetű tumora van. Sajnos az is előfordul, hogy kiderül, a páciens éveken át, akár heti több alkalommal is járt szoláriumba. Próbálunk ez ellen kampányolni, de sajnos ez nem annyira hatékony, mintha valamelyik celeb azt mondja, hogy a napbarnított bőr jól néz ki. Ráadásul, a szoláriummal kapcsolatos függőség is kialakulhat. Az Euromelanoma legutóbbi ülésén szó volt róla, hogy a fiatalokat hogyan lehetne távoltartani a szoláriumtól. Sajnos, hazánkban nem működik az a szabályozás, ami több nyugati országban igen, ahol 18 év alatt nem is látogatható önállóan szolárium, emellett pedig a reklámokat is szigorúan szabályozzák, például nem használhatnak olyan kifejezéseket, hogy ’természetes’ vagy ’jótékony hatású UV-sugárzás’, hogy ne tévesszék meg az embereket.”
A szoláriumozással is sok a tévhit (fotó: getty images)
„Minden olyan UV-sugárzás, ami barnít, károsítja a bőrt” – tette hozzá dr. Gyulai Roland. „Bárhogyan változtatjuk a fénycsöveket, az UV-sugarak DNS-károsodást idéznek elő, illetve olyan gyulladást okozó anyagok termelését indítják be, amelyek hosszú távon károsak a szervezetre. Ami az előbarnítást illeti, ez olyan, mintha jövő héten bulizni mennék, ezért ezen a héten minden nap iszom, hogy jobban bírjam a bulizást. Hatása nem lesz, viszont mindkettővel csak a saját egészségemet rombolom. Lehet, hogy a bulizás-ivás esetén kevésbé fog fájni a fejem, de a szervezetem ettől még ugyanannyira károsodik.”
„A melanómával, napozással, D-vitaminnal kapcsolatban ezen felül is számos tévhit kering, főleg a közösségi oldalakon” – folytatta dr. Baltás Eszter. „Ez ellen folyamatosan próbálunk tenni, mivel azonban a közösségi oldalak sokak számára jelentenek információforrást, szerintem minden orvos szembenéz hasonlókkal a saját szakterületén. Ehelyett én inkább a Magyar Dermatológiai Társulat weboldalát ajánlom, ahol mindig hiteles, független és szakmailag ellenőrzött forrásból származó információkat töltünk fel.”
Még több bőrápolás az nlc-n:
- Mindent a pigmentfoltokról: miért jönnek létre, mit tehetünk ellenük?
- 5 arcápolási zsákutca, amikbe 2021-ben már tényleg nem érdemes betévedni
- A kollagénpeptidek és a valóság – Mire jó valójában a kollagén?
