Munkanélküliség – ötven fölött is van esély?

A teljes összeomlással lehet egyenlő, ha valaki ötven év felett veszíti el állását Magyarországon. A fiatalok dömpingjével szemben nem tudja felvenni a versenyt, főleg úgy, hogy a magyar cégek nem a tapasztalt, kipróbált munkaerőt keresik.

Az utóbbi időben a munkaerőpiac teljesen átalakult. HR-es, stresszinterjú, fejvadász – ilyen fogalmak repkednek a máshoz szokott, ötven felett munka nélkül maradtak feje felett. Egyetlen hibájuk van, az pedig a koruk, ilyen idősen már nem tekintik őket potenciális munkavállalónak.






Elhagyatva és meg nem értve

Magyarországon ma a cégek többségénél fiatalok ülnek a felsőbb pozíciókban is, a szakma újdonságából fakadóan az emberi erőforrás igazgatók szintén fiatalok, ők döntenek az új alkalmazottak felvételekor. Ebből kifolyólag nem húz a szívük az idősebb jelentkezők felé.

Az elmúlt tíz évben devalválódott a tapasztalat értéke, a fiatalság kimondatlanul elsődleges szempont a felvételkor. Ezt a felfogást a multik hozták be Magyarországra, ahol a felsővezetők fiatalok, akik nem érzik át az ötven feletti diplomás munkanélküliek helyzetét, hacsak szüleik nem küzdenek ugyanezzel a problémával. Persze később ugyanezek a fiatal diplomások ugyanebbe a kilátástalan helyzetbe kerülhetnek.

Az ötven felett munka nélkül maradtak közül sokan véglegesen munkanélküliek lesznek, míg mások olyan állást vállalnak el, amelyhez túlképzettek. Egy agrármérnök például biztonsági őrként helyezkedett el. Sokan megkeseredett emberként fejezik be életüket.

Az ötven feletti diplomás munkanélküliek speciális problémái miatt a munkaügyi központok nem tudnak hatékonyan segíteni ennek a rétegnek. A munkanélküliek között viszonylag kis csoportot alkotnak, és a munkaügyi központoknak nincs kapcsolatuk olyan cégekkel, amelyek foglalkoztatni tudnák őket.

A Magyar Business Leaders Fórum Ötven plusz/mínusz projektje azoknak akar segíteni, akik ilyen helyzetbe kerülnek.






Három pilléren nyugszik a program

Az MBLF programja három pillérre épül. Egyrészt felfrissítik, a jelenlegi munkaerőpiaci elvárásokhoz igazítják a résztvevők szakmai kompetenciáját. E pillér keretében számítógépes és nyelvi ismereteket sajátíthatnak el különböző tanfolyamokon.

A második pillér lényege a készségfejlesztés. Ennek során olyan fontos készségeket tanulhatnak meg a részvevők, mint például a csapatmunkára való vagy a jó kommunikációs készség, amelyeket ma minden álláshirdetésben olvashatunk, mert a vállalati hatékonyság fontos elemei. A készségek elsajátítására tréningen van lehetőségük a résztvevőknek, melyet a Tréningkerekasztal tagvállalatainak trénerei tartanak.

Az MBLF külön hangsúlyt fektet arra, hogy a résztvevő tréningcégek maguk is erősen piacorientáltak legyenek, hogy az ötven feletti diplomás munkanélküliek a legaktuálisabb és legpiacképesebb készségekkel legyenek felvértezve. Az MBLF azért fordult a Tréningkerekasztal tagvállalataihoz, hogy a második pillérben is magas minőséget tudjanak biztosítani a résztvevők számára.

A harmadik pillér: a résztvevőknek mentálhigiéniás, személyiségfejlesztő programokkal segítenek az újraelhelyezkedésben. Ezeket az embereket különösen megviseli a munkanélküliség és a reménytelenség érzése. Ezért az önbizalmukat is vissza kell adnia ennek a programnak, hogy jól tudjanak szerepelni az állásinterjúkon. E pillér keretében olyan praktikus tudást is nyújtanak a résztvevőknek, mint például egy önéletrajz megírása.