Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Aktuális

„134 ezer nettóért nem megy tanárnak egy tehetséges fiatal”

Az OECD felmérése szerint vészesen elöregedett a magyar pedagógustársadalom. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke úgy látja, nagyon fontos lenne, hogy újra vonzóvá tegyék a pályát a tehetséges fiatalok számára. Ettől azoban egyelőre nagyon messze vagyunk.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanítási módszereket vizsgáló kérdőíves felmérése, a Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat szerint Magyarországon nagyon elöregedett a pedagógustársadalom. A 2018-as, 48 ország közel 160 ezer tanárának és iskolavezetőjének bevonásával készült felmérés szerint a hazai általános iskolák felső tagozatában tanító pedagógusok átlagéletkora 47,6 év. A válaszadók közel fele az ötven év felettiek közül került ki, miközben a harminc év alattiak aránya az öt százalékot sem érte el. Ez európai és régiós összehasonlításban is nagyon kedvezőtlen adat.

„Sajnos a középiskolákban, szakképzésben tanító pedagógusoknak még magasabb, jóval ötven feletti az átlagéletkora. Kevés a fiatal, ez veszélyes helyzetet teremt: félő, hogy utánpótlás hiányában a jelenleginél is súlyosabb pedagógushiány lesz az országban” – mondja Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

Komoly gondokat okoz az elöregedés

Szűcs Tamás hangsúlyozza: tény, hogy mivel a magyar egy alapvetően elöregedő társadalom, minden foglalkozási ágban érezhető az átlagéletkor növekedése, de szerinte a közoktatásban ez különösen komoly gondokat okozhat. „A felmérés szerint a magyar tanárok felkészültsége – többek között a tanulásszervezésben, a szaktárgyi és általános pedagógiai felkészültségben és a tantárgyakon átívelő képességek fejlesztésében – meghaladja az OECD-átlagot. Ez paradox módon elsősorban annak köszönhető, hogy a tanárok több mint fele ötven feletti; ők még akkor végeztek, amikor a teljes magyar populáció alig tíz százaléka jutott be a felsőoktatási intézményekbe. Ez egy nagyon tehetséges réteg, amely még korosztályának elitjét képviseli: nem csoda, hogy a hagyományos pedagógiai felkészültségük jobb az OECD-átlagnál. Ma ehhez képest nagyon kontraszelektált a pedagógusképzés: félő, hogy amint az idősebb, Ratkó-nemzedékhez tartozó tanárok abbahagyják a munkát, ezek a mutatók is erősen visszaesnek majd. Ráadásul ebben az elnőiesedett szakmában az is további gondokat okozhat, hogy a hölgyek már negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak.”

Az OECD-jelentés szerint a magyar tanárok elsősorban az infokommunikációs eszközök használata, valamint a multikulturális vagy többnyelvű környezetben való tanítás terén érzik magukat kevésbé felkészültnek. A PDSZ elnöke szerint ez is a magas átlagéletkorra vezethető vissza. „A tanárok ugyan rengeteg időt fordítanak arra, hogy folyamatosan képezzék magukat, de többségük nem abba a generációba tartozik, amelyik jól és rugalmasan, készségszinten használja az informatikai eszközöket – fejtegeti. – Ugyanez az oka annak is, hogy a többnyelvű, többkultúrájú közegben nehezen boldogulnak; én is az ötvenesek közé tartozom, a mi fiatalkorunkban még nem fektettek akkora hangsúlyt a nyelvtanulásra, mint ma. Utazni is nehezebb volt, így a multikulturális közeget is csak később, felnőttkorban tapasztalhattuk meg.”

Pedig az infokommunikációs eszközök magabiztos használata és a nyelvtudás a magyar gyerekek számára is egyre fontosabb lesz. „Mivel a közoktatásban nem tudnak igazán mély, jól használható tudást gyűjteni ezeken a területeken, kénytelenek iskolán kívüli képzésekre járni, amihez sajnos pénz vagy idő hiányában nem minden gyerek fér hozzá. Ez már csak azért is rossz, mert mind az informatikai képzés, mind a nyelvtanulás alkalmazható tudást ad, és ezen a területen a magyar iskolarendszernek igen nagy deficitje van; mi még mindig a lexikális tudást preferáljuk ahelyett, hogy a széles körben alkalmazható, versenyképes ismereteket adnánk át a diákoknak.”

Utolsó tanítási nap a Salgótarjáni Általános Iskolában (Fotó: MTI/Komka Péter)

„Ha nem tudjuk bevonzani a tehetséges embereket a pályára, csak újratermeljük a középszerűséget”

Ahogy a felmérésből is kiderül, Magyarországon ma nagyon kevés fiatal választja a tanári pályát. „Ahhoz, hogy a fiatal és tehetséges emberek számára újra vonzóvá tegyük a tanári hivatást, valódi politikai akarat és szándék kellene. És persze pénz; nem tudok elmenni a bérek kérdése mellett, hiszen egy olyan világban, amelyben elsősorban sajnos a pénz határozza meg egy ember társadalmi elfogadottságát, nehezen lenne elvárható a legtehetségesebb fiataloktól, hogy olyan pályát válasszanak, ahol – mint a pályakezdő pedagógusoknál – 134 ezer forint a nettó fizetés. Ezért is olyan kontraszelektált a hazai pedagógusképzés; ami nagy baj, hiszen minden felmérés azt mutatja, hogy főként a tanárok felkészültségén, tudásán múlik az oktatás minősége. Ha nem tudjuk bevonzani a tehetséges, magasan kvalifikált embereket a pályára, csak újratermeljük a középszerűséget.”

Szűcs Tamás szerint azért sem vonzó a pedagógusi pálya, mert az iskolák a túlzott központosítás miatt nem tudnak innovatív, termékeny és kihívásokkal teli közeget biztosítani a fiatalok számára. „Túlélő hangulat van a tanárikban. Olyan súllyal nehezedik rá a központi akarat a mindennapjainkra, ami már komolyan gátolja, hogy jól érezzük magunkat a munkahelyünkön – hangsúlyozza. – Igaz, hogy a versenyszférában mindig jobban lehetett keresni, mint a közalkalmazotti szférában, de régebben legalább volt valami szabadságunk – és ez sokkal élvezetesebbé tette a munkánkat, mint manapság. Ennek már nyomát sem látni.”

Feljövőben az egyházi- és magániskolák

A múlt héten megjelent hírek szerint a kormány 2020-tól erősen korlátozni akarja a magántanulói státuszt. Annak ellenére is, hogy ez az oktatási forma az utóbbi időben nagyon népszerűvé vált a szülők körében, hiszen sokuk úgy érzi, gyerekei az állami intézményekben már nem kapnak megfelelő oktatást. Számos tanulócsoport is alakult, a szülők így próbálták „kimenekíteni” gyerekeiket az iskolákból. Szűcs szerint a tervezett intézkedés, ha nem is számottevő módon, de tovább súlyosbíthatja a tanárhiányt.

„Ma nagyjából nyolcezer gyerek van magántanulói státuszban. Ezt az oktatási formát korábban pedagógiailag és törvényileg is erősen megkérdőjelezhető módon főleg arra használták, hogy izolálják azokat a gyerekeket, akikkel az iskolarendszer nem tudott mit kezdeni tanulási vagy beilleszkedési problémáik, szociális hátterük miatt. Persze, volt arra is példa, hogy egy-egy kiemelkedően jó képességű vagy élsportoló diák ezt a rendszert választotta, de azt, hogy a középosztályba tartozó szülők ilyen nagy számban adják magántanulónak a gyerekeiket, korábban nem tapasztaltuk. Ennek ellenére nem gondolom, hogy számottevő mértékben növelni fogja a tanárok terheit, ha ezek a gyerekek visszakerülnek az iskolákba. Megoldjuk valahogy; persze, ha így lenne, még nagyobb szükség lenne fejlesztőpedagógusokra, pszichológusokra, a pedagógiai munkát segítő szakemberekre, akikből ugyancsak nagy hiány van.”

A PDSZ elnöke szerint az már nagyobb probléma, hogy az állami oktatás nem tud megfelelő alternatívákat kínálni azoknak a szülőknek, akik eddig ezt az oktatási formát választották. „Az igazi baj az, hogy a mai oktatásirányítás nem tud választ adni arra, hogy így szavaz a középosztály; nem tud olyan vonzó lehetőségeket kínálni az igényesebb szülőknek, amelyek miatt fel sem merülne bennük, hogy magántanulónak adják a gyereküket. Igaz, ez nem csak a jelenlegi hatalom felelőssége: az elmúlt harminc évben sajnos mindegyik kormány hozzájárult ahhoz, hogy ide jutottunk.”

Ahogy a közegészségügy lepusztulása megágyazott a magánkórházak térnyerésének, úgy az is valószínű, hogy a közoktatás színvonalának drámai csökkenése miatt országszerte egyre több magániskola nyílik majd. „Ez a folyamat már elindult. Igaz, Magyarországon sajátos a helyzet: azok, akik szeretnék kivenni a gyereküket az állami tanintézményekből, egyelőre inkább az egyházi fenntartású iskolákat választják, hiszen ezekben egyelőre még kicsit stabilabb, a gyerekek számára kedvezőbb a helyzet, és nem kell tandíjat fizetniük. De ezzel együtt is azt gondolom, hogy az oktatás színvonalának romlásával párhuzamosan egyre több magániskola lesz az országban” – vélekedik Szűcs Tamás.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top