2014. Október 08.

HÖK-botrányok: mit csinálnak a buliszervezésen túl?

Listázás, kavarás a bevételekkel, szexuális erőszak a gólyatáborokban. Botrányokkal tarkított évet tudhatnak maguk mögött a hallgatói önkormányzatok. De mekkora súlyuk van ezeknek a szervezeteknek, és hogy történhetett ennyi szabálytalanság az ország legjobb egyetemein? Tények és hallgatói vélemények.

B.Sz.

Adott egy autonóm testület, saját költségvetéssel, pontosan definiált jogokkal és kötelezettségekkel, ahol a tagoknak nincs más dolguk, mint képviselni a hallgatói érdekeket, és hatalmas bulikat szervezni. Sok helyen ez nyilván így is történik, jó a szándék, rendben van a kompetencia, és tiszteletben tartják a törvényeket. De tény, hogy tavaly óta egyre több a botrány a hallgatói önkormányzatok körül.

Illegális lista a hallgatókról

2013 februárjában derült ki, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán a HÖK listázta a hallgatókat. Jellemezték őket politikai nézeteik, vallási hovatartozásuk, vélt származásuk és szexuális orientációjuk lapján – mindezt helyenként obszcén megjegyzésekkel kiegészítve. Az ELTE rektora, Mezey Barna válaszul felfüggesztette a BTK HÖK működését. A szervezet elnöke, Garbai Ádám elismerte a törvénysértést, de azt állította: a lista bizonyos részeit meghamisították, ő pedig a médiában találkozott a listával először. Egyéni felelősségét tehát tagadta, sőt maga is feljelentést fontolgatott, arra hivatkozva, hogy az ő személyes adataival is visszaéltek.

Hallgatói önkormányzatok – a botrányok évén vagyunk túl

Nemi erőszak a táborokban

Városi legendák régóta keringtek arról, hogy durva dolgok zajlanak a gólyatáborokban “közösségépítés” címén. Szexuális erőszakra azonban senki nem gondolt egész az ELTE fonyódligeti gólyatáborában történtekig. Az egyetem vezetése fegyelmi eljárást indított a szervezők ellen, és felfüggesztette a HÖK működését. Nem sokkal később az Indexnek megszólalt egy tavalyi tábor résztvevője. A történet hasonló: a lányt állítása szerint a gólyatáborban megerőszakolták, ráadásul a szervezők eltussolták a bűncselekményt. Az ELTE vezetése ráismert a leírásból a jogi kar rendezvényére és vállalta a felelősséget. Fegyelmi eljárást indítottak, a Tanító- és Óvóképző Kar, valamint a jogi kar HŐK-elnöksége lemondott. A jogi kar dékánja bejelentette: “nem lesz több gólyatábor”.

“A meghallgatásokon nyilvánvaló lett számomra, hogy olyan programok folynak, amelyek hozzájárulhattak a cselekmény elkövetéséhez – nyilatkozta Király Miklós dékán a vs.hu-nak. – Valóban volt olyan állomás, ahol a résztvevők több körben is kvázi kötelező jelleggel ittak. Az alkoholfogyasztás és a szexualitás furcsa rítusokban keveredett egymással, ami alkalmas volt a gátlások jelentős feloldására. Azt is kezelni kell, hogy ebben az esetben egyetemi hallgatók nem voltak képesek több száz 18 éves diák táboroztatását teljes biztonsággal megoldani. (…) Úgy gondolom, hogy olyan tábort, amelyhez az egyetem a nevét adja, csak nagyon jelentős oktatói jelenléttel lehetne szervezni. Olyat többet nem lehet, amit csak hallgatók szerveznek – kis túlzással – gimnazistáknak. Négygyermekes családapaként is végig kellett gondolnom, hogy a novemberi nyílt napon ki tudok-e állni a diákok és a szülők elé, és azt mondani, hogy gyertek erre a karra és a gólyatáborba, remek lesz, biztos nem lesz semmi probléma.”

Forrás: ELTE TÓK HÖK Facebook oldala

Sikkasztás is?

Szintén az ELTE-n indult vizsgálat tavaly, pénzügyi szabálytalanságok miatt. A sikkasztás gyanúja azonban nem csak velük szemben merült fel. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentést tett a Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata ellen is. Az ellenőrzés során kiderült: az önkormányzat 2012-ben több mint 27 millió forinttal nem tudott elszámolni rendezvényei után. A Heti Válasz szerint a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) Hallgatói Önkormányzata pedig egy ökörsütés bevételeit nem tudta igazolni. Az egyetem HÖK-vezetői a közéleti és sportösztöndíjakból 36-40 százalékban részesültek. A hozzájuk tartozó Savaria Egyetemi Központ HÖK-elnöke például 2012-ben 540 ezer forint közéleti és 218 ezer forint sportösztöndíjat kapott, a gazdasági referens pedig 790 ezer forintot tett zsebre. A lap azt írja: egyéb hallgatói juttatásokkal együtt az elnök átlagbevétele meghaladta a másfél millió forintot. És a példákat még sokáig lehetne sorolni. Igaz, a kormánynak is kapóra jöttek a bajok, mert épp az egyetemek feletti kormányzati ellenőrzés bevezetésén dolgoznak.

A HÖK egy külön világ az egyetemen belül

Az ilyen törvénytelenségekre, bűncselekményekre mindenki felkapja a fejét. A hallgatói önkormányzatok népszerűségével és jelentőségével kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Itt a szerkesztőségben mi abban egyetértünk, hogy anno, amikor mi végeztünk különböző egyetemeken, nagy jelentőséget nem tulajdonítottunk a hallgatói önkormányzatok működésének. Ami persze lehet, hogy a mi hibánk volt, de mi nem követtük a szavazásokat, nem is nagyon szavaztunk, tudomást sem nagyon vettünk a HÖK-ök létezéséről. Nagyon gyorsan leszoktunk arról, hogy hozzájuk forduljunk az ügyeinkkel.

A bulikat persze értékeltük, és azt is, hogy segítenek a támogatásokat igénybe venni, de ennyiben ki is merült nálunk a téma. Van köztünk, aki a fővárosban végzett, mások Szegeden vagy Pécsen, ettől függetlenül a benyomásunk nagyon hasonló volt. A HÖK mindenhol egy külön világnak tűnt, ahova nekünk nem volt bejárásunk. Az általunk megkérdezett egyetemisták egy része vonakodott elmondani a véleményét. Sokan ráztak le minket azzal, hogy “a balhék kínosak, de ezeket leszámítva nem ismerem őket”, “remélem, jön egy új fejezet, mert ez tök gáz, de mondjuk én nem nagyon foglalkozom velük”. Akik a részletekbe is belementek, azok sokban alátámasztották a korábbi tapasztalatainkat.

Mezey Barna, az ELTE rektora, Fábri György rektorhelyettes és Zaránd Péter HÖK elnök

Mit mondanak az egyetemisták, akikért dolgoznak?

“Nálunk vannak, akik köztudottan politikai pályára készülnek, mert már most tagjai valamelyik párt ifjúsági tagozatának, és vannak, akik pusztán csak a HÖK-ös »karriert« ambicionálják. Meglepő vagy sem, de az előbbiek között több a normális arc. Az egyetemi hallgatókat egyébként hidegen hagyja az, hogy van-e politikai kötődése bárkinek – állítja András, aki Budapesten tanul. – Ez az egész HÖK-kérdés sem szokott téma lenni, most persze a balhék miatt óhatatlanul az lett. A HÖK holdudvara és baráti köre védi őket, itt megy a »nem is úgy volt« lemez, a többiek eléggé ki vannak akadva, ők elküldenék az egész vezetést azonnal.

Most szembesültünk azzal is, hogy nemcsak számunkra nem átlátható a gazdálkodásuk, hanem a kari vezetés számára sem az. Erről is megvan a véleménye a legtöbb embernek. Nálunk közel 50 ember dolgozik a HÖK-ben, el sem tudom képzelni, hogy ott, ahol több szak van, mekkora ez a szám.

Hogy mit csinálnak? Vizsgaidőszakban még csak-csak látható a tevékenységük a szervezésben, ezt leszámítva az aktivitásuk kimerül a bulikban. Sok évfolyamképviselő tenné egyébként a dolgát normálisan, de aztán tartaniuk kell a hátukat a vezetés miatt.”

“Itt érezhetően lelkesen és aktívan dolgoztak a HÖK-ben, sok programot szerveztek, s ezek mind színvonalasak voltak – állítja egy vidéki egyetem tavaly végzett hallgatója. – Voltak táborok, külföldi utak, mindegyiknél korrektnek tűnt a HÖK háttérmunkája, az ár-érték arány is rendben volt. Az, hogy a vezetők vagy a tagok mennyit politizáltak az egyetem mellett, a hallgatók között nem volt téma. De az is lehet, hogy csak mi nem tudtunk róla. Az egyetlen dolog, ami kifogásként felmerülhetett, az a költségvetés átláthatatlansága.

Többször lehetett olyan történeteket hallani, hogy a HÖK-ös vezetők luxusutazásokat finanszíroztak maguknak HÖK-ös pénzekből, illetve hogy olykor egyszeri utalásokkal támogattak valakit a baráti körből. De nem akarok általánosítani.

Tény, hogy nagy hatalmat kaptak a kezükbe, ettől függetlenül alapvetően nem volt velük semmi baj.”

“Nem nagyon lehet belelátni a HÖK-ök működésébe – állítja határozottan egy másik egyetemi hallgató a fővárosban. – A mi karunkon viszonylag korrektek, de a pénzügyek kezelése szerintem több egyetemen is problematikus. Én az ösztöndíjak kezelését például nem bíznám hallgatói szervezetre, a HÖK-ben végzett munkáért cserébe pedig nem utalnék ki ösztöndíjat, inkább a tanulmányi és a szociális ösztöndíj megemelését támogatnám. Ami nagyobb baj, hogy az országos szervezet, a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) szerintem egyáltalán nem látja el a hallgatók érdekeinek képviseletét, igazából nem is érdekli őket mit gondolnak a hallgatók.

A képviselők bekerülése átláthatatlan, a rendszer egyik legnagyobb baja az, hogy a hallgatók csak a kari HÖK képviselőire szavazhatnak, onnantól egymás között vannak leosztva a feladatok, ösztöndíjak, egyetemi vagy országos HÖK pozíciók, szóval belterjesnek egészen biztosan belterjes.”

A vélemények tehát megoszlanak, de annyi biztos, hogy az elmúlt évek botrányai alaposan megtépázták a hallgatói önkormányzatok hírnevét. Kérdés, hogy mikorra sikerül helyreállítaniuk a róluk kialakult képet, és milyen lépések kellenének ehhez.

UPDATE: Több hallgatót eltiltott tanulmányai folytatásától az ELTE-ÁJK

Az idei jogász gólyatáborban történtek miatt három hallgatót két félévre, egy hallgatót pedig egy félévre eltiltottak tanulmányaik folytatásától az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán lefolytatott fegyelmi eljárás után. Hack Péter, a fegyelmi bizottságnak elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: az érintett hallgatók közül hárman az ELTE ÁJK Instruktori Kör “Majomház” nevű csoportjának a tagjai. Ők trágár, az emberi méltóságot sértő szövegű dalok kiosztásával követtek el olyan vétséget, amellyel súlyosan megsértették a hallgatói kötelezettségeket. Egy további hallgató pedig az Instruktori Kör nevű hallgatói csoport vezetőjeként felelős ezekért a cselekményekért.