Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hova tegyem a gyereket az óvodai szünet alatt?
2012-06-06 22:121.
Létrehozva: 2012. június 6. 22:12
Az óvodákban is van nyári szünet, van ahol több mint egy hónap. A szülők meg törhetik a fejüket, hova tegyék a gyereket. Mi a megoldás?
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
Nem értem, miért csak óvodáknál merül fel ez a probléma? ill. miért probléma az, hogy óvónők is szabira mennek, vagy takarítani kell az óvodát nyáron?
6-7 éves gyerekkel mi a helyzet? ahogy iskolába kerül, egy csapásra megoldódnak ezek a gondok?? az miért nem gond, hogy az iskola is bezár, de nem csak 3-5 hétre, hanem két és fél hónapra??! emiatt nem nagyon hallom nyafogni a szülőket, bezzeg az ovinál!
elhangzott már válaszként a tábor: persze, egy-két hétre megoldás lehet, de 8-10 hétre nem hiszem... anyagilag sem.
Ráadásul mi van, ha két gyereknek kell biztosítani? mondjuk egy 7 éves és egy 8 éves? egyiket sem hagyjuk egyedül otthon, tehát meg kell oldani a felügyeletüket.
erről miért nem esik szó, miért mindig csak az óvodát/óvónőket emlegetik a nyári szünet kapcsán?
egy gyerek átlagos esetben 3-4 évig óvodás. ebből mondjuk két nyarat kell megoldni tábor nélkül, mert ugye 6 éves kor után már lehet találni neki való tábort vagy napközis elfoglaltságot.
de miután iskolás lesz, újabb 3 vagy 4 (esetleg 5) évig kell gondoskodni ezekről, attól függően, hogy mennyire önálló, mennyire lehet otthon egyedül hagyni.
onnantól már nem gond, ezekről miért nem hallani?
vagy hirtelen mindenki tele lesz pénzzel, és táborból táborba járatja nyáron a gyerekét/gyerekeit?
Mert arra is kell gondolni, hogy olyan is megtörténhet.
Eszem ágában nem lett volna a férjemtől bármit kérni szétválás esetén, mert amije volt az az Övé.
Hát... nagyon színvonalas kell legyen az a tábor!
Nálunk a rendes ottalvós tánctábor a 30.000, és a napközis úszótábor, napi két úszással 17.000.
Megértem, ha valaki biztosra akar menni, de szerintem hosszú évekre ennyire előre tervezni nem lehetséges. Mindig vannak bizonytalansági tényezők, előre nem látható okok, amik felborítják az elképzeléseket.
Ha mindenki így gondolkodna, nagyon kevesen vállalnának gyereket. Bár nem biztos, hogy a világ nem járna jobban úgy...
Nagyon sok nagyszülő dolgozik még.
De egyébként sok olyat is látok, hogy maximálisan lestrapált nyolcvan éves nagyi próbálja hozni-vinni az unokát, még hétköznapokon is, nemhogy nyári szünetben!
Nekem pl. elég használható ötletnek tűnik, ahgoy már írták pl. összeállni ovis haver szüleivel, és egy hétre bevállalni az övéket, egy hétre passzolni a miénket...
Fizetős tábor kb. egy hetet old meg aranyáron.
Legalábbis nekem a 2 nagyobb megy egy hétre napközis kosárlabda táborba (neeem, nem unom őket, hanem ők szerették volna), ez kerül kereken 30.000 Ft-ba.
Én nem nyavalygok, ennek tudatában vállaltuk őket, csak egyszerűen érdekel a téma.
Ez a dolog azért nem egészen így működik.
Tény, hogyha nincs probléma, akkor nincs is mit megoldani!
De problémák mindig mindennel vannak.
A gyerek elhelyezése csak egy a sok közül.
Ha van gyereked, akkor találsz megoldást a problémára, és kész. Muszáj kreatívnak lenni!
Legalábbis én még nem láttam tömegesen csellengő óvodásokat...
Csak azt vedd figyelembe, hogy nem mindegy, milyen az a közösség, és az sem, hogy a gyereked mikortól igényli a közösséget...
Átlagban egy gyereknek a kétéves kor az ideális a közösségbe menetelre, mert ekkor már van annyira "önálló", hogy nem jelent gondot elszakadni Anyától, de még nem is szokta meg túlzottan a "rendszert", hogy nehézséget okozzon a leválás... és ez az az életkor kábé, amikor el kezdenek érdeklődni a kis társaik iránt. Persze ez még nem azt jelenti, hogy túl sokáig el tudnának játszani egymással, csak elvannak egymás mellett, néha odaadnak egymásnak egy homokozójátékot, vagy éppen nem adnak oda... :)
Szóval, ha nem vették be bölcsibe, ne sajnáld! Inkább próbáld jól kihasználni az időt! Menjetek játszótérre, ott mindig lehet ismerkedni!
Ha nem megy otthon a tanulás, akkor meg majd behozod a szellemieket később!
De egyébként ha pl. nyelvet akarnál tanulni, youtube-on egy csomó jó "ötperces" nyelvoktató videó van, vagy bármit böngészhetsz a neten, az gondolom, nem okoz nehézséget... ha professzor nem is leszel, tájékozott még lehetsz!
Az se igazságos, hogy a köz pótolja a te vagy az én anyasági hajlamaimat.
Azt kell előre megtervezni, hogy mire is leszek képes, nem szülés után jajongani.
HA maradok pesten, leszek doki vagy ügyvég.
ELŐRE tudom, hogy időm se pénzem nem lesz elég egy gyerek normális nevelésére.
Ha a férjem megkeresi az eleget a gyerek 3 éves koráig, én meg nem dolgozom, akkor is nyilvánvaló, hogy a későbbiekben is hatalmas bajok lesznek a munkarenddel.
ilyesmi az előre gondolkodás és ez alapján döntök, hogy az nem lesz jó, nem csinálom.
Ja, kár, hogy az ország jövője egyesek hajlamain múlik, mi?
Ha pl. az alkalmazottaid nem nevelnének elég gyereket, lehet, hogy pár éven belül kénytelen lennél "még a Balkánon is túlról" hozatni a munkaerőt...
S mivel neked nincs gyereked, még az is lehet, hogy egy másik balkáninak kell majd átadnod a stafétabotot... még időben szóltam! ;)
Félre ne érts, én azon kevesek közé tartozom, akik nem panaszkodnak. Nagyon jó munkahelyem van, és meg tudtam találni a számomra ideális egyensúlyt a gyerekezés és a meló között. Viszont ez valószínűleg sokaknak nem tetszene (hektikus, kiszámíthatatlan, sokszor megterhelő - ezt nem mindenkinél kompenzálná a magas bér), és nem cserélnének velem. Csak én nem is várom el senkitől, hogy az én utamat tartsa egyedül üdvözítőnek, és nem szólok le mindenkit, ha mások a preferenciái.
A közpénzek felhasználásáról jó esetben az adófizetők döntenek. Magyarországon nem sok beleszólásunk van, pedig én pl. sokkal szívesebben venném, ha a Közgép helyett a köznevelésre fordítanának milliárdokat. Ennek lenne össztársadalmi haszna, míg azon csak egy jól körülhatárolható rétegnek van busás nyeresége.
De itt ilyen nem tud átmenni, mert az az egészséges szemlélet dominál, hogy mindenki állja a saját igényeinek a terhét.
Megoldás: magánbölcsöde.
Vagy az nem annyira vonzó?
Egy cég se fog az épp aktuális hajlamodnak megfelelően ugrálni.
HA, ahogy az elején írtam, van pénzed menedzselni minden hajlamod, akkor teheted.
A közpénz nem a hajlamok kezelésére van.
Szerintem egy hatórás munkanappal mindenki kiegyezne...
Meg is lenne oldva rögtön a munkanélküliség, meg egy sor más probléma...
Csak vannak, akiknek nem áll ez érdekükben. (és nem köztünk vannak!)
Már ne is haragudj, nem mindenki egyforma. Van, akinek nem teljes az élete, ha nem dolgozhat. (Konkrétan én megőrülnék, ha férj-gyerek-háztartás szentháromságán túl nem végezhetnék más jellegű munkát is, olyat, amiben kiélhetem a problémamegoldói hajlamaimat.) Azt meg a válási statisztikák ismeretében maximálisan érthető, ha manapság egy nő nem teszi ki magát annak a kockázatnak, hogy egy szépnek nem mondható napon tönkremegy a házassága, és a pénzkereső férj bezárja a bankszámlát. Szerencsére egyre kevesebben vannak, akiknek megfelel ez a fajta kiszolgáltatottság.
Ha lehetőség van rá, miért ne éljen mindenki úgy, ahogy szeretne? Aki boldog otthon, az maradjon a fenekén, akinek másra van szüksége, az élje ki magát valamilyen munkában. (Persze a valóság általában az, hogy dolgozunk, mert muszáj, mert kell a pénz.) Senkinek nem könnyű megtalálni a helyes egyensúlyt, de törekedni lehet rá.
Az meg nem vall túl nagy beleérzőképességre, ha valaki kizárólag azért fikáz másokat, mert másképp látják kereknek az életet.
Egyébként ez érdekelne engem!
Munkahelyeken milyen a közhangulat, nem esik szó ilyesmiről, hogy tüntetni kéne, vagy valami más módon közösen fellépni az érdekekért?
Úgy értem, még ha csak a kávészünetben is néhány szóban...
Mi a helyzet?
Csak mert nekem mindegy, de a többieknek/nektek úgy látom, nem...
9 hónaposan nem akarják bevenni a bölcsibe.
Volt valami anyák gyöngye topikod is ha jól emlékszem.