2008. Október 22.

Elsősegélycsomag válság idejére

Pénzügyi válság idején nehéz egyszerű kérdésekre egyszerű – és főként biztos – válaszokat kapni, de megkíséreltük. Megkérdeztünk egy banki szakembert és egy független pénzügyi tanácsadót, mit tegyünk abban a két - jelenleg alapproblémának számító - esetben: ha van pénzünk, illetve ha nincs.

Mihalicz Csilla

Mudri István független szakértő

Összeomolhat-e a magyar bankrendszer, ha a nemzetközi válság folytatódik vagy az állami beavatkozás nem segít?

Banki Szakértő: A magyar bankrendszer – a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egybehangzó véleménye szerint – stabil és erős, kockázatait jól tudja kezelni, összeomlás nem fenyegeti. A mai bonyolult és mindennapjainkat átszövő pénzügyi rendszer a bizalmon alapul, ami megrendült ugyan, de az állam – a pénzteremtés és a veszteségfinanszírozás lehetőségei révén – rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek a bankrendszer megsegítéséhez kellenek.

Mudri István független szakértő: Fontos bizalomerősítő állami intézkedés például a betéti garanciák szavatolása immár 13 millió forintig. Ez vonatkozik a nyugdíjpénztári befizetésekre is. Nagyon fontosak ezek a megerősítések, akár óránként is. Az önkéntes nyugdíjpénztárakra nem vonatkozik a garancia, de ezekből sem érdemes most kivenni a pénzt, hiszen csak nagy büntetések árán lehetne. De összeroppanni ez a rendszer sem fog.

Hogyan érinti a válság a lakáshiteleket? Milyen mértékben emelkedhetnek a kamatok deviza- illetve forintalapú hitelek esetén? Van-e plafon?

B Sz.: Devizahitelek esetében rövid idő alatt a törlesztő részletek emelkedésével lehet számolni az árfolyam gyengülése és a kamatok emelkedése miatt. A kamatok határát nehéz meghatározni, de az árfolyamhatás egy az egyben érvényesül, tehát a forint 5%-os leértékelődése 5%-kal emeli a törlesztő részletet. A magasabb devizakamat hatása erre rakódhat rá.

M I.: Általában féléves kamatperiódusok vannak, és ha az letelt, akkor növelhetik vagy csökkenthetik a bankok a hitelkamatokat. A limitet mindig a pénzpiac határozza meg.

Aki most készül lakáshitelt felvenni, mivel kell számolnia és milyen devizanemet válasszon?

B Sz.: Nagy valószínűséggel inkább csak forint-alapú hitelt tud felvenni.

M I.: A hitelfelvételt tanácsos elhalasztani. Sokkal nehezebb is lesz hitelhez jutni. Most óriási likviditási gond van: kiszáradtak a bankok – nincs forgótőkéjük, nincs kihelyezhető pénzük. A bankbetétek kamatait várhatóan emelni fogják, hogy az embereket ösztönözzék arra, hogy náluk helyezzék el a pénzüket. Ettől viszont a hitelkamatok is emelkednek.

Japán jenben semmiképpen sem szabad hitelt felvenni, mert nagyon hektikus a jen mozgása. Svájci frank alapú hitelből már eddig is túl sok volt, de a frank ma is a legjobb választás, mert erősen tartja magát. A forint ki van téve a pénzpiaci válságnak, és közel harmadával drágább is. Viszont egyes bankok már most felfüggesztették a devizában való hitelezést.

A tőkegarantált befektetéseket illetően: világválság esetén is garantáltak a tőkegarantált alapok?

B Sz.: A garantált alapok általában a tőke (ritkán még egy minimális hozam) kifizetését garantálják. A garanciát a kibocsátó pénzügyi cég adja, és nem az állam, így ha a kibocsátó időközben csődbe megy, akkor a garancia sem ér semmit. Ez történt például világszerte a Lehman Brothers garantált alapjainak vásárlóival. Magyarországon sokféle alapot, köztük külföldieket is lehet vásárolni. A hazai bankok által kibocsátott garantált alapokat azonban a kormány friss döntése nyomán állami garancia is védi, tehát nem kell félni tőlük.

Magas kockázatú befektetésekbe szabad-e belevágni, vagy ilyenkor jobb kivárni, nem eladni? Aki ügyesen spekulál, az most nagyot tud nyerni?

B Sz.: Aki ügyesen spekulál, az mindig tud nyerni, sőt az árfolyamok esése esetén általában rövid idő alatt lehet nagy nyereséget elérni. De ehhez a piac naprakész ismerete, folyamatos figyelemmel kísérése, és főként érzék és szerencse kell. Az átlagos befektetőnek, ha hosszabb ideig is tud várni, akkor mindenképpen az ajánlható, hogy ne adjon el ilyenkor, hiszen a hatalmas, de csak papíron létező veszteségét valóságossá teszi (realizálja), miközben a pánik elmúlásával az árfolyamok nagy valószínűséggel emelkedni fognak, és a veszteség is eltűnhet idővel.

Az életbiztosítással kombinált befektetésekkel mit tegyünk? Érdemes-e egy több éve futó konstrukciót megszüntetni, visszavásárolni és más, biztosabb befektetési formában elhelyezni?

B Sz.: Ebben az esetben feltehető, hogy a befektetés eredetileg hosszabb távra szólt, és csak a kimutatott veszteség miatt gondolkodik el a befektető a kiszállásról. Az előbbi kérdésre adott válaszunkat fontolja meg az illető.

Mit tegyen, akinek a pénze egyszerű bankbetétben van? – vegye ki és tegye a párnacihába vagy várjon türelemmel?

B Sz.: Az egyik legjobb helyen van a pénze. Eddig sem bukott a befektetésén, és az állami garancia miatt nincs is veszélyben a pénze. A párnacihából egy betörő ellophatja, és kamatot sem kap rá.

M I.: A betéteket most nem szabad kivenni, sőt, most érdemes elhelyezni, mert elég jó feltételeket kínálnak a bankok. Van olyan, amely már néhány hónapja lekötés nélkül is évi nyolc százalék kamatot adott. Igen népszerűek most a tőkegarantált alapok is. Igaz, onnan csak a futamidő lejáratakor lehet kivenni a pénzt.

Melyek az értéktartó befektetések? Vásároljunk ingatlant vagy aranyat, ha van miből?

B Sz.: Bizonytalanság és szélsőséges ármozgások jellemzik a piacokat. Az átlagembernek ezért az ajánlható, hogy tegye rövid lejáratú, biztonságos eszközökbe a pénzét. Ezek közé tartoznak a bankok rövidlejáratú betétei, kötvényei és likviditási alapjai, illetve a kincstárjegyek és a rövid maradék futamidejű államkötvények. Az ingatlan és az arany is kockázatos befektetésnek számít.

M I.: Ne vegyen lakást semmiképpen, aki csak befektetési céllal vesz, mert egy-két éven belül tovább csökkennek a lakásárak. Új lakásba beszállni sem tanácsos most, hiszen a beruházók is hitelből építenek. Az arany mindig a stabil, megfogható, válság idején visszatérő befektetési forma. Viszont az ára magas, és nem hiszem, hogy nagyon csökkenne. Aki haszonra akar szert tenni, annak érdemes most a devizaárfolyamok hirtelen változásait kihasználnia. Ezzel akár rövid távon is lehet extra nyereséget elérni. De pénzügyi tanácsadó segítségét vegye igénybe, aki saját maga nem ért nagyon a pénzpiachoz.

Mennyire függenek a folyamatok a lakossági/befektetői pániktól, lélektani reakcióktól?

B Sz.: Ez döntő fontosságú tényező, ezért is volt fontos a betétvédelem kiterjesztése. Ha a bankrendszer hitelteremtő képessége csökken, akkor a gazdasági növekedés is lassul.

M I.: Sajnos nagy a bizalmatlanság, az emberek nem hisznek a bankoknak, a brókereknek, az államnak sem. És tévesen értelmezik azokat a gesztusokat, amiket a jegybank és az állam tesz. Épp ezek miatt következtetnek arra, hogy nagyon nagy baj van. Pedig az akkor lesz, ha nem áll helyre a bizalom. Ördögi kör foglyai vagyunk.

Várható-e erős infláció, áruhiány?

B Sz.: Áruhiányt nem várunk, de az infláció elképzelhető. Ha a mentőakciók sikerülnek, és nem lesz mély és hosszan elnyúló recesszió, de a költségvetési hiány jelentősen megnő, illetve a pénzmennyiség növekedése is sokat gyorsul, akkor elképzelhető az infláció felpörgése. Ha a mentőakciók nem hoznak elég gyors eredményt, akkor abból súlyos recesszió is lehet. Az áruhiányhoz a bankrendszer csődje kellene, amikor a pénz elvesztené funkcióját, de erre a legrosszabb esetben sem számít senki.

M I.: Rövid távon inkább csökken az infláció, mivel szűkül a kereslet, és kevésbé kell az áru az embereknek. Rengeteg munkahely fog majd elveszni. Stagnálás várható. Áruhiányra nem kell készülni.