Életmód

Úgy kellesz, Édes!

Az anyatej, sõt, a magzatvíz is édeskés ízû, nem csoda hát, ha bánatunkban – felidézve a kellemes emlékeket – csokival vagy süteménnyel próbáljuk orvosolni a bajt, ugyanakkor egyre többet hallunk a cukor káros hatásairól.





Ha jól választasz a nyalánkságok közül, te is megédesítheted az életedet – persze csak módjával!

Sok élelmiszert úgy próbálnak vonzóbbá tenni, hogy répacukor helyett nádcukor-, fehér helyett barna cukor-tartalommal kecsegtetnek. Pedig lehet fehér, barna, nyers vagy melaszos, az eredmény ugyanaz: lecsupaszított szénhidrát. Csupán a tisztaságban van különbség.


A sokszínű cukor

A cukrok a szénhidrátok közé tartoznak – a zsírok után ezek szervezetünk legfontosabb energiaszolgáltató tápanyagai. A háztartási cukor szinte száz százalékban szacharóz, amely két egyszerű szénhidrátmolekulából áll: a glukózból, azaz szőlőcukorból és a fruktózból, vagyis gyümölcscukorból.

Lényegében nem a különböző cukrok energiatartalmában van különbség, hiszen a szénhidrátok égéshője azonos: 1 gramm szénhidrát elégetésekor 4,1 kcal energia szabadul fel. Abban térnek el egymástól, hogy szervezetünk milyen ütemben dolgozza fel, azaz bontja egyszerű szénhidrátokká őket, és milyen gyorsan emelik meg a vércukorszintet.





A keményítő – amely az összetett szénhidrátok közé tartozik – és a gyümölcscukor lassabban és egyenletesebben hasznosul, ezért fogyasztásuk után csak később tör ránk az éhségérzet, míg a glukóz hirtelen vércukorszint-emelkedést okoz, ezzel erőteljes inzulintermelésre készteti a hasnyálmirigyet, ennek viszont az lesz az eredménye, hogy újból édességre vágyunk.
A kiindulási anyag, azaz a cukornád és a cukorrépa gazdag vitaminban és ásványi anyagokban, ám a feldolgozás során mindezek elvesznek, így marad a puszta energia. A 18 százalékos cukortartalmú cukorrépából 95 százalékos finomított cukor készül.






Mesterséges élvezet


Mi a helyzet az édesítőszerekkel? Egészséges-e, ha a cukrot teljes egészében velük helyettesítjük? – teszik fel sokan a kérdést.
Az édesítőszerek nagy része mesterséges úton előállított vegyület, a répacukornál általában több százszor édesebbek, biológiai értékük viszont nincs. A mesterséges édesítőszereket a csomagoláson gyakran E-számokkal jelölik, ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi micsoda.

Aszpartam (E-951): A legnépszerűbb, ugyanakkor a legdrágább édesítőszer. Két természetazonos aminosav kombinációjából áll. Fenilketonuriában szenvedőknél problémákat okozhat, érzékenyeknél pedig fejfájást, allergiás reakciókat válthat ki.




Szacharin (E-954): A legrégebben ismert édesítőszer, háromszázszor édesebb a cukornál. Fémes mellékíze miatt egyre kevésbé használják, ráadásul hő hatására, főzéskor, sütéskor bomlik. Rendszeres gyógyszerfogyasztás esetén elővigyázatosság szükséges.
Ciklamát (E-952): Az USA-ban betiltották, mert nagy adagban való alkalmazása esetén károsítja a húgyhólyagot, a heréket, és felhalmozódhat a méhlepényben is.
Aceszulfam-K (E-950): Mellékízmentes, szinte tökéletes cukorillúziót keltő édesítőszer, és hőhatásra sem bomlik el.

További édes érdekességek itt»

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top