Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.
Nobel-díjas lett Krausz Ferenc – Fotó: MTI/Kovács Tamás ( A felvétel a Németországban élő kísérleti fizikusról, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjáról Münchenben készült 2015. október 22-én)
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Úttörő a munkássága
Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.
Krausz Ferenc a Wolf-díj átadásán Budapesten 2022. február 14-én – Fotó: MTI/Kovács Attila
Ezzel Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is.
Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el. 2022-ben fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért.
Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok:
1905 – fizikai: Lénárd Fülöp / Philipp E. A. von Lenard (1862–1947), a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida);
1914 – orvosi: Bárány Róbert / Robert Bárány (1876–1936), a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért;
1925 – kémiai: Zsigmondy Richárd / Richard A. Zsigmondy (1865–1929), a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek;
1937 – orvosi: Szent-Györgyi Albert / Albert von Szent-Györgyi (1893–1986), a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat;
1943 – kémiai: Hevesy György / George de Hevesy (1885–1966), a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért;
1961 – orvosi: Békésy György / Georg von Békésy (1899–1972), a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért;
1963 – fizikai: Wigner Jenő / Eugene P. Wigner (1902–1995), az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért;
1971 – fizikai: Gábor Dénes / Dennis Gabor (1900–1979), a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért;
1986 – kémiai: Polányi János / John C. Polanyi (1929–), a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért;
1986 – Nobel-békedíj: Elie Wiesel (1928–2016), az erőszak, az elnyomás a fajgyűlölet elleni harcáért;
1994 – közgazdasági: Harsányi János / John C. Harsanyi (1920–2000), a játékelmélet területén kidolgozott elemzéseiért;
1994 – kémiai: Oláh György / George A. Olah (1927–2017), a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért;
2002 – irodalom: Kertész Imre (1929–2016), a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért;
2004 – kémiai: Herskó Ferenc / Avram Hershko (1937–), a fehérjék sejten belüli lebontási mechanizmusának felismeréséért;
2023 – orvosi-élettani: Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésekért.
(MTI / MTA)
Megszólalt magánéletéről a Házasság első látásra Petije: „Harciaskodik, de szerintem ez a belső szorongásából fakad”
8 kertben nevelhető növény, ami a vázában is jól mutat
Tilos vasárnap füvet nyírni ezeken a településeken
Csillagjegyek, akik nem nagyon szeretnek dolgozni
Csillagjegyek, akik oda szúrnak, ahol a legjobban fáj
Ki nem állhatják a poloskák ezt az illóolajat
Csak most derült ki: Gesztesi Károly és utolsó párja, Mattesz Csilla külföldön akartak új életet kezdeni
