Aktuális

Álom svéd kivitelben

Az unióban egyedülállóan nõbarát a svéd szociális állam. Kétségkívül drága, de történetünkbõl úgy tûnik ki: a szociális gondoskodás az emberi oldalon behozza az árát.

Gunnel Bellak egy tizennyolc éves lány és egy tizennégy éves fiú anyukája, egy multinacionális vállalat középvezetője, a férje igazgató egy informatikai cégnél. Svédországi viszonylatban a felső-középosztályba tartoznak.
A közgazdasági diploma megszerzése után egy nagy bank informatikai osztályán, aztán a saját vállalkozásában dolgozott.

– A szülések után egy évig maradtam otthon, majd hetvenöt százalékos munkaidőben mentem vissza, először a bankhoz, másodszor pedig a saját cégemhez – meséli. – A mostani svéd törvények szerint valamelyik szülő a szülés után maximum 480 napig kaphat egy – a táppénznek megfelelő – összeget, amelyből legalább 30 napot a másik szülőnek kell kivennie. Manapság az is gyakori, hogy a munkahely ez idő alatt további anyagi támogatást nyújt. Emellett jogunk van a csökkentett munkaidőhöz amíg a gyerek be nem tölti a nyolcadik életévét, ez nekem is nagy segítséget jelentett. Itt bármelyik szülőnek automatikusan jár a szabadság, ha valamiért otthon kell maradni a gyerekkel (tizenkét éves korig). Ami az egy év munkahelyi kimaradást illeti, ezalatt legtöbbször vikárius végzi a szülő feladatkörét, akitől aztán visszavehetjük a munkát. További egy év fizetés nélküli szabadságot általában gond nélkül lehet kérni, de több év kihagyás után már nehéz visszatérni a munkaerőpiacra.

Most, hogy már nagyobbak a gyerekek, több idő jut arra, hogy a munka mellett magammal is foglalkozzam, ráadásul a férjem, aki most csak félidőben dolgozik, rengeteget segít. Ő hozza-visszi a fiunkat és a lányunkat edzésekre, különórákra, és legtöbbször ő az, aki vásárol és főz. Évente harminchárom nap szabadságom van. Színes életet élünk, sokat járunk társaságba, színházba, moziba, koncertre. Évente többször is elutazunk valahova nyaralni, telelni, most Olaszországban síeltünk, előtte Thaiföldön voltunk… Tavaly nyáron a lányomat látogattam meg Cannes-ban, ahová egy-egy hónapra nyelvet tanulni jár, a férjem pedig elkísérte a fiunkat Dániába, focibajnokságra. Egyszóval, ha kedvünk támad utazni, és az időnk is engedi, megtehetjük. Van egy nyári házunk is, de nem igazán használjuk: túl csendes… Szabadidőmben sokat olvasok, zenét hallgatok, rendszeresen járok tornázni. De a legkedvesebb hobbim a golf. Ez nálunk már családi hagyomány: a férjem is megszállott golfozó.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top