nlc.hu
Életmód
Tévedések drámája: pánikbetegség

Tévedések drámája: pánikbetegség

A pánikbetegség a szorongásos kórképek egyike, pontosan meghatározható tünetekkel, és nagyon is valóságos testi panaszokkal. Aki ebben szenved, minden egyes rohamban olyan gyötrelmeket él át, hogy az utcára sem mer kilépni, miközben környezete értetlenül szemléli a megmagyarázhatatlan "komédiát".

A pánikbetegség névadója a görög mitológia félig ember-, félig szamártestű istene, Pán, akinek bőgése rémületbe ejtette azt, aki álmában megzavarta. Hazai felmérés szerint a pánikbetegek száma kétszáz-háromszázezerre tehető. A betegség főként a huszonöt és negyven év közötti korosztályt érinti. Ismert a panaszok családi halmozódása. A férfiakhoz képest kétszer több nő érintett.

A rosszullét váratlanul jelentkezik, miközben a helyzet nem ad okot szorongásra, és az érintett nem áll mások figyelmének középpontjában. Ha valaki legalább négy ilyen rohamot él át négy hét leforgása alatt, illetve a tünetleltárban felsoroltak közül legalább négyet észlel magán, és ezeknek nincs szervi okuk, valószínűleg pánikbeteg. Gyakran nyilvános helyen, tömegközlekedési eszközön, moziban, vásárlás vagy sorban állás közben csap le a pánik. Ezután a beteg a színhelyet a rohammal azonosítja, és igyekszik elkerülni, hogy ismét hasonló szituációba kerüljön. Így másodlagos agorafóbia (tériszony) jöhet létre.

A pszichiáterhez fordulók leggyakrabban fulladást, heves szívdobogást, mellkasi szorítást, remegést, szédülést, halálfélelmet említenek. A tünetek tíz perc alatt elérik maximális intenzitásukat. A roham húsz-harminc perc alatt lezajlik. Újabb okot ad a szorongásra, hogy a beteg szenved, rosszul érzi magát, bár a különféle kivizsgálások eredménye negatív. Gyakran szembesül azzal, hogy gyanakodva méregetik, szimulánsnak, táppénzcsalónak bélyegzik. A testi tünetekre felírt készítmények adott esetben árthatnak, például a béta blokkoló tovább ronthatja a pánikbeteg állapotát.

Tünetleltár

1. fulladás vagy légszomj
2. szédülés, ájulásérzet, bizonytalanság
3. szapora, illetve egyenetlen szívdobogás
4. remegés, reszketés
5. izzadás
6. fuldoklás, torokszorulás („gombóc” a torokban)
7. hányinger, hasi fájdalom, feszülés
8. testi elidegenedés érzése (a kezem nem az én kezem)
9. zsibbadás, érzéskiesés
10. kipirulás, hevülés vagy hidegrázás
11. mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás
12. halálfélelem
13. félelem a megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől

Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai megerősítették, hogy a pánikbetegség a szerotonin-anyagcsere zavarára vezethető vissza. Kezelésére az antidepresszánsok és a szorongást gyorsan oldó benzodiazepinek alkalmasak. Két-háromheti gyógyszerezéssel tünetmentessé tehető a beteg, bár a tablettákra még évekig szüksége lehet. A bezárkózás, az agorafóbia, illetve a menekülési vágy leküzdéséhez pszichoterápiát (kognitiv és viselkedésterápiát) rendelhet az orvos, amely támogatja a gyógyulást.

A kezeletlen pánikbetegség számos szervi elváltozást okozhat. Pszichiátriai kockázatot is jelent a fel nem ismert betegség, mert gyakran depresszió társul hozzá. A rosszul megválasztott szorongás- és feszültségoldók miatt alkohol- vagy drogfüggés alakulhat ki. A pánikbetegek körében nagyobb az öngyilkosság veszélye. Ezért fontos a pontos diagnózis. Korszerű kezeléssel megszüntethetők a kínzó tünetek, és az érintett gyógyultnak érezheti magát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top