A szemüveg története

Habár a szemüvegek feltalálásának pontos dátuma nem ismert, a legtöbb történész úgy véli, hogy Észak-Itáliában alkották meg az első látássegítő szemüveget Kr. u. 1000 és 1250 között. A szemüveg legkorábbi műalkotásban való ábrázolása egy 1352-es trevisói székesegyházi freskón található, amelyet Tommaso de Modena festett.

Ki találta fel a szemüveget?

Úgy tartják, hogy az első szemüveget Salvino D’Armati alkotta meg Olaszországban a 13. században, de valójában több feltalálót is említenek ebből az időszakból. Az első olyan tárgy, amit szemüvegnek tartunk, az 1200-as évek végén jelent meg az olaszországi Pisában, és inkább két kis nagyítóüvegre hasonlított (domború alakú üvegből készült), amelyeket a nyél tetejénél szegecseltek össze.

További híres feltalálók közé tartozik Roger Bacon angol ferences szerzetes, aki 1266-ban írt a szemüveglencsék tudományos alapelveiről. Ezt megelőzően, 1000 körül pedig egy Alhazen nevű kairói arab matematikus írt optikai témájú műveket, amiért a modern optika atyja nevet kapta.

Talán hallottál már arról, hogy Benjamin Franklin találta fel a szemüveget, de egyértelmű, hogy az 1700-as években, amikor Franklin élt, már mintegy 400 éve létezett a szemüveg. Franklinnek tulajdonítják a bifokális szemüveg feltalálását az 1700-as évek közepén. A szemüveg lencséjét kettéosztotta, a felső rész a távoli látásra, az alsó pedig a közeli látásra készült. Franklin 1785 májusában ezt írta George Whatley londoni filantrópnak: „Mivel állandóan hordom a saját szemüvegemet, csak felfelé vagy lefelé kell mozgatnom a szememet, ahogyan csak akarok tisztán látni távolra vagy közelre, a megfelelő szemüveg mindig készen áll.”

Forrás: Unsplash

Fordulópont a szemüvegek történetében

A 14. században Firenze a szemüveggyártás központjává vált. Johann Gutenberg 1452-ben feltalálta a nyomdát, és ezzel a nagyközönség számára is elérhetővé vált az olvasás, ez pedig megnövelte a szemüvegek iránti igényt, ami az olcsóbb szemüvegek tömeggyártásához vezetett. A szemüvegek iránti kereslet 1665-ben az első újság, a London Gazette megjelenésével ismét nagyot ugrott.

A Museum of Vision megjegyzi, hogy a korai szemüvegeket főként szerzetesek és tudósok viselték. A valaha előkerült legrégebbi szemüveget a németországi Wienhausen apátság, egy katolikus kolostor padlódeszkái alatt találták. Ezek szegecselt szemüvegek, amelyeknek nincs száruk, hanem az orrot két lencse közé szorítva rögzítik az archoz. A Wienhausen-szemüveget általában 1400 körülre datálják. A modern szemüvegek feltalálása az 1920-as évekre tehető.

Ma már több ezer féle szemüveget találsz minden elképzelhető formában, méretben és színben. A Vision Council becslése szerint az Egyesült Államokban több mint 149 millió felnőtt visel szemüveget – az amerikai felnőttek több mint fele.

A napszemüveg története

A napszemüveg találmánya nem kizárólag abból a vágyból ered, hogy megvédjék a szemet a naptól. A napszemüvegek első dokumentált célja az volt, hogy az arckifejezést védjék a nyilvánosság elől, azaz a napszemüveg mögé rejtőzzenek.

A napszemüvegek feltalálásáért az inuitok és az ősi kínaiak vehetik át az elismerést. A 12. században a kínai napszemüvegeket füstös kvarcból készült üvegekből készítették, amelyeket a fény tompítására használtak. A napszemüveg első formái a kínai udvar, a politikai és jogi elit számára voltak elérhetők. Ezzel az eszközzel például a bírák azt az illúziót kelthették, hogy nem reagálnak a tanúvallomásokra, így rejtve el döntésüket a végső ítéletig. Az inuitok pedig a hó és a jég fényes, visszaverődő fénye ellen pajzsként használták a rozmár elefántcsontot, amelybe apró réseket véstek.

A mai viselethez hasonló napszemüvegek James Ayscough 18. századi angol optikushoz vezethetők vissza, aki eredetileg színezett lencsékkel ellátott szemüvegeket készített, amelyekről úgy gondolta, hogy javítják a látást. Ayscough kék vagy zöld árnyalatú szemüvegeket készített, mert úgy vélte, hogy a színárnyalat javíthatja a látást, és a szemüvegeket nyilvános használatra árulta. Bár nem az volt a szándéka, hogy eltakarja a napot, találmánya egy újabb fordulópontja volt a napszemüveg-tervezés történetének.

Szifilisz és tömeggyártás

A 19. században szifiliszjárvány tört ki Európában, melynek során sárga és barna színű napszemüveget írtak fel a szifiliszes betegeknek, hogy ellensúlyozzák a betegség egyik tünetét, a fényérzékenységet.

A napszemüvegek történetében mérföldkőnek számít az 1929-es év, amikor a Foster Grant vállalat alapítója, Sam Foster kifejlesztette az első megfizethető, tömeggyártásra készült napszemüveget, amit a fröccsöntési technológia megjelenése tett lehetővé. Foster termékei hamarosan széles körű népszerűségre tettek szert Amerikában. Ezek a korai napszemüvegek azonban nem rendelkeztek a szem teljes védelmét biztosító technológiával.

Az 1900-as évek közepén és végén a napszemüvegek népszerűsége tovább nőtt, a nyilvánosság előtt napszemüveget viselő színészek, zenészek és politikusok széles körű érdeklődést keltettek, és számos más napszemüveggyártó cég is megjelent. A napszemüveg-technológia tudománya is tovább fejlődött, mivel a tömeggyártású napszemüvegek egyéb jellemzői is kezdtek megvalósulni, beleértve a tükröződés- és ködmentesítő bevonatokat, a törés- és karcálló lencséket, az UV-védelmet és a polarizált lencséket. A mai szemüvegek és napszemüvegek a védőfunkciók lenyűgöző sorával büszkélkedhetnek, amit elődeik el sem tudtak volna képzelni.

Források: 1, 2, 3, 4