A nagyvárosok szennyvizének elemzése hatékony információforrás lehetne arra nézve, hogy a koronavírus fertőzöttségi szintje csökken-e vagy növekszik – írja a New York Times.
A lap szerint a járvány okozta veszélyhelyezti korlátozások feloldásával kapcsolatos az a félelem, hogy ha lazítanak a szigorításon, újabb tömeges megbetegedési hullám alakulhat ki. Ezt, a jelenlegi tudásunk szerint a szigorú nyomkövetés és a minél szélesebb körben elvégzett tesztek segítségével lehetne megelőzni, ez utóbbi azonban még a fejlett országok egészségügyi ellátó-rendszereire is óriási terheket ró. Az amerikai lapnak nyilatkozó szakértők egybehangzó véleménye szerint a tesztelés szinte sehol nem éri el azt a szintet, ami szükséges lenne ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a járvány aktuális helyzetéről.
A válasz a csatornában keresendő
„A szennyvíz a közösségek egyfajta lenyomatának tekinthető” – magyarázta Krista Wigginton környezetmérnök a New York Times-nak adott nyilatkozatában. Wigginton kollégáival a San Francisco-öböl környékén tanulmányozta a koronavírus jelenlétét a szennyvíz-tározókban.
Bár természetesen a szennyvíz állapotából nem lehet következtetni az egyes emberek egészségi állapotára, a csatornahálózat tartalmának elemzése minden más eszköznél hamarabb képes jelezni, ha a koronavírus megjelenik egy közösségben, a kórokozó jelenlétéből pedig következtetni lehet arra, hogy a küszöbön áll-e az újabb tömeges megbetegedés. A szakemberek szerint ez azért nagyon hatékony, mert míg koronavírus-tesztből csak adott mennyiségűt lehet elvégezni egy nap, a vécét viszont mindenki használja.
A szennyvíz és a járványok kapcsolatát már évtizedek óta vizsgálják a szakértők. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO például ezzel a módszerrel követte a járványos gyermekbénulás, a polio mozgását és ez alapján értékelték, hogy mennyire működtek jól a védőoltások az egyes közösségekben.
A járványok megjósolhatóak
Bár napjainkban már egész jó számítógépes modellek segítségével lehet prognosztizálni a kórokozók mozgását, a szennyvíz elemzése konkrét információkkal járulhat hozzá ehhez. Dr. Irene Xagoraraki, a Michigan State University környezetmérnöke például Detroit környékén ezzel a megoldással tudta előre jelezni egy hepatitisz-A járvány kitörését. A szakember azt vette észre, hogy a hepatitis virus az első hivatalosan igazolt fertőzés dokumentálása előtt egy héttel már észlelhető volt a szennyvízben.
A koronavírus hasonló módon kimutatható az emberi székletből – igaz, hogy mire a tápcsatornába bejut, a virus már inaktív állapotba kerül, ettől függetlenül azonban az örökítőanyagát, génjeit a kutatók képesek észlelni. A módszert a járvány kitörése óta sikerrel alkalmazták többek között Hollandiában, Ausztráliában, Franciaországban, Spanyolországban és az USA területén.
A szennyvíz-elemzés legnagyobb hátránya, hogy nem ad pontos számokat a fertőzöttek számáról, a kutatók pedig egyelőre nem tudják, hogy a fertőzött emberek székletében mekkora mennyiségben található meg a koronavírus. A módszer ettől függetlenül fontos és értékes információkat szolgáltathat a járványügyi szakemberek számára: a kutatók egybehangzó véleménye szerint heti egy szennyvíz-vizsgálattal hatékony korai jelzőrendszer jöhetne létre a jövőbeni járványok ellen. Az egész települések szennyvizén túl pedig akár egyes utcák vagy közösségek gyors tesztelése is megvalósítható lehetne ezzel a megoldással.
„Ha észreveszünk egy fertőzési gócpontot, az adott környéket karantén alá vonhatjuk egy időre” – magyarázta dr. Xagoraraki. „Így nem kellene egész országok gazdaságát leállítani.”
További cikkeink a koronavírus témájával kapcsolatban:
- Készültek a brit orvosok Boris Johnson halálára
- Másfél hónapja nem történt ilyen Franciaországban
- 200 alá csökkent a napi halálozások száma Olaszországban