Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Életmód

4 rossz szokás: mínusz 12 év!

Kutatók kimutatták, hogy az egészségtelen szokások négyes fogata – a dohányzás, az ivás, az egészségtelen étrend és a mozgáshiány – 12 évvel rövidítheti meg az átlagos élettartamot. Életmódbeli változtatásokkal azonban mérsékelhető a károsodás.

Az Archives of Internal Medicine hétfői számában megjelent tanulmány szerint azon személyek esetében, akik mind a négy magas kockázatú tevékenységet folytatták, háromszor akkora a rák, illetve a szívbetegség okozta halálozás kockázata, valamint négyszer akkora az egyéb eredetű halálozás kockázata, mint azok esetében, akik egyik szokást sem követték.

A kutatók 4886 – 18 éven felüli – embert vizsgáltak 1984–1985-ben, és mindegyikük mellé egy egészségügyi viselkedési pontszámot utaltak az alapján, hogy milyen mértékben vett részt a rossz szokásokban: négy pontot kapott az, aki mind a négy egészségtelen viselkedést folytatta, és nullát az, aki egyikben sem vett részt.

4 rossz szokás: mínusz 12 év!

A szerzők szerint általánosan kijelenthető, hogy minél magasabb a pontszám, annál rövidebb az átlagos élettartam. A lekövetés átlagosan 20 éves időtartama alatt a résztvevők közül 1080 fő elhunyt: 431 szív- és érrendszeri megbetegedésben, 318 rákban, 331 pedig egyéb okok következtében. Azon résztvevőkhöz viszonyítva, akik egyik egészségtelen szokást sem folytatták, a halálozás kockázata minden egyes egészségtelen szokás hozzáadásával nőtt.

 Változtass, hogy tovább élj!

Helytelen magatartási formák:
• dohányzás,
• zöldség és gyümölcs fogyasztása naponta három alkalomnál kevesebbszer,
• heti két óránál kevesebb testmozgás végzése,
• nők esetében heti 0,12 liternél, férfiak esetében heti 0,17 liternél több alkohol fogyasztása.

A tanulmány szerzői szerint ha változtatunk, évekkel hosszabbíthatjuk meg életünket. 

A négy ponttal rendelkező személyek halálozási kockázata egy 12 évvel idősebb ember kockázatának felel meg, szemben azzal, aki egyik egészségtelen szokást sem folytatja.
„Ahhoz, hogy teljes mértékben megérthessük e viselkedési formák közegészségügyi hatását, az egészségügyi kimenetelekre gyakorolt egyéni és kombinált hatását is meg kell vizsgálni” – nyilatkozta az Oslói Egyetem kutatója, Elisabeth Kvaavik, a tanulmány társszerzője.

„Mérsékelt, ugyanakkor elérhető életmódbeli változtatásokkal valószínűleg jelentős befolyást érhetünk el az egyének és a populáció szintjén egyaránt – állítják a kutatók. – Az egészséges étrendet és életmódot az egész népesség körében ösztönző hatékony módszerek kidolgozásának prioritásként kell megjelennie az egészségpolitikában.”

Címlap

top