Nagyszabású tervek: 2020-ban tényleg sokkal jobb egészségügyi ellátás jöhet?

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány igyekszik az idén törleszteni sokak szerint régóta halogatott adósságát azáltal, hogy belevág az egészségügyi rendszer átalakításába. Akár az országnak szánt karácsonyi ajándéknak is tekinthetjük, hogy december 23-án hivatalosan meg is jelent az erről szóló kormányrendelet. A szöveg egyelőre sok konkrétumot nem tartalmaz, ám az egyértelműen kiderül belőle, hogy a kormány 2020-tól kiemelt ügyként fogja kezelni az egészségügy fejlesztését, és szeretné, ha az állami ellátás hatékonyabban, finanszírozási rendszere pedig fenntarthatóbban, gazdaságosabban működne.

A kormányhatározat 8 pontban foglalta össze az egészségügyi cselekvési tervet, azokhoz határidőket rendelve, mi 5 pontba sűrítettük a döntéshozók legfontosabb elképzeléseit.

1. Hatékonyabb finanszírozás: modernebb gyógyszerek és technológiák

A sorokból kiolvashatjuk, hogy a következő fél év nagyrészt a tervezésről és a hazai egészségügyben uralkodó viszonyok alapos feltérképezéséről fog szólni. Erre többek között azért van szükség, mert a szakrendelők és a kórházak annak alapján kapnak pénzt az államtól, hogy mennyi és milyen típusú ellátást végeztek el a betegeiken. Mivel az orvosi technológia a leggyorsabban fejlődő ágazatok egyike, folyton újabb és hatékonyabb gyógyszerek, kezelési lehetőségek jelennek meg, melyekkel párhuzamosan mások elavulttá válnak, ezért a szolgáltatások „árát” folyamatosan felül kell vizsgálni, hogy a finanszírozás jobban közelítsen a valósághoz. Ez most elvileg megtörténik.

2. Ahány ágy, annyi beteg: jobban kihasznált kórházi kapacitások

Ami szintén érdemi változás lehet a friss kormányhatározat alapján, hogy országszerte sokkal kiegyensúlyozottabb és rugalmasabb lesz az állami rendszerű, tb-finanszírozott gyógyítás, arra az alapelvre építve, hogy az ország bármely pontján is éljünk, ugyanakkora eséllyel jussunk ugyanolyan színvonalú ellátáshoz. Ennek jegyében június 30-ig az egészségügyi tárcának és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek azt is ki kell találnia, hogyan alkalmazkodnak az egészségügyi intézmények a jövőben a valós betegigényekhez. Vagyis hol tapasztalhatók egyenlőtlenségek: állnak például kórházi ágyak nagy arányban következetesen üresen, miközben más osztályon jelentős a kapacitáshiány. 

Az ígéretek szerint orvosolják a szakemberhiányt laboratóriumi területen is (Fotó: Pixabay)

3. Hatékonyabb diagnosztika, együttműködőbb orvosok: járhatóbb betegutak

A tervek alapján az egészségügy átalakításának szintén sarkalatos pontja, hogy megszüntessék a diagnosztikai odüsszeiát, mikor egy összetettebb probléma, nehezebben felismerhető betegség esetén egyik orvostól a másikig jár a beteg, akin nem egyszer feleslegesen végzik el többször is ugyanazt a vizsgálatot. Az elszigetelt működésnek és a kommunikáció hiányának végül a rendszerben elvesző beteg látja kárát, aki nem jut hozzá időben a megfelelő ellátáshoz. 

Ez nagyrészt azért van így, mert hiába nem egyetlen egészségügyi intézmény végzi egyszerre a beteg ellátását, a rendszer finanszírozása mégis így működik. Ezért a miniszterelnök arról rendelkezett, hogy változtassanak itt is. Az ígéretek szerint 2021-re külön finanszírozással megalakulnak az orvosi teamek azzal a céllal, hogy a praxisközösségekben a szakemberek jobban összehangolják, segítsék a beteg útját, illetve egymás munkáját, összeadva tudásukat, beleértve ebbe a hatékony utógondozást is. 

Továbbá a krónikus ellátási rendszert is felül fogják vizsgálni, ami azt jelenti, hogy ellenőrzik, valóban azok fekszenek-e az ún. krónikus eseteknek fenntartott ágyakon, akiknek szükségük van erre, vagy olyan hajléktalanok, idős rászorulók, akiknek ápolását családjuk nem tudja vagy nem akarja vállalni.

4. Adósságmentes kórházak: katonásabb pénzügyi fegyelem

Az akcióterv talán leghomályosabb pontja alapján megpróbálják rendezni az eladósodott kórházak tartozásait is – az állam segít, de ugyanúgy vizsgálják az egyéni felelősséget is. Ahol tehát a kórház vezetősége nem felelősen gazdálkodik, ott számolhatnak a következményekkel: az állam jobban számon fogja kérni ezeket az intézményeket, így minden bizonnyal jogszabály-módosítás is várható azzal kapcsolatban, hogy a kórházakban nagyobb legyen a gazdasági, pénzügyi fegyelem. A rendelet értelmében az év végéig rendeznék a kórházak adósságát, és olyan rendszert hoznának létre, amitől nem termelődnek újra az adósságok az egészségügyi intézményekben. 

5. Enyhíteni a szakorvoshiányt

A kormány, ha nem is konkrétan, de lényegében elismerte a szakorvoshiányt, különösen a traumatológiai, érsebészeti és laboratóriumi területen. Ezért idén október végéig szeretnék elérni, hogy az ország minden területén nagyjából azonos lefedettséggel juthasson mindenki megfelelő traumatológiai, érsebészeti és laboratóriumi ellátáshoz. Elképzelhető, hogy külön program indul az ilyen típusú szakemberek itthon tartására, vidékre, az adott városba, régióba csábítására.

Via Magyar Közlöny/Index/Portfolio.