Meghalt Kertész Ákos író

December 22-én elhunyt a Makra és a Sikátor regények szerzője, a Kossuth-díjas Kertész Ákos, értesült a Magyar Hang.

Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született, a holokausztot gyerekként élte túl. Mivel polgári származása miatt nem vették fel az egyetemre, tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott, végül ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-népművelés szakát, majd közel harminc éven át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott. Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer. Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen hárman írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét. 

Kertész kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől fogva jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, ahogyan 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve. Utóbbit  tucatnyi nyelvre fordították le, világszerte több mint egymillió példány kelt el belőle, és ma is egyetemi előadások, szemináriumok kötelező olvasmánya. Más művei is megjelentek fordításban, többek között román, cseh, orosz, svéd, japán és spanyol nyelvre ültették át műveit. 

Fotó: Csigó László, Körkép, 1985

A kilencvenes és a kétezres években tovább írt, olyan munkái jelentek meg, mint a Másnaposság, A nap utcai fiúk vagy A romazsaru. A közéletben igazán ismertté 2011-ben vált a neve, amikor nagy vihart kavart az Amerikai Népszavában megjelenő, a magyarokat „genetikusan alattvalóként” emlegető írása. Ebben többek között Ady Endrére hivatkozott, és a holokausztban játszott magyar felelősségre hívta fel a figyelmet. A publicisztika nyomán Budapest közgyűlése határozott díszpolgári címe visszavonásáról. Kertész végül 2012-ben elhagyta az országot, Kanadában folyamodott menekültstátuszért. 

Kertész számos díjat, kitüntetést vehetett át pályája során. A József Attila-díjat megkapta 1972-ben és 1974-ben is, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 1992-ben ítélték neki oda. Később megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is, 2008-ban pedig Kossuth-díjas lett.