10 aggasztó adat a magyar egészségügyről

1. Születéskor várható élettartam

A teljes népességet nézve Magyarországon 74,3 év a születéskor várható élettartam, ami 6 évvel kevesebb, mint az OECD-átlag. A nőknél kicsivel jobb a helyzet, de a magyar nők 77,8 éves várható élettartama is több mint 5 évvel alacsonyabb az átlagnál. Ha idősebb korban nézzük a várható élettartamot, akkor egy 65 éves magyar még 15,5 évre számíthat a statisztika szerint. A nőknél ez több (17,3 év), a férfiaknál kevesebb (13,2 év). Fontos szempont persze az életminőség is: 65 éves korukban a magyar nők 7,8 egészséges évet várhatnak, míg a férfiaknál ugyanez 7,1 év – derül ki az OECD Health at Glance 2023 című kiadványból. 

2.  A halálozás fő okai

2021-ben az OECD-országokban több mint 12 millió ember halt meg – ez százezer lakosra vetítve 932 halálesetnek felel meg. A teljes szám 1,5 millióval több, mint 2019-ben, ami nagyrészt a koronavírussal magyarázható. A keringési rendszer betegségei és a rák továbbra is a két vezető halálozási ok a legtöbb országban. A halálozás terén Magyarország a rangsor alsó részében helyezkedik el – 1197 elhunyt 100 ezer lakosra vetítve. Ez a egyebek mellett azzal magyarázható, hogy kiugróan sokan vesztik életüket a keringési rendszer betegségei, valamint a daganatos megbetegedések miatt (a rák mortalitása nálunk a legmagasabb a vizsgált országokban). Ráadásul OECD-listájában valamiért nem szerepel a Covid miatti magyar halálozási adat, ami egy másik OECD-tábla szerint 100 ezer emberre nézve 487 elhunytat jelent. Ez a harmadik legrosszabb szám a listában, vagyis ezzel együtt a hazánkra vonatkozó mortalitási összkép még rosszabb lenne.

Covid-osztály a Honvédkórházban (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Eközben nálunk az egyik legmagasabb a – prevencióval vagy kezeléssel – megelőzhető halálesetek száma: 100 ezer lakosra vetítve 404 életet lehetne megmenteni. A skála másik végén található országokban, például Ausztráliában, Japánban, Olaszországban vagy Svédországban csupán 130-150 közötti ez a szám. 

3. Dohányzók aránya

A dohányzás számos betegség kiváltó oka, ilyen például egyes rákos megbetegedések, szívroham, stroke, légzőszervi betegségek, például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). A terhesség alatti dohányzás növeli az alacsony születési súly és a koraszülés kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza a világon.

A naponta dohányzók aránya a legtöbb OECD-országban csökkent az elmúlt évtizedben, így az átlag a 2011-es 20,4 százalékról 2021-re 15,9 százalékra csökkent. Enyhe emelkedést Szlovákiában, Luxemburgban és Törökországban mértek. A grafikonon ábrázolt OECD-adatok szerint minden negyedik magyar dohányzik; a férfiaknál 28 százalék, a nőknél 22 százalék az arány. Magyarországon évente egy kisvárosra elegendő, körülbelül 25 ezer ember hal meg valamilyen dohányzással összefüggő betegségben.

4. Egy főre eső alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás világszerte a halálozás és a rokkantság egyik vezető oka, különösen a munkaképes korúak körében. Az átlagos fogyasztás 2011 óta 23 OECD-országban csökkent, de az alkoholfogyasztás még mindig aggodalomra ad okot, és majdnem minden ötödik felnőtt havonta egy súlyos, epizodikus ivásról számolt be. Magyarországon egy évtized alatt egy literrel csökkent a fejenként elfogyasztott alkoholmennyiség, de még így is 10 liter fölött vagyunk évente – legalábbis a hivatalos adatok szerint, és tiszta szeszben számolva. Eközben a korábbi becslések 900 ezerre teszik a magyar alkoholisták számát.

5. Zöldség- és gyümölcsfogyasztás

A rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás jobb egészségügyi eredményekkel jár – különösen a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos ráktípusok kockázatának csökkentésében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legalább 400 gramm, azaz öt vagy több adag gyümölcs és zöldség fogyasztását javasolja naponta. Az egészséges táplálkozás csökkentheti a túlsúly vagy elhízás esélyét is. A gyümölcsökben, zöldségekben és hüvelyesekben szegény étrend a becslések szerint 2019-ben összesen 2,7 millió halálesetért volt felelős világszerte.

6. Rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás javítja a mentális és a fizikai egészséget, valamint segít csökkenteni számos betegség kockázatát. A WHO azt ajánlja, hogy a felnőttek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc nagy intenzitású mozgást végezzenek, és korlátozzák az ülve töltött időt. Becslések szerint a testmozgásra fordított idő növelésével évente 10 ezernél is több halálesetet lehetne megelőzni az európai országokban.

2019-ben a felnőttek 40 százaléka számolt be arról 32 OECD-országban, hogy hetente legalább 150 perc, nem munkával kapcsolatos, közepes-erős intenzitású aerob fizikai aktivitást végez. A szórás igen nagy, Törökországban a 10 százalékot sem éri el az arány, miközben több országban 50, sőt 60 százaléknál is magasabb ez a szám. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 32 százalékkal, és – ahogy egy-két kivételtől eltekintve a többi országban is – a férfiak fizikailag aktívabbak, mint a nők; nálunk 36 és 29 százalék a megoszlás.

7. Egészségügyi kiadások

A pandémia előtt, 2019-ben az OECD-országok átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 8,8 százalékát költötték az egészségügyre, ami 2013 óta viszonylag változatlan volt. Az arány 2021-re 9,7 százalékra ugrott, de a becslések szerint 2022-re 9,2 százalékra mérséklődött. Ez a világjárvány kezeléséhez szükséges ráfordítások csökkenését, valamint az egészségügyi kiadások infláció miatti alacsonyabb értékét tükrözi. Még mindig az Egyesült Államok költi messze a legtöbbet (16,6 százalék), ami a 12,7 százalékkal második helyen álló Németország kiadásánál is jóval több. Őket követi 15 magas jövedelmű ország 10 százalék fölötti egészségügyi ráfordítással, majd több közép-európai és latin-amerikai állam jön 6-9 százalékos egészségügyi költéssel.

Az OECD 2022-es becslése szerint Magyarországon az egy főre eső állami egészségügyi kiadás 2055 dollár, azaz 724 ezer forint volt (mostani árfolyammal számolva), a páciensek pedig további 277 ezer forintot fizettek saját zsebből például gyógyszerekre, illetve magánegészségügyi ellátásra – vagyis durván évi egymillió forint ment el egészségre fejenként. Horvátországban ez az összeg 760 ezer forint volt, de Csehországban csaknem elérte az 1,6 millió forintot (miközben az árszint hasonló az egészségügyben a magyarhoz).

8. Orvosok és ápolók száma

Az OECD-országokban az orvosok száma a 2001-es 2,9 millióról 2011-re 3,5 millióra, 2021-re pedig 4,3 millióra emelkedett. Így az ezer lakosra jutó orvosok száma átlagosan a 2011-es 3,2-ről egy évtized alatt 3,7-re nőtt. Magyarországon ebben az időszakban 3-ról 3,3-ra emelkedett az orvosok száma. Bár egyes országokban 5 fölötti az orvosokra vonatkozó adat, Görögországban és Portugáliában ebben nemcsak az aktívan praktizáló, hanem engedéllyel rendelkező doktorok is szerepelnek.

Az ápolók száma az OECD-országokban a 2011-es 8,2 ről 9,2-re nőtt 2021-re. Az eltérések azonban óriásiak: van, ahol három ápoló sem jut ezer lakosra – mint például Mexikóban, Törökországban vagy Argentínában – miközben a finneknél, a norvégoknál és Svájcban 18 fölötti a nővérek száma. Magyarországon ezer lakosra 5,3 ápoló jut. Érdekes megfigyelni, hogy milyen arányban vannak az orvosok és az ápolók, e téren is hatalmas eltérések vannak.

9. Részvétel szűrővizsgálatokon 

A pandémia előtt a többnyire emelkedett a rákszűrésre járók aránya, ám a koronavírus-járvány megtörte a trendet. Sok helyen szüneteltették a szűrőprogramokat, és a fertőzéstől tartva a páciensek sem siettek a vizsgálatokra. Így a legtöbb OECD-országban a különböző rákszűréseken részt vevők aránya alacsonyabb volt 2021-ben, mint 2019-ben. A mammográfiás vizsgálatnál ez átlagosan 5 százalékos visszaesést jelentett.

A szűréseken részt vevők aránya óriási különbségeket mutat az egyes országokat nézve:  miközben Dániában az érintett nők 80 százaléka volt emlőrákszűrésen, több országban pedig 70 százalékos a méhnyakrákszűrések részvételi aránya, az utolsók között lévő Magyarországon csupán 30, illetve 26 százalékos ez a két arány. A grafikonon nem látszik, de még rosszabb a helyzet a vastagbélrákszűrés terén: nálunk az 50-74 évesek csupán 3 százaléka ment el ilyen vizsgálatra, míg Finnországban és Hollandiában 70 százalék fölötti az arány, de Horvátország (25 százalék) és Törökország (9 százalék) is megelőz minket. 

10. A páciensek elégedettsége

Az objektív tényezőkön túl az is nagyon fontos, hogy a betegek mit gondolnak az egészségügyi ellátásról, mennyire elégedettek a szolgáltatással. 2022-ben az OECD-országokban átlagosan 67 százaléka volt elégedett a minőségi egészségügyi szolgáltatások elérhetőségével. A svájciak és a belgák 90 százalék fölötti arányban nyilatkoztak pozitívan, míg több országban – köztük nálunk is – 50 százaléknál kevesebben voltak megelégedve. Az is érdekes, hogy 2012 és 2022 között hogyan változott az emberek véleménye: valahol jelentősen javult az egészségügy megítélése, máshol pedig drasztikusan romlott.  

Sokatmondó, hogy Magyarországon 2012-ben még 64 százalék gondolta úgy, hogy minőségi egészségügyi szolgáltatás áll rendelkezésére a lakóhelyén. Tíz év alatt ez az arány 44 százalékra esett, a 20 százalékos csökkenés a legnagyobb volt az a vizsgált országokban.