Aktuális

Segítség, baj van a gyerekemmel!

Nem tudunk felmérést végezni arról, hogy hány kisgyermekes szülő gondolja rémülten, hogy a szeretett gyermekével baj van. Mert nem olyan, mint a többiek, és nem alkalmazkodik könnyen a szabályokhoz. De csak azokból a kicsikből lehet harmonikus, sikeres felnőtt, akik azonnal tudnak illeszkedni?
Segítség, baj van a gyerekemmel!

Az óvodai kiscsoportban rend, béke nyugalom. Ám a következő percben egy szőke kisfiú felpattan, és alaposan kupán vágja a mellette reggeliző Barnát – utóbb kiderül, hogy a Barna véletlenül elvette a szalvétáját –, mire egy másik fiúcska, aki láthatóan rosszul tűri, hogy ülnie kell, hirtelen felugrik (kiborítja a kakaóját), majd a játékpolchoz szalad.
Lekap róla egy kisautót, és feldobja, mint egy labdát. Az autó egy csöndes kislány mellett landol, aki megrémül, és kétségbeesett zokogásba kezd. Ennek hatására a mellette ülő, szép arcú fiúcska idegesen kotorászik a zsebében, aztán diadallal elővesz egy fából készült pörgettyűt. Félretolja a bögréjét (ez a kakaó is kiömlik), megpörgeti a játékát, és elbűvölten nézi a forgást.

Együtt érzek az óvónővel, aki ura a helyzetnek – bár az idillnek vége –, aztán megkérem dr. Csák Annamária klinikai gyermek-szakpszichológust, hogy értékelje a történteket.

– Majd’ minden óvodai csoportban van három-négy olyan kisgyerek, akiknek a viselkedése eltér az átlagostól. E békés reggeli közben is feltűnt a „kis agresszor”, a hiperaktivitásra hajlamos, a szorongó és az autisztikus tüneteket produkáló gyerek. De ha az óvónők vagy a szülők időben felfigyelnek a jelekre, a szakemberek érdemben tudnak segíteni. A fejlesztő pedagógusok, a pszichológusok, a pszichiáterek sokféle bevált és új, alternatív módszerrel kezelik a viselkedészavaros kicsiket. Azért érdemes hat év alatti gyerekekkel is hozzájuk fordulni, mert az iskolakezdésre, amely felerősítheti a tüneteket, a szülő tudatosabban bánik majd a fiával-lányával. Ne rémüljenek meg a „szabálytalan” gyermeküktől, hiszen közülük sokan kiemelkedően tehetségesek!

„Én csak odacsapok” – a kis agresszor

Sok gondot okoznak azok a kicsik, akik általában jól érzik magukat a csoportjukban, de közben „angyalarcú terroristaként” trappolnak át a többieken. Valami nem tetszik? Odacsapnak. Megkívánnak egy játékot? Kikapják a társuk kezéből. Nem figyelnek rájuk? Megböknek, megütnek, megrúgnak valakit. Nem lehet belenyugodni a viselkedésükbe, hiszen meg kell védeni tőlük a többieket, és nekik is árt, ha rájuk kerül a bélyeg: rossz gyerek. Csák Annamáriánál járt olyan ötéves kisfiú az újpesti Nevelési Tanácsadóban, aki egy társasjátékból azonnal kiemelt egy ördögfigurát, „ez én vagyok”, jelentette ki. Azonosult  a rosszgyerek-szereppel… Lehet szelídíteni a kis agresszorokat? Csodák nincsenek, angyal nem lesz belőlük, de ha a szakemberek feltárják az okokat, el lehet érni, hogy változzanak. Az agresszív gyerekek egy része egyszerűen csak mintakövető: utánozza a hasonlóan agresszív anyját vagy apját. Úgy érzi, hogy senki sem szereti, tehát harcba kezd. Ilyenkor sokat segíthet a szülőkkel folytatott beszélgetés, a családi mediáció, a családterápia, a gyerek elismerése-dicsérete és a sportoltatása is. Néhányan azonban csöndes-nyugodt szülők mellett válnak agresszív „főnökké”, és az otthoni vezetői státuszt akarják kivívni a gyerekközösségben is. Gyakran találhatunk a háttérben válófélben levő családokat, ahol az egyik felnőtt már kivonta magát a szülői szerepből, és a gyerek terrorizálja a másikat, általában az anyát. Sokszor lesz kis agresszor a nehezen született vagy súlyos betegségen áteső gyerekekből. A szülők annyira aggódnak értük, hogy átengedik nekik a hatalmat.

„Ne akarjátok, hogy leüljek!” – a hiperaktív

Ha egy gyerek állandóan mozgásban van, ha képtelen a tartós figyelemre,ha nem tudja végighallgatni a meséket sem – mindig matat, mindenbe beleszól, a türelmetlenség uralja a személyiségét –, gyakran a ruháját is ledobálja magáról, mert az is „korlátozza”, akkor gyanakodhatunk arra, hogy hiperaktivitás húzódik meg a háttérben. Persze nem minden gyerek hiperaktív, aki annak látszik. Gyakran viselkednek így azok is, akik szoronganak valami miatt. Családi konfliktusok, a szülő betegsége, kistestvér születése… Ha a szülő, a pedagógus már kiskorban megtalálja azt a területet, amelyben a kicsi jól teljesít, a közösségben is kezelhetőbbé válik a hiperaktív gyerek. Sokat segít a sport, a természetjárás és egy szakember folyamatos részvétele a nevelésben.

„Hagyj békén, félek tőled!” – a szorongó Segítség, baj van a gyerekemmel!

Ellentétben a rögtön feltűnő kis agresszorral és a hiperaktivitásra hajlamos gyerekkel, a szorongó óvodás kevésbé vehető észre. Hiszen elbújik, senkit sem zavar, csöndben és általában magányosan játszik. De valószínűleg nincs olyan pedagógus (szülő), akinek nem tűnik fel, hogy a gyerek nem keresi a kortársak társaságát, nem mer megszólalni vagy nagyon halkan beszél, izzad a tenyere, rágja a körmét, nem tud aludni, gyakran fáj a hasa, időnként bepisil. A kezelésük nagyon fontos! A szorongás hátterében legtöbbször családi gondok húzódnak meg, amelyeket szülőtréninggel, családterápiával és családi mediációval lehet oldani. Ha a felnőttek közötti viszonyok rendeződnek, a kisgyerek állapota javul. Néha az is előfordul, hogy a tüneteket a pedagógus személye váltja ki, ilyenkor hasznos csoportot vagy intézményt váltani.

 

 

„Ez az én világom!” – az autista

Egy kisfiú hosszasan üldögél az óvoda kertjében. Minden gyerek rohangál, ő elmélyülten csodálja-számlálgatja a fűszálakat. Egy kislány szélsebesen tanulja meg édesanyjától az összes metrómegálló nevét a Pillangó utcától a Déli pályaudvarig, majd az oviban vagy otthon egy széken ülve „buszozik”, közben elviselhetetlen kitartással skandálja a megállókat. Ők és a hozzájuk hasonló, „saját világukba zárt” kicsik az Asperger-autizmus tüneteit mutatják, amelyek szelídebbek, mint a Dustin Hoffman megformálta, fejlett autista „Esőember” megnyilvánulásai, mégis különös figyelmet igényelnek. Az óvodákban még viszonylag kezelhetők, ám iskolába kerülve egyre több velük a gond. A tanórákon ki kell mozdulniuk a maguk zárt világából, és ezt rosszul tűrik. Szülői kezdeményezésre jött létre az Autisták Országos Szövetsége (www.auatista.info.hu), ahol terápiás, jogi és egyéb támogatást kaphatnak az érintettek. Abban is próbálnak segíteni, hogy megfelelő oktatási intézménybe kerüljenek az ép értelmű autista gyerekek.

Ki segít?  
• Sok óvodában dolgozik már pszichológus, néhány helyen fejlesztő pedagógus is. Ha az óvónő nem jelzi a problémát – általában jelzi –, akkor a szülő maga is kérhet segítséget.
• A nevelési tanácsadókban egyrészt a pedagógus javaslatára foglalkoznak a viselkedészavaros gyerekekkel – tartós terápiára is van mód –, a szolgáltatásokért nem kell fizetni. A fővárosban minden kerületben találunk nevelési tanácsadót, vidéken pedig az összes nagyvárosban.
• Súlyos esetekben a pszichológus pszichiáterhez irányítja a gyereket, aki gyógyszeres kezelést is elrendelhet.
• 2006-ban szülői kezdeményezésre alakult az ADHD Magyarország Alapítvány, amely a figyelemhiányos, hiperaktív gyerekeket nevelő családoknak nyújt segítséget.
www.adhd-magyarorszag.com
• A www.gekkonet.hu honlapon sok információt kaphatnak a szülők, és hiperaktivitásra vonatkozó tesztet is kitölthetnek.
Dr. Csák Annamária, klinikai gyermekpszichológus

 

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: Segítség, baj van a gyerekemmel!

  • „Ez egy teljesen egészséges házasság”
  • Dupla vagy semmi
  • Segítség, baj van a gyerekemmel!
  • Boldogságot, egészséget adó kezek
  • Tamással sülve-főve
  • Dr. Vekerdy Tamás rovata

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top