Monoklijai senkinek sem tûntek fel – II. rész

Nincs feljelentés, se látlelet

Másnap Magda elment az édesanyjával a gyámhatóságra, ahogy a főhadnagy tanácsolta. Az előadó közölte: amíg nincs a gyermekelhelyezésről bírói végzés, nem tud mit tenni, indítsanak pert. (Valójában a gyámhatóságnak joga van államigazgatási eljárás során dönteni az ideiglenes elhelyezésről, de a hivatalok sokszor kerülik a konfliktushelyzeteket, szívesen bízzák a „balhézó” szülőkkel való bajlódást a bíróságokra.) Mindennek az lett az eredménye, hogy Magda egy évig egyáltalán nem látta a kisfiát.

Elindult a váló-, vele párhuzamosan a gyermek-elhelyezési per. Lassan kiderült, Magda szinte reménytelen helyzetbe hozta magát azzal, hogy nem készíttetett látleletet, illetve nem tett feljelentést bántalmazás miatt még a szökése másnapján. Szemtanú – aki az ő oldalán állna – nincs, a kolléganői látták ugyan monoklival a szeme alatt, de sosem mondta el az igazat. Ahogy nem írta meg a barátnőjének sem, akivel időnként levelezett, és az édesanyjának sem szólt, akivel az utolsó időben néha beszélt telefonon. Márpedig a bántalmazás ténye talán mellette szólna a gyermek-elhelyezési perben is.

A férfi a tárgyaláson tagadta, hogy bántalmazta a feleségét: „Ha én beléd rúgtam volna, akkor te ott maradtál volna, volt olyan, hogy másba belerúgtam, az ott is maradt.” Azt állította, hogy a felesége nem törődött a gyerekekkel, sőt, a háztartással sem. Az óvónője és a szomszédok viszont a bíróságon azt mondták, a kisfiú mindig tisztán jelent meg, és lehetett rajta látni, hogy sokat foglalkozik vele az anyja.

A bíróság kezdetben úgy szabályozta a láthatást, hogy kéthetente a közeli város gyermekjóléti szolgálatánál találkozzanak a szülők, ki-ki hozza a nála lévő gyereket. Kiderült, hogy a férjnek az új élettársától gyermeke született. Az anya szóvá tette, hogy félti a kisfiút az új helyzettől, aggódik, hogy háttérbe szorul. A férfi viszonzásképpen a gyerekek füle hallatára durván szidalmazta és fenyegette a feleségét, aki visszaszólt, mire a férfi fogta a kisfiút, és elvitte, még a láthatás idejének lejárta előtt. Az asszony az esetről jegyzőkönyvet vetetett föl a gyámhivatalnál.

Az új bíró azonnal döntött

Kétévi tárgyalássorozat után Magda ügye ismeretlen okokból váratlanul új bíróhoz került, aki rögtön az első ülésen meghozta ítéletét. Annak ellenére, hogy Magda ügyvédje új pszichológiai vizsgálatot kért védencéről, s annak ellenére, hogy sok tanú – méghozzá épp a férj által beidézettek közül – elszólta magát a család viselkedéséről. A bíró mégis döntött: a gyermekeket megosztotta, arra hivatkozva, hogy a két év alatt, amíg az anyja nélkül volt a kisfiú az apjánál, ezt a helyzetet úgyis megszokta, ezért jobb ott hagyni. Magda szerint a bíró őt meg sem hallgatta. Az asszony nem tud beletörődni a helyzetbe, fellebbezett. A kisfiúval már alig tud kapcsolatot teremteni: a gyerek teljesen begubózott, érzelem nyomát alig látni az arcán, elkeseredésében csak az állatok társaságát keresi. A gyermekorvos elmondta a tárgyaláson, hogy amikor a státuszvizsgálaton érdeklődött a kisfiútól az édesanyja és a testvére felől, a gyermeknek könnybe lábadt a szeme.

Figyelmeztető jel lehet, ha az ön férje, élettársa vagy barátja…

– gorombáskodik önnel, mások előtt megalázza; – megpróbálja elhitetni, hogy ön ostoba, értéktelen, vagy őrült; – nem engedi, hogy eljárjon otthonról, hogy kapcsolatban legyen barátaival és rokonaival; – állandóan féltékenykedik; – szexuális tárgyként kezeli önt; – kiszámíthatatlan, robbanékony; – összetör, vagy önhöz vág tárgyakat dühében; – nem hagyja, hogy ön pénzt tartson magánál, vagy munkát vállaljon; – mindig önt hibáztatja a problémáiért; – előző kapcsolatában/kapcsolataiban bántalmazta a partnerét.

(További információk: NANEhttp://www.nane.hu)

Figyelmeztető jelek kívülállók számára

– Rendszeres sérülések. – Rendszeres látogatások az orvosnál meghatározatlan panaszokkal vagy erős félelemérzettel, látható fizikai sérülések nélkül. – Szélütés fiatal nőknél, melyet gyakran a fejre mért erős ütések, vagy a nyaki erek fojtogatás által kiváltott sérülés okoz. – A nő elszigetelése családtól, barátoktól, munkalehetőségektől. – A nő gyakran beszél partnere „mérgességéről” vagy „heves természetéről”. – A nő retteg attól, hogy bármely hatósági személlyel szóba álljon, mivel fél partnere bosszújától. – A nő tartózkodik attól, hogy beszéljen partnere jelenlétében, ellentmondjon neki. – Öngyilkossági kísérletek, alkohol vagy egyéb függőség. – A partner nyilvánosság előtt erőszakoskodó, illetve féltékeny viselkedést mutat. – A partner fenyegetőzik, hogy feleségét elmegyógyintézetbe záratja. – Ha valaki arról panaszkodik, hogy férje/élettársa bántalmazza, ön azonban „nagyon rendes embernek” ismeri a férfit, ne feltételezze, hogy az asszony „túloz”!
Ha barátnőjénél, ismerősénél, rokonánál, páciensénél ezek valamelyikét tapasztalja, tapintatosan kérdezzen rá, nem bántalmazzák-e otthon.

Telefonszámok, ahol segítséget kérhet

Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Krízisközpont: 06-80 204-387, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE): 06-80-505-101. Mindkét telefonszám ingyenesen hívható.