Shinrin-yoku – ha egy szóval kellene lefordítani a nálunk még újdonságnak ható japán szokás nevét, akkor erdőfürdőzésnek nevezhetnénk. Ebből már sejthető is, hogy miről van szó: bevesszük magunkat a természetbe, hátrahagyva mindent és mindenkit, aki gyomorgörcsöt, fejtörést vagy bosszúságot okozhat nekünk, és a zöld környezetben meditálunk. Egyszerűen lekapcsoljuk az áramot, és visszatérünk a gyökerekhez.
Városi ötlet
Az erdőfürdőzést a nagyvárosok minden egészségre káros jellemzőjével megvert Tokióban találták ki valamikor a nyolcvanas években. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet az ipari, városi környezet hátrányaira, a stressz okozta megbetegedésekre. A távol-keleti életfilozófiák világában persze nem is volt nehéz rávenni az embereket egy kis meditálásra a hatalmas fák tövében.
Erdőélmény
Japánból aztán eljutott Európa nyugati felére is a szorongáscsökkentő mozgalom, majd pedig a tengerentúlra, ahol igazán nagy szükség volt már egy új kikapcsolódási formára. Érdemes hát most már nekünk is megismerkedni vele, ugyanis hihetetlen immunerősítő lehet ez az erdei kikapcsolódás. Az illatok, a fények, a hangok mind-mind megnyugtatóan hatnak érzékeinkre, ráadásul vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az erdőben töltött idő elűzi a depressziót, növeli a rákölő sejtek számát, csökkenti a vérnyomást és serkenti az agyműködést. A dolog egyáltalán nem bonyolult, csak ki kell menni, és el kell mélyülni – egyszóval irány a legközelebbi erdő!
