A legteljesebb kikapcsolódás Bükfürdőn

Pár éve teremtettünk hagyományt magunknak a férjemmel azzal, hogy augusztus végén még elmegyünk pár napra kettesben pihenni. Az év utolsó három hónapja mindenkinek nagyon kemény időszak a munkahelyén, de az iskolás gyerekeket nevelő szülők már a nyár végén fejest ugranak a stressz közepébe, amikor elkezdenek készülni a tanévkezdésre. A nyaralás a családról, a gyerekekről szól, a nyár végi pár nap pedig arról, hogy kettesben egy kicsit rápihenhessünk az őszre.

Elvonulhatunk a csendbe (Fotó: Hotel Caramell, Bükkfürdő)

Nem tudtunk elszakadni a csendtől

Idén a bükfürdői Caramell Premium Resortba utaztunk, és már most azon gondolkodunk, hogy jövőre is így teszünk!
Pénteken délután érkeztünk, és azt terveztük, hogy rögtön miután elfoglaltuk a szobánkat, lemegyünk a hotel spa részlegébe, ahol szaunázunk, pihenünk majd.
Előbb azonban koccintottunk egy pohár borral az erkélyen, ahol annyira magába szippantott minket nyugalom és a csend, hogy csak álltunk ott, néztük a horizontot, és egyszerűen nem tudtuk rávenni magunkat az indulásra.

Vacsora igényes zenével (Fotó: Hotel Caramell, Bükkfürdő)

Kellemes jazz

A félpanziós ellátás része a hotel éttermében a svédasztalos vacsora is. Amíg a választékot vettük számba, fel sem tűnt, hogy a nagyon kellemes jazz nem felvételről szól, hanem élőben játszik a zongorán egy hölgy.
Bevallom, a zenére nagyon kényes vagyok, sajnos kevés helyen tudnak olyan zenészeket szerződtetni, akik játékukkal emelik az étkezés fényét, de itt sikerült. Annyira kellemes volt, hogy rendeltünk egy pohár pezsgőt is, és még a desszert után is hallgattuk.

Csendes ellazulás

Vacsora után a szauna elmaradt, de egy kis ücsörgés a vízben még belefért. Imádom a gyerekeket, mégis nagyon hálás voltam azért, amiért a Csendes zónába ők nem jöhettek be, így a felnőttek szinte néma csendben, csak a víz csobogását hallgatva relaxálhattak.

Nem átlagos reggeli

A hotelreggelik mindig a legjobbak, de itt még ettől is többet kaptunk! Azt hiszem a jó kenyér már alap szolgáltatás minden jó szállodában, de a Hotel Caramellben olyan extra választékot találtam kovászos, teljes kiőrlésű és magos kenyerekből, hogy alig hittem a szememnek. 
A mákos kalács és a langyos croissant pedig már csak hab volt a tortán, vasárnap reggel pedig igazi pezsgős reggelivel várják az ébredőket.

És egy apró figyelmesség, amit talán csak a diétázók értékelnek igazán: egy előre kikészített konyhamérleg azoknak, akiknek fontos tudniuk, hogy miből mennyit ettek pontosan.

Ezért érdemes volt elhagyni az épületet (Fotó: Hotel Caramell, Bükkfürdő)

Három napig egyszerűen nincs miért elhagyni a hotelt

Délelőttre biciklitúrát terveztünk a környéken a hotelben kölcsönözhető kerékpárokkal, de inkább maradtunk, és kipróbáltuk a Kristály Torony kalandparkot, ami egy elképesztően profi kötél és akadálypálya több szinten. Három emelet, öt, tíz és tizenöt méter magasan, különböző nehézségben.
Bevallom, és az első szintre szavaztam volna magamnak, de ott óvodás korú gyerekek viháncoltak, mégis muszáj volt egy emelettel legalább feljebb mennem. A férjem, aki bátrabb nálam, miután megbizonyosodott róla, hogy leesni lehetetlen, kapásból bevállalta a legfelső szintet. A legjobban az óriáshinta tetszett, ami a brosúra szerint adrenalinfröccsöt ígért, de nekem valóságos cunamit adott.

Tökéletes ellazulás (Fotó: Hotel Caramell, Bükkfürdő)

De kár, hogy még sincsenek itt a gyerekek!

Ebbe a toronyba muszáj lesz őket is lehozni, egészen biztos vagyok benne, hogy a hétéves lányom pont annyira élvezné, mint a tizenöt éves kamasz fiam. Addigra én lennék a kötélpálya királynője, aggodalomra semmi ok!
Bár mi szándékosan gyerekek nélkül érkeztünk, örömmel láttam, hogy mennyire komolyan veszik a családosok pihenését is. Nagyon jól felszerelt játszószoba, játszótér, kellemes gyerekmedencék, gyerekbicikli, és nem utolsósorban kifejezetten gyerekbarát ételek is megtalálhatók voltak a választékban.

Na de hol ebédelnek a többiek?

Délben még nem voltunk igazán éhesek, de a nagy izgalom után mégis jólesett volna valami könnyű ebéd. Szerencsénkre találtunk is pont nekünk valót az étlapon, a férjem rántott szeletet rendelt salátával, én pedig egy csirkés Waldorf salátát kértem füstölt fürjtojással.
Legnagyobb meglepetésünkre az étteremben alig páran ebédeltünk, pedig a rántott szelet akár országosan is híres lehetne, annyira tökéletes volt a bundája is, a hús is, hogy már csak ezért is érdemes beülni ide.
Aztán az ebéd utáni levezető sétánkon megtaláltuk a hotel többi lakóját is, akik az étterem helyett a kinti medence melletti grillteraszon ebédeltek, láthatóan hasonlóan jó minőségű, egyáltalán nem szokványos strandételeket.

Végre szauna!

Ebéd után maradt egy kevés időnk kipróbálni a gyógynövényes szaunát, ami hang-, fény- és aromaterápia, valamint gyógynövények segítségével aktivizálja a szervezet saját öngyógyító erőit. Minden színnek megvan a maga biológiai hatása, a különböző színek más és más hatást gyakorolnak szervezetünkre, hangulatunkra. Jó alapja volt ez a félóra az arckezelésnek, ahova már vártak.

Hangulatos szoba, kényelmes ágy, mi kell még? (Fotó: Hotel Caramell, Bükkfürdő)

Kényeztetés mesterfokon

Nyár végén, amikor sokat sütötte az arcomat a nap, mindig jó ötlet egy hidratáló arckezelés, de a hétköznapok taposómalmában nehéz időt szakítani rá. Itt viszont mindenre volt időm, amit csak akartam, így a hetven perces kozmetikai kezelésre is. Döbbenetes saját szemmel is látni, hogy mire képesek a professzionális kozmetikumok, ha értő kezek juttatják a bőrünkbe! Meg is fogadtam, hogy otthon is rászánom az időt ezentúl havi rendszerességgel, mert azon felül, hogy tényleg teljes kikapcsolt a masszázs, láthatóan tápláltabb lett az arcom.

Az arckezelés tökéletes folytatása volt a páros masszázs a férjemmel.
Amikor megérkeztünk, egy pár éppen kijött egy hasonló masszázsról, és hallottuk, ahogy azt mondják egymásnak, hogy ez fantasztikus volt, már megérte eljönni.
Sikerült arra az ötven percre tényleg hátat fordítani a rohanó, felgyorsult világnak, csak a pillanatban élni, kizárni a munkával kapcsolatos gondolatokat! A masszázs végén egy pohár pezsgővel lett teljes a relaxáció.

Harmadik nap délelőtt teljesen kipihenve, újjászületve csekkoltunk ki a hotelből, testileg és lelkileg is felkészülve az év számunkra legkeményebb időszakára. Máshogy terveztük, de annyira jól éreztük magunkat, hogy végül egyetlen pillanatra sem hagytuk el a hotel területét, mégis mindent megtaláltunk, amire szükségünk volt.

Élveztük a csendet, nagyokat aludtunk, pihentünk, relaxáltunk, úsztunk, szaunáztunk, jól megmasszíroztattuk magunkat, olvasgattunk a csodálatos japánkertben.
Amit fájó szívvel kihagytunk, mert vagy időnk, vagy más kapacitásunk nem volt már rá, az a délutáni sütemény-büfé, a szombat esti tánc a bárban és a többi szaunaszeánsz.
Ha mindezt előre tudjuk, egy nappal biztosan tovább maradunk!