A reklámokból tudjuk, hogy a gyümölcslevek úgy készülnek, hogy a gazdák minden napkeltekor végigsimogatják a lédús, mosolygós terméseket a fák ágain, majd aranytiszta présekkel dobozba varázsolják azok minden hasznos tápanyagát. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán szükségünk van-e ezek után a gyümölcsök fogyasztására, ha reggelente egy-egy pohár gyümölcslével – megint csak a reklámok szerint – vitaminszükségleteink jelentős részét fedezhetjük.
Gyorsan le is lőjük a poént: természetesen nem egészségesebb a gyümölcslé egy egész gyümölcs elfogyasztásánál. Még akkor sem, ha saját kezűleg facsarjuk bele a pohárba a levét. Ennek két fő oka van.
Héjában a vitamin
Közhely, de a gyümölcs héja – na meg a facsarás során hátramaradó rostok – rengeteg értékes tápanyagot tartalmaznak, amelyek így nem kerülnek be a szervezetünkbe. Ráadásul, a rostok nem csak a megfelelő emésztés szempontjából kulcsfontosságúak. Amikor ugyanis gyümölcsöt eszünk, a növényi rostok megkötik a gyümölcsben található cukor egy részét, ami megnehezíti a szervezetünk számára a cukor feldolgozását. Ez pedig azzal jár, hogy a vércukor-szintünk lassabban emelkedik és alacsonyabb szinten is marad, mintha gyümölcslét innánk. Magyarul, a gyümölcs fogyasztásának köszönhetően a cukrot hosszan felhasználható energiaként hasznosítja a szervezetünk. Ezzel összehasonlítva a gyümölcslé hirtelen megugrást okoz a vércukorszintben. Mivel a szervezetünk azt érzékeli, hogy így több cukor került a szervezetbe, mint amennyire szükség van, gyorsan inzulint szabadít fel, hogy lebontsa az extra cukrot, aminek az lesz az eredménye, hogy éhesnek érezzük majd magunkat, de fejfájáshoz, gyengeséghez és ingerültséghez is vezethet ez a jelenség.
A teljes gyümölcs vagy a 100 százalékos gyümölcslé a jobb? (Fotó: Getty Images)
Egy, az American Journal of Clinical Nutrition szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzője, L.F. Burroughs megfigyelései szerint a jóllakottság érzése nagyobb volt azoknál, akiknek gyümölcsöt kellett ennie, mint azoknál, akik gyümölcslét kaptak a kutatás során. Egy másik vizsgálat pedig azt találta, hogy a gyümölcsöt rendszeresen fogyasztó gyerekeknél kevesebb zsírszövet képződött, mint azoknál, akik több gyümölcslét fogyasztottak.
Visszatérve a gyümölcsök héjára és a rostokra ezekben valóban rengeteg értékes tápanyag található: a narancs például rendkívül gazdag flavonoidokban, ezek a vegyületek azonban a rostokban tárolódnak, így a facsart narancslében jóval kisebb az arányuk. A Harvard Medical School ez irányú kutatásai szerint heti három adag gyümölcslét egész gyümölcsre cserélve 7 százalékkal csökkent a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázata, de akadnak olyan gyümölcsfajták – például az áfonya – amely akár 33 százalékkal is képes csökkenteni ezt a rizikót.
Hiába szerepel tehát a gyümölcslé dobozán a 100 százalékos jelzés, ez csupán annyit jelent, hogy az adott termék nem tartalmaz hozzáadott adalékanyagokat, arról azonban nem szól a fáma, hogy a 100 százalékos gyümölcslé nem tartalmazza a gyümölcs 100 százalékát.
Akkor járunk tehát a legjobban, ha gyümölcslé helyett tiszta vizet iszunk és egész gyümölcsök fogyasztásával pótoljuk a vitaminszükségleteinket.
Szponzorált tartalom
