100 éves lett Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok 39. elnöke, minden idők legmagasabb kort megért amerikai államfője (a második a 2018-ban, 94 évesen elhunyt George H. W. Bush), aki 1977 és ’81 között, a hidegháború egyik legintenzívebb és legfeszültebb időszakában állt a szabad világ élén. Carter az elmúlt években számos súlyos egészségügyi problémával küzd – egyebek mellett rák, medencecsonttörés, csípőcsonttörés és húgyúti fertőzés –,2022. február 18-án a pedig az általa alapított nemzetközi emberi jogi civil szervezet, a Carter Center egy közleményben jelentette be, hogy – saját kérésére – a továbbiakban csak otthoni hospice-ellátást kap, és nem részesül további orvosi kezelésben.
Az egyszerű déli gazdálkodócsaládból származó Carter az országos politikában szinte teljesen ismeretlen georgiai politikusként (ahogy mondani szokás: afféle sötét lóként) nyerte meg viszonylag nagy meglepetésre az 1976-os demokrata előválasztást, majd Ford elnök felett is diadalmaskodott a választáson; igaz, utóbbi talán nem volt annyira nagy meglepetés, hisz a Republikánusok komoly bizalmi válsággal küzdöttek a Watergate-ügy, illetve a vietnámi összeomlás óta, ráadásul az ország gazdasági állapota sem volt éppen fényes.
Jimmy és Rosalynn Carter Tanzánia elnökével, 1977-ben (fotó: Wikipedia)
Jimmy Carter (eredetileg James, így ő volt az első elnök, aki a becenevén tette le hivatali esküjét) elnökként oktatási, valamint energiaügyi minisztériumot hozott létre, és emellett új, progresszív szemléletű energiapolitikát vezetett be. 1977-ben ő írta alá a Panama-csatorna visszaadásáról szóló dokumentumot, 1978-ban tevékeny részt vállalt az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződés (az ún. Camp David-i egyezmény) tető alá hozásában, 1979-ben pedig Bécsben Brezsnyev szovjet főtitkárral közösen szignálta a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló SALT–2 megállapodást (mondjuk ezt végül nem ratifikálta a kongresszus, mivel nem sokkal később a szovjet csapatok bevonultak Afganisztánba).
Carter eleinte a Szovjetunióval és a kommunista blokk többi országával a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb viszonyra törekedett: így például az ő hivatali ideje alatt, 1978-ban kapta vissza Magyarország (a Magyar Népköztársaság) a 25 éve amerikai őrizetben tartott Szent Koronát (Carter ezért ’96-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, 2007-ben meg a Szent István Emlékérmet), és ugyancsak ekkoriban vette fel az Egyesült Államok a diplomáciai kapcsolatokat Kínával. Elnökségének vége ugyanakkor már korántsem alakult ennyire szerencsésen: az iráni túszválsággal, olajválsággal, nicaraguai forradalommal, a Three Mile Island-i atombalesettel, Afganisztán szovjet megszállásával, a kiéleződő hidegháborúval, az 1980-as moszkvai olimpia nyugati bojkottjával, a stagflációba süllyedő amerikai gazdasággal és hasonló hazai és nemzetközi válságokkal, katasztrófákkal nehezített pályán Carter már nehezebben boldogult, így aztán 1980-ban nagyon csúnyán ki is kapott Ronald Reagantől.
Bár nemzetvezetői tevékenységének megítélése ennek megfelelően inkább ellentmondásos (vagy éppen negatív), exelnökként példátlanul hosszú és sikeres pályát futott be, munkásságát pedig még azok is el szokták ismerni, akik államfőként esetleg csapnivalónak tartották. Carter már fiatal georgiai szenátorként, illetve kormányzóként is elkötelezetten harcolt a feketék szegregációja ellen, és az emberi jogok védelmét a későbbiekben is kiemelten fontosnak tartotta. A nyolcvanas évek elejétől kezdve meg tulajdonképpen ennek szentelte az egész életét. Ahogy az MTI összefoglalója írta 2019-ben, az exelnök 95. születésnapja alkalmából:
„Jimmy Carter Washingtonból távozva visszatért farmjára, de továbbra is aktív közéleti szerepet vállalt. 1982-ben létrehozta a Carter Centert, amely fő feladatának tekinti az emberi jogok biztosítását a világon, az emberi szenvedések enyhítése érdekében végzett munkát, s itt őrzik Carter elnökségének 27 millió dokumentumát. Az exelnök diplomáciai, békéltető tevékenységet végzett a Közel-Keleten, Etiópiában, Észak-Koreában, Haitin és Boszniában, máig fáradhatatlanul folytatja jószolgálati misszióját és hallatja hangját a nemzetközi politikai életben. 2011-ben Raúl Castro kubai államfővel folytatott megbeszélést, ő az egyetlen elnöki tisztséget viselt amerikai politikus, aki az 1959-es forradalom óta a kommunista szigetországba látogatott. 2002-ben a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődést elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseinek elismeréseként megkapta a Nobel-békedíjat.”
Jimmy Carter azon amerikai államfők nem túl hosszú sorát gyarapítja, akik jártak már Magyarországon (az eddigi elnöki/exelnöki/leendő elnöki látogatásokról ebben a cikkünkben írtunk). Persze, ez már rendszerváltás után történt, egészen pontosan 1996 augusztusában. A 72 éves Carter a feleségével, a hozzá hasonlóan fáradhatatlan aktivista Rosalynn-nal érkezett a Habitat For Humanity meghívására.
(Jimmy és Rosalynn Carter kapcsolatára érdemes azért kitérni egy rövid zárójel erejéig, mivel ilyen fantasztikus szimbiózist ritkán látni két ember között. A későbbi elnök és a leendő first lady – nem elírás – 1927-ben, azaz csaknem száz évvel ezelőtt találkozott először, mivel a szüleik szomszédok és jó barátok voltak; Carter hároméves volt ekkoriban, Rosalynn meg csupán pár hetes. Randizni persze csak jóval később, a negyvenes évek közepén kezdtek egymással, és 1946-ban össze is házasodtak. Négy gyerekük, tizenkét unokájuk, tizennégy dédunokájuk van, és gyakorlatilag az egész életüket együtt csinálták végig. Rosalynn Carter 2023. november 19-én halt meg, férjével pedig az utolsó utáni pillanatig fogták egymás kezét).
A globális lakhatási válság enyhítésén dolgozó, leginkább különféle házépítési-felújítási akcióiról ismert, amerikai székhelyű ökumenikus keresztény civil szervezet önkéntesei – a leendő lakók tevékeny közreműködésével – Vácon, a Duna-parti Buki soron épített fel tíz könnyűszerkezetes családi házat a rászorulók részére, a munkában pedig a korához képest imponálóan fitt és tetterős exelnök is részt vett, azaz a váci polgárokkal és a nemzetközi aktivistákkal együtt betonozott, kalapált és emelgette a fagerendákat egy héten keresztül, minden nap reggel 7 órától. Persze az építkezés mellett azért jutott idő másra is: a Carter házaspár megtekintette egyebek mellett az Esztergomi Bazilikát (nagyon tetszett nekik), valamint borjúpaprikást és fatányérost fogyasztott egy váci csárdában. Az sem különösebben zavarta őket, hogy a magyarokkal leginkább csak kézzel-lábbal tudtak kommunikálni.
Jimmy Carter és Rosalynn házat építenek Vácon (fotó: habitat.hu)
Az építkezés alatt többnyire baseball-sapkát, farmernadrágot, munkáskesztyűt és szerszámtartó övtáskát viselő, egészen átlagos amerikai nyugdíjas benyomását keltő Carter elnök a sajtótájékoztatón elmondta – és most ismét az MTI-t idézzük , hogy „a „Habitat” húsz éve alakult meg azzal a céllal, hogy a világ különböző földrészein enyhítsen a lakásínségen. Becslések szerint a Föld népességének egynegyede – hozzávetőleg 1,3 milliárd ember – szenved áldatlan lakáshelyzete miatt. A Habitat 50 országban működik már, s eddig negyvenezer házat épített fel olyan családoknak, amelyek anyagi helyzetük miatt belátható időn belül nem juthatnának saját otthonhoz. Jelenleg 45 országban épülnek új házak, s az idén tizenkétezer családi otthon készül el.” A váci építkezésen tizennégy nemzet önkéntesei vettek rész, Jimmy Carter pedig első alkalommal kapcsolódott be Amerikán kívül más földrészen ilyen akcióba, és amint hangsúlyozta, azért esett Magyarországra a választása, mert
itt megvalósult a demokrácia, és a környékbeli országok közötti béke érdekében elismerésre méltó erőfeszítéseket tettek az emberek.
A házakat nem ingyen kapták a tulajdonosok: cserébe egyrészt vállalták, hogy 500 órát ledolgoznak mások javára további házak építésére, emellett 25 éven át fizetik az építkezés költségeinek kamatmentes kölcsöneit. Egy ilyen ház 1996-ban 3,5 millió forintba került. Carter – ha minden igaz – elsősorban a 8-as számú házon dolgozott, amelyben „a mentősofőr Kiss Tamás ápolónő feleségével és két lányával, a 3 éves Petrával és a 6 éves Rékával lakik majd”.
