Logopédia magánellátásban

Egyre több gyermek küzd beszédhibákkal, ezek felismerésére és kezelésére intézményesített formában is van lehetőség, illetve vannak magánszolgáltatók, ilyen például a Logoart Terápiás Központ, ami már két helyszínen is fogadja a gyermekeket és a felnőtt klienseket.

A Logoart alapítója, Lányi-Markó Anna a gimnáziumban elhatározta, hogy gyerekekkel szeretne foglalkozni, de nem tanítóként vagy óvodapedagógusként, így döntött a gyógypedagógia, azon belül is elsősorban a logopédia mellett. “Nagyon tetszett, hogy ez egy hihetetlenül széles spektrumon mozgó hivatás, és a hivatás szót szeretném kiemelni, számomra ez jóval több mint egy szakma. A logopédia tudományán belül van lehetőség egy-egy területre és korosztályra specializálódni, legyen szó akár az oktátásban vagy az egészségügyben elénk táruló szakmai lehetőségekről.”

Anna az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatójaként a II. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálatnál volt szakmai gyakorlaton, a diploma megszerzése után öt évig itt dolgozott főállásban, ellátva a kerület sok óvodájának és iskolájának gyermekeit, valamint szabadidejében több magán intézményekben szerzett tapasztalatot. Ekkor már dédelgetett álmai között szerepelt egy saját központ megnyitása. Évekig tartó tervezgetés vette kezdetét.

Lányi-Markó Anna gyógypedagógus-logopédus, a Logoart Terápiás Központ alapítója  Fotó: Anda Júlia 

“Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a megfelelő képzés elvégzése után az ember dolgozzon az állami ellátásban is, mielőtt a magán ellátásban helyezkedne el, szükség van erre a tapasztalatra. Remek kollégáim voltak, az intézményekben leggyakrabban saját eszköztárral, de többnyire jó munkakörülmények között dolgozhattam. Azonban az első perctől vonzott az ismeretlen, milyen lehet, ha az ember létrehoz egy olyan helyet, ahol minden ideális tud lenni gyermek, szakember és a szülő számára egyaránt. Ahol társszakmák bevonásával dolgozhatunk, az adminisztrációt minimálisra lehet csökkenteni, ahol a gyermek az első és minden nap mindenre van idő. 2019. márciusában így született meg az első Logoart a 3. kerületben, 2020. őszén csatlakozott hozzám az első kolléganőm, egy évvel később a második. A növekvő igények miatt fogalmazódott meg bennem, hogy van jövője annak amit csinálunk. 2022. októberében nyitottam meg az új központot a 12. kerületben, és immáron öten dolgozunk.”

Lányi-Markó Anna arról is beszélt, hogy az állami ellátásban dolgozók nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis óriási szakemberhiány van, így nagy teher hárul azokra, akik még maradtak.

Ami az állami és a magánellátás viszonyát illeti, szerinte az lenne az ideális, ha ezek kiegészítenék egymást, ha a magán szektorban dolgozók rá tudnának segíteni az alapellátásban lévők munkájára, de sajnos nem ez a helyzet.

„Sokan azért fordulnak hozzánk vagy más szolgáltatókhoz, mert csak így részesülhetnek a gyermekeik megfelelő ellátásban, és sokszor maguk az állami ellátásban dolgozók ajánlják a szülőknek, hogy inkább magán úton próbálkozzanak. Mi is azt tapasztaljuk, hogy egyre többen jönnek, persze ennek az is oka, hogy vannak olyan terápiák, amik állami keretek között abszolút nem elérhetőek.”

A logopédiai alapellátás két fontos mérföldköve a 3 és 5 éves kori szűrés. A háromévesek esetében a nyelvi fejlettséget, az ötéveseknél az artikuláció mellett az írott nyelvi készültséget mérik fel a szakemberek. A szűréseket az illetékes pedagógiai szakszolgálatok logopédusai végzik el, akik egyébként a tanév közbeni terápiás ellátásért is felelnek.

„Ezekben a hetekben dől el az állami intézményekben, hogy kik kapnak ellátást és kik kerülnek várólistára. Ebben az időszakban jelentősen nő a megkereséseink száma minden évben, hiszen egyre több szülő van tisztában azzal, hogy ezek a várólisták sajnos évről évre egyre hosszabbak, viszont iskolás korra fontos, hogy minden rendben legyen logopédiai szempontból is a gyermekkel.”

Fotó: Anda Júlia

A Logoart Terápiás Központot a leggyakrabban nyelvi késés, artikulációs és fonológiai zavar, nyelvlökéses nyelés, beszédfolyamatosság zavarai, olvasás, írás, számolási zavarok miatt, illetve beszédészlelés, beszédértés fejlesztése valamint komplex nyelvi fejlesztés céljából keresik fel.

„Ha vannak korábbi logopédiai vagy szakvélemények, azokat mindig áttanulmányozzuk, vagy kiegészítő szűrést csinálunk. Amennyiben felmerül egyéb orvosi vizsgálat vagy beavatkozás szükségessége is, legyen szó fogászatról, szájsebészetről vagy fül-orr-gégészetről, nyugodt szívvel tudjuk a megfelelő szakemberekhez irányítani őket, legtöbbjükkel évek óta kooperációban dolgozunk. Amennyiben indokolt a terápia megkezdése, részletesen vázoljuk a szülőknek annak várható menetét. Minden esetben felhívjuk a figyelmüket az ő szerepükre a folyamatban, hiszen fontos a támogató családi közeg, így tud sikeres lenni egy logopédiai terápia. Fontos különbség, míg az állami ellátásban legtöbbször csoportos órák kereteiben tudják ellátni a gyermekeket, mi egyénileg vagy párban tartjuk az órákat”

– nyilatkozta a szakember, aki kiemelte, az állami ellátásban tapasztalatai szerint nehezebb a szülőkkel való kommunikáció és kapcsolattartás, hiszen az ellátás óvodai, iskolai időben történik. A Logoartban minden szakember úgy dolgozik, hogy adott óra után 10 perc mindig a szülőké. A logopédus elmondja mi az otthoni feladat a hétre, a szülők pedig feltehetik felmerülő kérdéseiket.

„Sajnos a koronavírus-járványnak volt negatív hatása a mi szakmánkban is. Sok gyermekkel nem tudtak megfelelően foglalkozni, pedig a logopédiai kezelés – főleg a fiatalabb korosztály esetében – online nem megoldható, szükség van a személyes jelenlétre” – nyilatkozta Lányi-Markó Anna, aki szerint nem csak ez az egyetlen oka annak, hogy egyre több a beszédhibás gyermek. “Ez a felgyorsult világunknak is köszönhető. A kisgyermekkori túlzott digitális eszközhasználat jelentős mértékben felel ezért, valamint az élőbeszéd és meseolvasás hiánya, de ide sorolható még a mozgásszegény életmód is. Ezek nyelvi késést, később pedig artikulációs zavart is eredményezhetnek.”

Logopédus segítségére pedig nemcsak gyerekkorban lehet szükség.

Minden korosztály esetében egyaránt logopédiai problémát jelenthet, ha valakinek renyhe a nyelv és/vagy arcizomzata, gyakran nyel félre, szájlégző, fogsorzáródása, illetve rágási szokásai nem megfelelőek, nem tud csukott szájjal étkezni (vagyis sokszor csámcsog), visszatérő fül-orr-gégészeti problémákkal küzd és így tovább. “Sokan például nem is gondolnák, hogy a gyermekkorban sokáig tartó cumizásnak, ujjszopásnak meghatározó szerepe van a fogazat és állkapocs fejlődésében, szájlégzéshez és szabálytalan nyeléshez vezethet, később pedig fogszabályzáshoz. Sokak számára erre csak felnőttkorban derül fény. Egyre több harminc-negyvenes éveiben járó kliens fordul hozzánk, akik általában fogorvos vagy fogszabályzó szakorvos javaslatára érkeznek logopédiai vizsgálatra.”

Fotó: Anda Júlia

Lányi-Markó Anna szerint a rendszer egyik hiányossága, hogy sokkal nagyobb mértékben szól a gyermekek ellátásáról, mint a felnőttekéről, annak ellenére, hogy

a beszédhibák jelentős része felnőttkorban is javítható, legyen szó pöszeségről, diszfóniáról, hadarásról, dadogásról, orrhangzós beszédről vagy nyelvlökéses nyelésről. 

Fontos tudni, hogy a felnőttkorban is fennmaradó beszédhibák számos nehézséget hozhatnak egy ember életébe: rágóizületet és fogazatot érintő problémákat, visszatérő fül-orr-gégészeti panaszokat, önbizalomhiányt, kommunikációs és vagy kifejezésbeli nehézségeket, szorongást, kiegyensúlyozatlanságot okozhatnak. 

Lányi-Markó Anna hozzátette, a legidősebb kliensük eddig egy 62 éves férfi volt, aki azért járt hozzájuk terápiára, hogy a családjával újra egy asztalhoz ülve tudja elfogyasztani a vasárnapi ebédet, ugyanis olyan hangosan csámcsogott, hogy nem étkeztek vele együtt akkor már évek óta. A terápia sikeresen lezárult, a kliens tünetmentessé vált. Ez az eset is jól mutatja, soha nem késő szakemberhez fordulni.