2020. Október 27.

Mit jelent Trump új bírójának kinevezése?

Évtizedekig tarthat a konzervatív többség az amerikai Legfelsőbb Bíróság soraiban.

Andersen Dávid

Mint ismert, idén szeptember 18-án, 87 éves korában meghalt Ruth Bader Ginsburg, az amerikai Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) legendás liberális bírója, aki a második nő volt a testület tagjai között. A kilenctagú Legfelsőbb Bíróság az amerikai hatalmi ágak közül az igazságszolgáltatás csúcsának tekinthető, azokban a perekben, amelyekben nem jutnak dűlőre a felek és a bírák, itt mondják ki a végső szót. Ez nagyon fontos az USA működésének szempontjából, többek között ugyanis legfelsőbb bírósági ítélet biztosította az amerikai nők számára a terhességmegszakítással kapcsolatban a választás jogát (Roe v. Wade), de ugyanez a testület mondta ki 1954-ben, hogy a szegregált iskolák alkotmányellenesek.

A legfelsőbb bíróság tagjait a szenátus jogi bizottsága hallgatja meg, majd ezután a teljes szenátus szavaz a jelöltek sorsáról. A kinevezés élethosszig szól – bár akadt olyan is, aki inkább visszavonult a testületből –, ezért a mindenkori amerikai elnökök számára nagy jelentősége van, ha hivatali idejük alatt új bírót nevezhetnek ki, hiszen egy ilyen döntés potenciálisan évtizedekre is kihathat az amerikai belpolitikai és társadalmi ügyek alakulására.

Trump három bírót is kinevezehetett

Ebből a szempontból Donald Trumpnak szerencséje is volt, illetve a republikánusok – elsősorban Mitch McConnell, a konzervatívok szenátusi frakciójának vezetője – ügyeskedésére is szükség volt az elmúlt években. Amikor ugyanis még Barack Obama elnökségének utolsó évében meghalt Antonin Scalia, a SCOTUS egyik konzervatív oszlopa, a republikánusok arra sem méltatták a 44. elnököt, hogy egyáltalán megvitassák az Obama által jelölt Merrick Garland meghallgatásának a lehetőségét. McConnel akkor azzal érvelt, hogy 10 hónappal egy elnökválasztás előtt már túl kevés az idő egy jelölt alapos meghallgatására, ezért indítványozta, hogy a mindenkori amerikai elnökök, utolsó hivatali évükben már ne jelöljenek legfelsőbb bírókat.

McConnellnek sikerült is átvinnie az akaratát, így Garland helyett már Donald Trump jelölhette a konzervatív Neil Goruscht Scalia megüresedett pozíciójába, amit a republikánus többségű szenátus meg is szavazott.

Egy évvel később a még Ronald Reagan által jelölt Anthony Kennedy jelentette be a visszavonulását 2018-ban. Az ő helyére Trump a világszerte ismertté vált Brett Kavanaugh-t jelölte, akivel kapcsolatban több aggasztó információ is napvilágot látott. Ezek között szerepelet több beszámoló arról, hogy Kavanaugh bizony nem vetette meg az alkoholt, de ennél sokkal súlyosabb volt Christine Blasey Ford pszichológus vallomása, aki szerint még diákkorában Kavanaugh egy barátja segítségével megerőszakolta. A tévécsatornákon és az interneten is élőben lehetett követni, ahogy Blasey Ford helyenként elcsukló hangon feleleveníti a történteket. Mivel azonban a szenátusi bizottságban a republikánusok voltak többségben, a vallomás kapcsán indított FBI-nyomozást is szigorú keretek közé szorították, amelynek eredményenként több fontos szemtanút meg sem hallgattak. Ezzel 5:4-re módosult a Legfelsőbb Bíróságon az elméletileg konzervatív bírók aránya, igaz, akadnak köztük olyanok, mint például John Roberts, aki már többször a liberálisabb bírókkal együtt szavazott bizonyos kérdésekben.

Bár az Egyesült Államok szavazópolgárainak jó része drukkolt Ruth Bader Ginsburg egészségéért, a 87 éves ikon végül elvesztette a rákkal vívott küzdelmét. Persze, logikusnak tűnhet, hogy ha a republikánusok korábban úgy vélték, hogy egy elnökválasztás előtt tíz hónappal már nem illendő a hivatalban lévő elnöknek új bírót jelölni, akkor erre csak az idén november 3-án esedékes szavazást követően keríthet majd sort a Fehér Ház aktuális lakója. A politika világában azonban a logikának kevés, az opportunizmusnak annál nagyobb szerep jut, így Ginsburg halálát követően az összes vezető republikánus, köztük természetesen az ugyancsak hajlékony gerinccel megáldott McConnell közölte, hogy „kötelességük”, sőt történelmi kötelességük minél előbb betölteni a megüresedett bírói széket.

Hiába tiltakoztak a demokraták, hiába idézték a republikánusok négy évvel ezelőtti nyilatkozatait, a konzervatív párt tagjai gőzhengerként verték végig a rendszeren a Donald Trump által kiszemelt Amy Coney Barrett kinevezését, a tegnapi szavazást követően pedig hivatalossá vált, hogy mostantól 6:3 a konzervatívok aránya a testületben.

Letette a hivatali esküt Amy Coney Barrett az amerikai legfelsőbb bíróság legújabb tagja

Donald Trump okkal lehet elégedett: Amy Coney Barrett kinevezése évtizedekre meghatározhatja az amerikai politikai és társadalmi kérdések alakulását (Fotó: Getty Images)

Kicsoda Amy Coney Barrett és mit jelent a kinevezése?

A 48 éves bíró beiktatása évtizedekre meghatározhatja az USA politikai irányultságát, ezenfelül azonban sok olyan ügyben is bebetonozódhat a konzervatív szemlélet, ami akár az egész világra hatással lehet. Barrettről ugyanis a Guardian brit lapban írták meg, hogy saját bevallása szerint „szilárd nézetei” vannak a klímaváltozással kapcsolatban. Ez annak ismeretében minimum aggasztó, hogy Barrett apja korábban az olajiparban dolgozott, a bíró ezért összeférhetetlenség miatt korábban több, nagy olajtársasággal kapcsolatos ügyben a felmentését kérte a munka alól. Mostani kinevezése azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság mostantól akár el is lehetetlenítheti egy demokrata elnök próbálkozásait a klímaváltozással összefüggő törvények ratifikálásával kapcsolatban. Azaz, hiába nyerne Joe Biden november 3-án, a mostani felállás szerint tehetetlen lenne, ha a SCOTUS elé kerülne egy-egy ügy ebben a kérdésben.

„Egy újabb konzervatív bíró kinevezésével a legfelsőbb bíróknak sokkal nagyobb lesz a hatalma, ha politikai kérdésekbe akarnak beleszólni” – mondta a Guardiannek nyilatkozva Jean Sue, a Center for Biological Diversity nevű szervezet ügyvédje.

Hasonlóan kényes kérdés lehet a terhességmegszakításhoz való viszonyulása. Bár az Egyesült Államokban az 1973-as Roe v. Wade legfelsőbb bírósági döntéssel garantálták a nők számára az abortuszhoz való jogot, a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság elméletben ezt könnyedén megfordíthatná. Ebből a szempontból különösen fontos Amy Coney Barrett vallási háttere: a bíró a People of Praise nevű karizmatikus katolikus közösség (sokak szerint szekta) tagja, és bár korábban azt nyilatkozta, hogy a hite nem befolyásolja majd bírói tevékenységét, ugyanakkor korábban úgy is fogalmazott, hogy jogi szakemberként nem azért kell dolgoznia, hogy „presztízst vagy pénzt szerezzen, hanem azért, hogy isten szolgálatának eszköze legyen”. Az ellentmondás feloldása egyelőre még nem látszik, az azonban biztos, hogy sokan most aggódva fogják figyelni, milyen ügyek kerülnek a SCOTUS elé.

A demokraták közül egyébként többen úgy reagáltak arra, hogy a republikánusok saját szavaikkal szembemenve nyomták át Barrett jelölését, hogy a novemberi választást követően (ahol a jelenlegi előrejelzések szerint a republikánusok akár a szenátusi többségüket is elveszíthetik), a legfelsőbb bírói kar létszámának növelésével próbálhatják meg helyrebillenteni a mérleget. Kérdés, hogy ennek mennyi a valószínűsége, noha korábban már több ízben is volt rá példa, hogy az eredetileg hattagú SCOTUS létszámát megnövelték.