Honnan tudjam, hogy Õ az igazi?

Azok az emberek, akikkel kapcsolatba kerülünk az életünk során, és akikhez valamilyen érzelem köt – legyen szó szeretetről vagy gyűlöletről –, mindannyian a lélektestvéreink – mondja Griga Zsuzsanna. – A lelkünk azonos helyről, egy lélekcsoportból inkarnálódott. Úgy képzeld ezt el, mint amikor egy kisgyerek beleugrik a tócsába, és szanaszét repülnek a kisebb-nagyobb vízcseppek. A tócsa gyűjtötte össze a lelkeket, a cseppek pedig a lélekcsoportok, amik további kis cseppekre, nemzetségekre, törzsekre, családokra szakadnak szét.
A lélekcsoportok az ősrobbanáskor alakultak ki. Először amolyan fénylényekként éltünk, majd amikor eljött az idő, fizikai testet öltöttünk, férfiakká és nőkké váltunk itt a földön, de fontos tudni, hogy a léleknek nincs neme. Mindig olyan „ruhában” jön, ami a leginkább megfelel a céljainak.

Kapcsolataink

A családunkkal és a barátainkkal egy lélekcsoportba tartozunk, különösen azokkal az emberekkel, akikkel két év után ugyanott tudjuk folytatni a beszélgetést és a barátságot, ahol abbahagytuk. De ide tartozik a néni is a piacon, akihez rendszeresen visszajárunk – még akkor is, amikor már nem olyan szép az áru, amit kínál.
A lélekcsoportok hatalmas tömeget alkotnak, több százan vagy több ezren is lehetnek. A tömegben aztán párkapcsolatok alakulnak ki, mert az ember alapvetően társas lény, és mert az emberi játszmák legjobban párkapcsolatokban játszhatók le.

Duálpárok

Ha duálpárunkkal találkozunk, kezdettől fogva nagyon erős fizikai vonzalmat érzünk, első látásra szépnek és ismerősnek találjuk egymást. Ez egy nagyon zizegős, izgalmas szerelmi viszony. Ilyen kapcsolatokban szoktuk azt mondani, hogy: „De jó, hogy megtaláltalak, olyan régóta kerestelek…” Az asztrológus nagyon sok trigont (áldásos fényszöget) lát a két ember képlete között.
A kapcsolat első nyolc hónapját – és a feromonok működését – a Vénusz uralja. Ezalatt mindketten a legszebb arcunkat, a legjobb tulajdonságainkat mutatjuk a másiknak, a hibákat és a problémákat a szőnyeg alá söpörjük. Igaz, hogy becsapjuk egymást, és sokszor magunkat is, de boldogok vagyunk, jól érezzük magukat együtt. Ez az a bizonyos lila ködös állapot…
Amikor a Vénusz megette útját a Nap körül, a kapcsolat irányítását átveszi a Mars. Előjönnek a nézeteltérések, a viták, amiket azért nem veszünk észre korábban, mert illúzióban élünk. Úgy hívom én ezt az időszakot, hogy „az elveszettparadicsom-szindróma”.
Ha eljön ez az időszak, akkor két év után vagy elválnak útjaink, vagy megharcolunk a kapcsolatért. Ezért is mondják a pszichológusok, hogy egy kapcsolat két év után kezdődik.

Ikerlángok

Míg duálpárunk sok lehet egy élet folyamán, ikerlángunk csak egyetlenegy van. Mielőtt fizikai testet öltöttünk, egyek voltunk, úgy is mondhatjuk, hogy össze voltunk nőve, ő a másik felünk.
Amikor megismerkedünk az ikerlángunkkal, sokszor előfordul, hogy fizikailag egyáltalán nem vonzódunk hozzá, mert teljesen ellentétes az ideálunkkal. Ilyenkor fordul elő, hogy aki eddig szőke, kék szemű férfiakkal járt, hirtelen beleszeret egy négerbe. Sokszor még magunk előtt is tagadjuk az érzést, hogy nekünk dolgunk van egymással, hiszen a másikat öregnek, kövérnek, csúnyának vagy idegesítőnek találjuk. Az első érintés viszont annyira ismerős, hogy szinte villámcsapásként ér a felismerés, mennyire vonzódunk egymáshoz.
Ha túl fiatalon találkozunk, lehet, hogy nem lesz a kapcsolatból semmi. Később, ha elég érettek vagyunk, felvállaljuk, mert érezzük, hogy olyasmi következik az életünkben, ami alól nem lehet kibújni.
Mivel ebben a kapcsolatban tiszta lapokkal játszunk, sokszor a kezdetektől marakodunk. Nem érdekünk mást mutatni magunkból, tudjuk, hogy nem érdemes szerepet játszanunk. Az első öleléskor vagy eggyé váláskor „megérkezés”-érzésünk van.
Az asztrológus sok karmafényszöget, együttállást, oppozíciót lát a kapcsolat képletében, a felek nagyon hasonló problémákat hordoznak, csak a hangsúlyok vannak másutt. Emiatt sokszor tükröt tartunk a másik fél elé, és ezt nagyon nehéz elviselni.

Az Igazi

– Melyikük az Igazi?

– Szerintem nincs egy Igazi. Nincs egyetlen tökéletes valaki, csak olyan partnerek vannak, akikkel össze tudunk csiszolódni, akikkel tudunk kompromisszumot kötni, és félúton találkozni. Az is személyiségfüggő, hogy valaki tud-e egyáltalán szerelmes lenni, vagy egyedül sokkal boldogabban és könnyebben éli az életét.

– Akkor mégis miért keressük olyan megszállottan azt az egyet?

– Mert a Halak-korszakban a szentségi házasságra neveltek, az volt a természetes, hogy akivel összekötjük az életünket, azzal maradunk örökre – ahogy a Halak csillagképben a halak is össze vannak kötve a farkuknál fogva. De azóta átléptünk a Vízöntő-korba, amiben nekünk magunknak kell kerek egésszé válnunk, és akkor boldog kapcsolatra léphetünk. Azt kell megtanulnunk, hogy érezzük jól magunkat a bőrünkben, és ne mástól várjuk, hogy boldoggá tegyen. Ha a helyünkre kerülünk, be tudjuk vonzani azt az embert, akivel jó nekünk – ha nem is tart egy életen át.
Amíg mástól várjuk a jót, amíg benne vagyunk egy felemás kapcsolatban, és úgy keressük azt, aki majd kirángat ebből, addig csak egy újabb felemás dolgot tudunk bevonzani.

– Mi a gyakorlati haszna annak, hogy tudjuk, ki a duálpárunk és ki az ikerlángunk?

– Az, hogy ha tudjuk, hogy duálpárral van dolgunk, akkor kiléphetünk egy pillanatra, és tárgyilagosan nézhetjük a kapcsolatot – így nem fogunk akkorát csalódni, és nem fogjuk siratni az elveszett paradicsomot, mert már korábban elkezdhetünk dolgozni a javításán. Ha pedig felismerjük, hogy az ikerlángunkkal van dolgunk, jobban megbecsüljük a kapcsolatot, mert tudjuk, hogy nehezebb, de nagyobbat fejlődhetünk benne.
Segít elfogadni, hogy egy kapcsolat mindig nehéz, de meg kell élnünk a konfliktusokat is, mert ezek visznek közelebb ahhoz, amit a lelkünk születésünk előtt eltervezett.