Korán születtek – II. rész

Az intenzív centrumokban nagyobb a túlélési esély

– Ha egy terhességnél előre látható, hogy problémák lesznek, például anyai RH-negativitás miatt, cukorbetegségben vagy magasvérnyomás-betegségben szenved az édesanya, vagy várható koraszülés, akkor már a terhesség alatt a védőnő és a nőgyógyász egyaránt fokozottabban figyel a várandós asszonyra, s olyan kórházba irányítják, ahol a szülészet mellett működik intenzív centrum – folytatja Dr. Mészáros József. – Természetesen ilyenkor a szülésnél (császármetszésnél) is jelen van a neonatológus, azonnali beavatkozásra készen, a munkacsoport többi tagja pedig előkészíti az inkubátort és egyéb műszereket, elvégzik a szükséges vizsgálatokat, intenzív ellátásban részesítik a bajba jutott magzatot. Ám, ha nem hasonlóan jól felszerelt intézményben történik a szülés, s a babát szállítani kell, már nem ilyen rózsás a kép. A mentővel szállított koraszülöttek halálozási aránya mindig is magasabb volt a centrumokban születettekhez képest.

Amelyik intézményben lehetséges, az édesanya addig ott tartózkodhat, míg gyermeke hazaengedhető – ami néha két-három hónap! –, s ha már nincs inkubátorban, akkor szoptathatja őt. Így azonban sok helyütt a betegek, illetve a terhes anyák elől veszik el az (ágy)helyet, ami a jelen egészségügyi körülmények között luxus.

Mint Mészáros doktor elmondja, egyes intenzív centrumokban már megengedik, hogy az anya megérinthesse, megsimogathassa a nagyon kis súlyú, gépen lévő újszülöttjét is. Ez csak a körülményektől függő lehetőség, mivel a mindenütt jelen lévő szűkösség, nagyon kis létszámú ápolószemélyzet, hiányos infrastruktúra között nagymértékben megnövelheti, az amúgy mindenütt jelen lévő, bennfentes kórokozók terjedését, a halálos kimenetelű fertőzés veszélyét.

Részletes tájékoztatás a szülőknek

– A koraszülöttek közül is jobb azok helyzete, akik nem, vagy rövidebb ideig szorulnak lélegeztetőgépre. Még így is gyakori azonban a fertőzés, az immunrendszerük éretlensége miatt, de gyakoribb náluk az agyvérzés, a szemkárosodás (ROP) és a tüdőgyengeség. A betegségek egy része sokszor évekig rejtve marad, csak később jön elő, amire szintén sokan nem számítanak. Bár amikor a kicsiket hazaengedjük, a szülőknek az “átlagos” újszülöttek zárójelentéséhez képest sokkal részletesebb tájékoztatást adunk. Ebben leírjuk – és szóban is elmondjuk –, mit miért tettünk a kezelés során, milyen esetleges további kezelésekre, vizsgálatokra, gyógyszerekre van szükség. Nem célunk, hogy halálra rémítsük az egyébként is aggódó, ijedt szülőket, de fontos, hogy tudják, mi várható gyermekük fejlődésében, s hogyan tudnak neki segíteni – tájékoztat Dr. Mészáros József.

Megoldás: rehabilitációs hálózat

– A koraszülöttek utógondozását ellátó intézmények jelenleg elszórtan, egymástól függetlenül, bár sok jó kezdeményezéssel működnek. De például – a teljesség igénye nélkül – Miskolcon, Győrben, Székesfehérvárott a megyei kórházakban már egységbe rendezték az ellátást. Azonkívül, a centrumként működő Pető Intézetben is kitűnő munka folyik e téren, ami lényegében a szintén nemzetközi hírű, Katona professzor által megalapozott, a koraszülött-utógondozásban alapvető jelentőségű neurohabilitáció szerves folytatása. Csakhogy egyiküknek sincs teljes magyarországi hatásköre. Szükséges lenne minél előbb kiépíteni egyetlen, de minden szakágat magába foglaló, országos rehabilitációs hálózatot a megyei kórházak gyermekosztályaira építve, így nem csak az egyébként is sok terhet viselő családokat sújtanák a rehabilitáció gondjai – vázolja föl a megoldást a budapesti Szabolcs utcai PIC vezetője.

Segítség az interneten: www.koraszulott.hu