A pasi keresi, a nõ elkölti?

Magyarországon ma tíz nőből hét gondolja úgy, hogy továbbra is a nők feladata a családról és a háztartásról gondoskodni. Ám cserébe azt is elvárjuk, hogy a férfi teremtse elő ennek anyagi feltételeit. A férfiak sem tiltakoznak ez ellen: mintegy 83 százalékuk egyetért ezzel a vélekedéssel.

Nem meglepő eredmény, hogy a bevásárlást is jellemzően a szebbik nem intézi. Mert lássuk be: nekünk a vásárlás sokkal többet jelent, mint a szükséges termék beszerzését. Még akkor is, ha közülünk többen úgy gondolják, hogy a családról gondoskodni sokszor áldozatokkal és lemondással jár. Az csak a legritkább esetben fordul elő, hogy egy nő „leemel valamit a polcról, és már megy is”. Ugyanis a nők mintegy 35 százaléka tölti az idejét a legszívesebben azzal, hogy termékeket és kirakatokat nézeget: teszi ezt alaposan és jó sokáig. Sokszor azt is megvásároljuk, aminek a beszerzését nem terveztük előre – nem kímélve a párunk idegeit, a pénztárcánkat és a szabadidőnket. Mert imádunk áldozatot is hozni: kilométereket utazunk csak azért, hogy az elvárásainknak leginkább megfelelő üzletben vásároljunk. Azzal is mi növeljük a statisztikát, hogy utánajárjunk: mit, hol és mennyiért érdemes beszerezni.

A trenditől a biztonságkeresésig

Mi, nők gazdasági hatalomként csak elvétve kerülünk középpontba – vallja prof. dr. Pető Andrea szociológus-történész –, de szerepünk egyre erőteljesebb a   fogyasztói piacon. Nem kell messzire mennünk: az igazi változás 1989-ben, a rendszerváltással következett be. Azóta olyan társadalomban élünk, ahol a fogyasztás az egyik legfontosabb értékmérő – állítja a szociológus. A társadalomban ugyanis egyre több nő jut el a teljes gazdasági önállóságig,  aminek az lesz az eredménye, hogy a férfitől függetlenül is meg tudja vásárolni azt, amire éppen szüksége van. Az autótól a hifitoronyig. Azok a nők ugyanis, akik rosszabb anyagi körülmények között élnek, arra törekednek, hogy valamilyen módon utat találjanak a fogyasztói elitbe. Oda, ahol úgy vásárol a nő, hogy bármit megvehet, amit a pénztárcája megenged. Sokszor utánozva és követve a férfimintákat. Mert miért jó nekünk a városi csúcsforgalomban egy több lóerős, koromfekete, batár terepjáróban virítani, holott egy kisebb autóban ugyanúgy elférnénk: trendi, vagy csak a biztonságot keressük? 

  

Nők a volán mögött

A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők fogyasztóként már olyan klasszikus, a férfiakhoz társított területekre is betörtek, mint például az autóvásárlás. Már nemcsak azt döntjük el, hogy a Chanel vagy a Dior szemhéjpúder kerüljön-e a neszesszer mélyére, hanem sokszor azt is: a pénzünkből milyen színű autót vásároljunk. A fogyasztói szokások alapján kiderült az is, hogy a nők, ha autóról van szó, nagy előnyben részesítik a fekete és az ezüstszürke színeket. Még akkor is, ha a  piros, a bézs vagy a fehér sokkal nőiesebb árnyalat. Mi, nők az érzékenységünknél fogva vagyunk különösen jó fogyasztók – állítja dr. C. Molnár Emma pszichológus és pszichoterapeuta szakértő. Ám nem árt tisztában lenni azzal, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó tárgyi kötődés szegényebbé teszi személyiségünket.

Sokszor az olyan magas technikai színvonalú tárgyak vásárlásával, birtoklásával, mint például az autó vagy egy szuper zenegép, próbáljuk azt a biztonságérzet-hiányt kompenzálni, amit valójában az erősebbik nemtől kellene megkapnunk. Ezt példázza a színválasztásunk is. Mert akárhogy is van, de a feketét és az ezüstszürkét csak nagy jóindulattal lehet nőies árnyalatnak nevezni.

Tudtad-e… •  hogy a nők 47 százaléka úgy véli, hogy fárasztja a napi rutin, míg tíz férfiből csak négyre igaz ez az állítás? •  hogy a magyar nők 68 százaléka szívesebben tölt el otthon egy csendes estét, mint hogy kimozduljon valahová? •  hogy a magyar nők mintegy harmada semmit sem változtatna a külsején? •  hogy vásárlásnál a nők körében a magyar és egészséges termék a befutó, míg a férfiak ilyen „apróságokra” rá se hederítenek? •  hogy a televíziós műfajok tekintetében a híres emberek életét bemutató műsorokat tíz nőből négy biztosan megnézi, míg az erősebbik nemnek csak a 26 százalékát tudják a sztárok a képernyő elé szegezni? •  hogy ami a kultúrát illeti, sem kell szégyenkeznünk: a nők 43 százalékát lekötik a tartalmas kulturális műsorok, míg a férfiaknak csak 22 százaléka mondhatja el ugyanezt magáról.