Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem várom a karácsonyt!
Torolt_felhasznalo_815199
Létrehozva: 2010. december 20. 10:00
Nem várom a karácsonyt!
Gyerekkoromban is nyomasztóak voltak az ünnepek, köztük a karácsony is!
Talán ez az oka, hogy karácsony környékén már rámtör a szomorúság.
Nincs kedvem készülődni. Nem érdekel az egész felhajtás.
Persze lehet az is az oka, hogy nálunk nincs összetartó család és sajnos a karácsony mind a mai napig nyomasztó a párom szüleinél és
az én szülőmnél is.
Úgy tűnik a gyermekkori nyomorúság elkisér felnőtt koromban is. Egyszerűen a múlt még mindig itt van, és gyakran visszaköszön.
Egészség az van (a páromnak és nekem főleg, a szülőknek már nem igazán) és tudom, hogy ennek legalább örülni kell.
Jó lenne azért olyanok fórum írásait is olvasni akik lelkében - főleg karácsonykor - ott a szomorúság.
Szerintem az (is) lehet a baj, hogy a média és a kereskedelem is annyira túlspilázza a témát, hogy mindenki (vagy nagyon sokan) valami egetrengető csodát vár, és az az elképzelése az ünnepről, ami mondjuk egy kodakreklámban szerepel.
Naaagy, feldíszített ház, előtte havas fenyők, a kertben minimum négy labrador játszik vidáman, és 3-4 generációnyi csillogó szemű családtag üldögél a kandalló előtti tölgyfaasztalnál és eszegetik a pulykasültet, valaki bejelnti, hogy eljegyzett valakit, más meg azt, hogy gyereket vár.
Közben andalító zene szól és tojáslikőr illata árad.
Csak a hangulatos vita kedvéért:)) Hol olvastad ebben a topicban, hogy én szeretem-e, vagy nem szeretem a karácsonyt? És mások helyett hogyan is mondhatnám meg, hogy ők melyik csoportba tartoznak? A szeretem vagy a nemszeretem csoportba?
Lazán, lazán:) Készül a kajám (rizottó gordon blő', csemege savanya, és nem én állok a konyhában mellette), begyúrtam a mézes krémes tésztáját, forró teát iszom, szerinted véresen komolyan veszem a témát, és érdekel, ki miért ír be a topicba?
"ha csak a hétköznapok lennének, akkor keserűbbek, fáradtabbak és fásultabbak lennénk."
Hát, nem tudom. Engem valahogy pont a hétköznapok nem keserítenek el. Viszont az ünnepek... Lassan vánszorognak, semmittevősek, unalmasak. Értelmetlenek. Elpazarolt, valódi cél és eredmény nélküli napok. Na, ez tud igazán fárasztó és idegesítő lenni. Még akkor is, ha az ember nem tesz semmi olyat, amihez nincs kedve, és nem futja le a "kötelező" tiszteletköröket.
Az ünnepnapokon még a tévében sincs semmi jó. Az ötször végignézett dvd-ket pedig nyilván nem nézem végig hatodjára, mert az ugyanolyan unalmas és bosszantó lenne, mintha az RTL Klubra vagy a TV2-re kapcsolnék.
Szerintem minden előzmény nélkül sem csoda, ha az ember nyomott hangulatban van ilyenkor: itt az évvégi hajtás mindenhol, ezen felül nagyon sokaknak a karácsony a "sok muszáj ünnepe" (díszítés, ajándékok, családlátogatás és így tovább), ráadásul minden évben előbb megkezdődik a kereskedelmi nyomás is, hogy neked venned kell, mindegy mit, csak sokat.
/Én ráadásul 2 hete itthon betegeskedek, és lehet még egy szájsebészeti műtét is összejön, szóval nem vagyok fergeteges hangulatban:)/
A családjaink hagyományaiból mi nem tartottunk meg semmit, de mivel az ünnepek meleg, fényekkel teli hangulata annyira jó amikor kint totál sötét van, azért kialakítottuk a saját dolgainkat.
Mi 3 évvel ezelőtt leállítottuk a családi ajándékozást. Mivel miután ezt megbeszéltük, mi az első két évben szigorúan nem adtunk egyáltalán semmi, így mindenki leszokott róla, hogy adjon nekünk. Idén, véletlenül találtam valamit, ami nagyon anyukámnak való, de ő is majd csak januárban kapja meg, szóval az sem valódi karácsonyi ajándék.
Mondjuk mi nem ápolunk a szülőkkel olyan szoros kapcsolatot, így egy-egy látogatás erejéig szoktunk csak legfeljebb elnézni hozzájuk, de azt is leginkább úgy, hogy én az én családomhoz, a párom az övéhez, mivel a két család az ország két különböző pontján van. (Illetve idén sehova a betegség miatt, mert az egészség az első.)
Mivel nem szeretjük a nagy felhajtást, ezért általában nem sokat szórakozunk a díszítésen, és a menün. Az izzósorok egész évben fent vannak, akár nyáron is felkapcsoljuk a fények hangulata miatt, 24-én este együtt főzünk valami végtelenül egyszerű egy fogásos vacsit, bármit, amit éppen megkívánunk.
Amúgy a szabad napokat ugyanúgy töltjük, mint bármilyen más pihenős napot, tavaly 25-én ha jól emlékszem moziban voltunk, és kínait ettünk (mert ők akkor is nyitva vannak).
Szerintem nem érdemes parázni ezeken a dolgokon. Csináljatok bármit, ami megnyugtat, olvassatok, filmezzetek, menjetek el wellness-elni, kerüljétek a családot, ha az esik jól. A legfontosabb, hogy ti jól érezzétek magatokat, mert a karácsony (és bármilyen más ünnep) sokkal inkább erről szól. Kitartás!:)
Van aki annyira de annyira eltúlozza a dolgokat,hogy december 27-én már arra koncentrál,hogy a következő karácsonyt majd mennyire jobban meg másként fogja megszervezni.
Az is érthetetlen számomra,hogy valaki hitelt vesz fel amiatt ,hogy ajándékot nem is akármilyet tegyen a fa alá.
De azon is el tudok csodálkozni,hogy sokaknak december közepén jut eszükbe,hogy "jajj megint karácsony,nincs pénzem ajándékra".Kérdem én,hogy azt nem tudják,hogy karácsony minden évben ugyanakkor van? Nem egy véletlen baleset amire nincs idő felkészülni? Ha egész évben a sok fölösleges cuccot nem vennék meg sokan,meg nem költenének marhaságokra,akkor azt a pénzt letéve karácsonyra szép kis summa kerekedne belőle.
Én pl. dohányzom.De havonta leteszem 8 doboz cigi árát.Egy év alatt épp elég arra,hogy kis ajándékok vagy épp az alapanyok kijöjjenek belőle.
Mi is megyünk anyóshoz 26-án,mert ő ráadásul Éva,tehát névnapozás is egyben,hiába akart 25-én már ünnepelni,elmondtuk,nekünk a 25 nem jó,és meg is indokoltuk,mert láttuk,hogy elvárja: csak a gyerekekre akarunk 25-én figyelni,négyesben akarunk lenni.
A szüleim,rokonságom 600 km-re vannak,legalább négyen kérdezték,hogy nem megyünk haza az ünnepekre? Mondtuk,hogy egyből eltalálták.
Van net,van skajpe,akikkel akarunk beszélni,kiváncsiak vagyunk rájuk,azokkal ott is tudunk egymásnak boldog ünnepeket kívánni,trécselni.Nem kell ahhoz lemenni a térképről.
65 - 66: és akinek nem inge, az "speciel" nem veszi magára a hozzászólásom. Aki védekezik, az is gáz: miért, kiért, minek? Aki megmagyaráz, az úgy érzi, lehet, mégse jól csinálok valamit, hogy önigazolásra van szükségem?
Hasonloan erzek en is . Nekem a legjobb resze a dolognak, hogy 1 hetig itthon lesz a csalad, es pihengetunk majd.
Fa mar all hetek ota, gerekek imadjak. A gyerekek ajandekai mar megvannak ( nem sok) , mi felnottek csak jelkepes dolgokat kapunk, csoki, szep doboz kave stb Mar voltunk szankozni, epitettunk hoembert, foztem forralt bor, egy adag mezes mar elfogyott.
Menu fogalmam sincs mi lesz, mert lehet nem fogok tudni bevasarolni , akkora a ho, es errefele nem takaritjak - de ez valahogy nem zavar. Majd eszunk ami van.
Senkihez nem megyunk akihez nem akarunk. Nem erdekel. Majd jatszunk , Tv-zunk es phenunk. Ennyi. Miert olyan szornyu ez?
Engem a sok pszichopata családanya frusztált régebben, hogy már októberben sütik a mézes "próbasütést", meg tervezik a menüt.
Hálistennek hosszú évek óta úgy karácsonyozok, ahogy nekem tetszik, anyámék 200 méterre laknak tőlem, átmegyünk hozzájuk (egyébként 30 felett is hetente többször megyek hozzájuk; fiatal, normális szülők, ők a legjobb barátaim).
Nincs kötelező ajándékozás, nem kell egymást túllicitáljuk anyagiakban meg a sütemények számában.
Itthon töltöm az ünnepeket, azt főzök, amihez kedvem van, a bevásárlást házhoz hozatom, nem töröm magam órákig az agyonzsúfolt boltokban.
Nekem a karácsony arról szól, hogy végre itthon vagyunk 1 hétig :D
Olvasom a leírásaitokat és megfejtettem: ti nem a karácsonyt utáljátok, hanem a karácsony okán végrehajtott fárasztó, unalmas, költséges kényszereket, amiket utáltok, de végrehajtjátok őket valamilyen álindokkal.
Nem akarok téríteni, eszemben sincs. Csak furcsállom, hogy vannak, akik nem tudnak ünnepelni.
Egyedül azon mosolygok, ha valaki azért utálja a karácsonyt, mert más emberek hitelét vesznek fel és a kereskedelem teszi a dolgát: elad :-)
Engem aztán hű, de nem érdekel más mit csinál vagy nem, mi ünneplünk, mert ha csak a hétköznapok lennének, akkor keserűbbek, fáradtabbak és fásultabbak lennénk. A saját ünnepemet, amit azokkal töltök, akiket szeretek, meg majd bolond lennék utálni, hiszen miért csinálnék bármit, amit utálok?
én speciel vállaltam a konfliktust és nem megyek oda ahova nem akarok.Ettől még mindig nem szeretem ezt az eröltetett giccsparádét, mert mindenhonnan azt súlykolják ,hogy szinte kötelező a szeretet ünnepe. Ez pedig csak a kereskedőket(és a bankokat)tette gazdaggá és boldoggá a szeretet ünnepén.Már ez is egy jó indok a karácsony nem szeretésére.
Eddig a legszebb pillanatokat a felnőtt életemben nem a karácsonyhoz kötődtek,hanem spontán :-) Több olyan történetet tudnék elmesélni a családommal kapcsolatban ami nem karácsonykor esett meg és mindenki jó szívvel emlékezik rá(családon belül)mint ami e becses ünnep alatt.
És azért mert sokakba belenevélték a kötelességtudatot,nem kell jó pofit vágni mindenhez,és egyszer(ahogy elnézem nemsokára)mindenki magához veszi a kezdeményezést és nem tesz olyat ami neki nem jó.(ellenben néhány álszent majd önzőnek fogja őket nevezni ezért a döntésükért)
"Ami nekünk jó, azt csináljuk -"
Ami nekem nem jó, nem esik jól, azt nem csinálom.Ugyanaz.
Tulajdonképpen mi bajotok is van a karácsonnyal?
- nem meritek felvállalni a konflitushelyzetet, hogy most itthon ünneplünk?
- mert mit mond az anyós, anyám, tesóm, huszadik rokon?
- nem tudtok / akartok szervezni, hogy ne hullafáradtan essetek az ünnepi asztal /ra / mellé / alá?
- nem mertek kiugrani életunt kapcsolatokból, mert rossz a rosszal, de rosszabb a rossz nélkül?
- ésatöbiiésatöbbi
Miért a karácsonyt utáljátok? Miért nem önmagatok döntésképtelenségét, konfliktus fel nem vállalását, szervezőhiányát?
Gyerekkoromban minden ünnep a rémületről, várakozásról szólt: berúg, vagy nem rúg be az apám? Kicsit rúg be, vagy nagyon berúg? Sokáig én sem szerettem az ünnepeket, még önálló háztartásban sem. Aztán felnőtt fejjel rádöbbentem, hogy rajtam múlik, milyen lesz az ünnep. Rajtam - és ha máson is, akkor vagy szót értünk, vagy nem kell egy fedél alatt élnünk. Értem ezalatt, hogy egyikünknek sem kell megszakadni sem önmagunk, sem a másik, sem mások ünnepéért. Ami nekünk jó, azt csináljuk - konszenzuson alapuló döntések, és együtt örülések, tolerancia, hit egymásban, hogy a másik javaslata nem azért hangzott el, mert többet, jobbat akar önmagának, és csakis önmagának.
Mi a szenetsét idén anyóséknál töltjük... ami varázslatossá teszi, hogy a sógorom nem bírja ki piszkálódás és bántás nélkül, még egy ilyen rosszindulatú és gonosz emberrel nem találkoztam.
Szóval én ezen görcsölök, hogy csendben tudjak maradni és ne szóljak vissza...
Nna, ezt a hsz-t én is írhattam volna akár.
Sziasztok!
Hát én úgy oldom meg ezt az őrületet, hogy nagyjából már december elején megvettük az ajándékokat ezen nem görcsöltem.
A főzésen sem fogok vergődni bevágom a kacsát a sütőbe az elvan magában, pácolok be tarját vagy valami marhahúst amit csak ki kell sütni.
Csinálok kb 3 féle könnyű sütit és kész.
Takarításon sem kínlódok, november végén nagytakarítottam, kis portörlés, felmosás pakolás és kész durván 2óra alatt szentestére a ház.
Mi a szenetsét idén anyóséknál töltjük... ami varázslatossá teszi, hogy a sógorom nem bírja ki piszkálódás és bántás nélkül, még egy ilyen rosszindulatú és gonosz emberrel nem találkoztam.
Szóval én ezen görcsölök, hogy csendben tudjak maradni és ne szóljak vissza...
A te párod legalább lerohan hozzád, az enyém évek óta tojik rám Szenteste és esze ágában nincs velem tölteni...... inkább nem is merem elmondani, hova megy ahelyett, hogy velem lenne, meg mi a véleménye a témáról ...
Bubi: Úgy vagyok vele, mint te. Utálom az egészet, hiába próbálom bemagyarázni, hogy idén igenis jó lesz, és imádni fogom és jól fogom érezni magam, a büdös rossebet. Ugyanolyan extra szar lesz, mint eddig bármikor.
Én is most vettem meg - nekünk 28ezer... 4 nap alatt az ország két ellentétes végét járjuk meg Pestről: 23-án este, munka után irány Békéscsaba, 25-én átszeljük az országot, és kb 7 óra alatt átvonatozunk Keszthelyre, majd 27-én vissza, mert 28-án párom már dolgozik... Remek lesz, hangulatos
De jövőre nem megyünk sehova karácsonykor, előtte 1-1 hétvégén meglátogatjuk a családjainkat, az ünnepet pedig itthon töltjük kettesben, és csak lógatjuk a lábunkat
ezt azoknak kellene elmondanod, akik elvárják, hogy te szaladgálj...nem hiszem, hogy ne értenék meg, ez így nem öröm
egyébként én nem tartom magam/magunkat vallásosnak - nálunk a karácsony egyszerűen annyi, hogy együtt a szűk család...gyerekek, párom és én - egy közös vacsora, egy jóízű beszélgetés...
Szia!
Én tökéletesen megértelek. Én is éreztem így. De most, hogy gyerekünk van, készülök egy kicsit, ahogy az első hozzászólásban írták, én irányítom a saját karácsunykat. Ez mit jelent?
Kicsi fánk van. Kb 20 darab dísz fog ráférni. Én 23-án feldíszítem. (Kicsi még, úgyhogy a Jézuska nem jelent semmit.) Akinek ajándékot akartam venni, az már mind meg van, becsomagolva a szekrény alján.
24-én nem megyünk egy szülőhöz sem és senki nem jöhet hozzánk.
Egyszerű sütemények lesznek(bögrés, kevergetős), amiket kedd-szerdán megcsinálok, és kitartanak egy hétig.Beigli és gyümölcskenyér a sarki pékségből lesz, isteni finom, egy hónapja lehet nálunk kóstolni és rendelni.
Fasírt,krumpli-franciasaláta-rántott hal-rizs-székely káposzta. Ez lesz a menü. A székely káposztát szerdán megfőzöm, fasírtot bekeverem, lefagyasztom kis gombócokba. Semmilyen extra-még nem kipróbált ételt nem készítek.
24-én délre bepanírozom a halat, megterítek, elmegyünk a férjem elé, ahol is a munkatársakkal délben koccintunk és odaadjuk egymásnak az apró jelképes ajándékainkat.Hazajövünk kisütöm a halat, megebédelünk, gyertyát gyújtunk, mindenki megkapja az ajándékát, majd játszunk egész délután és este. Semmi extra.
A két szülöi házba egy-egy nap megyünk egy-két órára, utána itthon az édes semmittevés következik.
Nem vagyok hajlandó senkivel bájologni, rosszul érezni magam, feszengeni, azért mert karácsonykor ez meg ez kötelező.
Ha valaki nem várja a karácsonyt, nem baj, ezért ne érezze rosszul magát. Csináljon mindeki azt, amit akar azon a napon!