Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretem, mégis megcsalom
2003-05-14 10:331.
Létrehozva: 2003. május 14. 10:33
Hello! Szeretném, ha leírnátok a véleményeteket a történetemmel kapcsolatosan: Már több, mint 5 éve férjnél vagyok. Minden tuti, kivéve a szex. . . Az nagyon kevés. Nekem. A párom persze nem így gondolja. Egy jó ideig elviseltem a dolgot, aztán jött egy alkalom és nem bírtam ellenállni. Nagyon jó volt! És most biztosan sokan elítéltek, de nem volt lelkiismeret-furdalásom!!! Aztán persze vége lett a dolognak, de nem ez volt az utolsó eset. . . Mostanában azon gondolkodom, hogy kellene valami megoldást találnom, hogy ne kelljen máshol keresnem a boldogságot! Mit tanácsoltok, mit tegyek?
Szóval a vége az volt, hogy ha nem lépsz félre könnyebb marad az életed.
Persze ez csak addig járható út, amíg az ügyfeled támadásba nem lendül. Gondolom, ha aktívabb lenne, nem lenne erőd ellenállni - amit nem is csodálok. :-), mert nő legyen a talpán, akit "rohamoznak" és ellen tud állni, pláne ha közben alig várja, hogy végre megadhassa magát. . . :)
Amit írtam, a jelenlegi helyzetre írtam, próbálj meg megelégedni ennyivel, és ráhagyni az ügyfeledre a választást, szerintem Te semmi esetre se kezdeményezz - addig elégedj meg az otthoni jobb, gyakoribb szexszel.
:) Persze úgyis azt csinálsz amit akarsz. . . :-)))
Semmi gond, örülök, hogy írtál, azért is írtam a fórumra, és nem privát csak Szitakötőnek, hogy hátha másnak is van kedve hozzászólni. Hozzád hasonlóan én is minden "hasonló cipőben járó" :) válaszának örülök, mert az ember mindig tanulhat valami újat. . .
De irigyellek! Mármint amiatt, hogy jobb otthon a szex. Nekem épp az a bajom, hogy a szex alapvetően sem jó otthon, és amiatt, hogy van egy másik, akivel viszont szuper, egyszerűen úgy vagyok vele, hogy köszönöm szépen, de a rosszabb inkább egyáltalán nem kell. Egyszerűen nem elég, amit otthon kaphatok, és az, hogy a másikra gondoljak, nem igazán működne. Azt próbáltam már korábban, (amikor még nem léptem félre), amikor kiderült, hogy nem igazán illünk össze a párommal az ágyban, gondoltam, ha valaki másra gondolok, akivel nagyon jó volt, az segít. De nem segített, mert akkor azt várom, amit attól kapok, és csak csalódást okoz, frusztrál, hogy mégsem. :( Hhhhh, nem egyszerű az élet!
Elolvastam a Te történetedet. Igy kivülállóként elég nehéz bármit is mondani, könnyebb lenne, ha látnálak Benneteket. Amit leírtál az alapján nekem az a benyomásom, hogy valami megmozdult az ügyfeledben, de talán félelemből, talán óvatosságból nem mer tovább lépni. Ami nem is csoda, hiszen ahogy írtad, most tűnt úgy, hogy végre rendeződik az élete. Valószínűleg Őt is váratlanul érte, hogy ennyire vonzódik Hozzád, amit a jelek szerint nem tud - és talán nem is akar - leplezni.
Ami az sms-t, vagy az extra telefonokat illeti, hogy nem keres, számomra ez is ezt erősíti meg, hogy nem akar (mer) ennél többet, mert már így is elég bonyolult az élete, és talán a Te családi körülményeidre is tekintettel van. Persze ezek csak találgatások. . .
Én azt gondolnám, hogy ha otthon jobban működnek a dolgok, tüzesebb, élőbb lett az életetek, akkor elégedj meg ennyivel - ténylegesen szeretőt tartani nagyon-nagyon nehéz.
Most még csak a gondolataidat kell otthon titkolni, aztán egyre több minden jön, amit nem oszthatsz meg a férjeddel. Nekem ez okozta a legnagyobb nehézséget. Mi alapvetően mindent megbeszélünk, és azzal, hogy megcsalom, egyre több minden történik, amit nem mondhatok el. És itt nem elsősorban arra gondolok, hogy magát a tényt, hogy lefeküdtél valaki mással, hanem minden egyéb körülményt, történést, ami olyankor történik, amikor a szeretőddel vagy, hiszen, ha elmondanád, rögtön felmerülne, hogy kerültél oda stb. Legyen az egy virágzó fa, egy aranyos állat útközben valahol, vagy egy baleset vagy akármi, amit normálisan rögtön elmesélnél, mert szeretnéd a férjeddel megosztani.
Ha félrelépsz, onnantól kezdve minden gondolatodat cenzuráznod kell, mindig észnél kell lenni, hogy "ezt most mondhatom, vagy nem", ami nagyon fárasztó, és egy idő után az ember szépen egyre többet hallgat otthon, és azt veszi észre, hogy eltávolodott a férjétől. . .
Ha amúgy jól megvagytok, és ilyen fantáziálással még a szex is jobb lett otthon, én azt mondanám, hogy inkább ne lépj félre, könnyebb mar
Olvasgatom ezt a fórumot és jó tudni hogy nem csak én vagyok ilyen helyzetbe.
Szóval röviden házas (még egy éves sincs, de öt éve együtt) vagyok, de megcsalom a férjemet.
És nagyon nehéz. Úgy érzem mindkettőt szeretem és vannak időszakok amikor én is befordulok, hogy kellett ez nekem, mit csináljak?!
Szóval olvaslak titeket és megpróbállak titeket ezek alapján 1kicsit megismerni.
Meg talán találok valami jó megoldást is, hogy lehet ezt a dolgot normálisan kezelni, mert néha nagyon nehéz!
Szép napot!:)
Köszönöm a választ. Ha nem érzed tolakodásnak, írnál arról, hogy hogy tudod kezelni az otthoni szexet?
Volt már úgy, hogy egy nap minkettőjükkel együtt voltál, mert nem tudtad elkerülni a dolgot?
Egyáltalán, tudsz együtt lenni a pároddal?
Mert számomra ez a nagyon nehéz.
Mivel szerelmes vagyok a szeretőmbe, hiába szeretem a páromat, nem tudom(tudnám) elfogadni a közeledését, mert úgy érezném a másikat csalom meg. Tudom, hogy ez egy elfuserált szemlélet, nem is tudatos, valószínűleg én tudat alatt ennyire monogám vagyok, de nekem ez problémát okoz. Egy porcikám sem kívánja, hogy a párom bizalmasan megérintsen, sőt nehezen is viselem (viselném) el.
Másoknak vajon ez nem okoz problémát?
Hogyan tudtam átvészelni?Hát volt egy mélypont, amikor is azt mondtam, hogy vagy itt véget vetek ennek az egésznek, vagy teljesen rámegyek.
És akkor mérleget vetettem:ha én nem akarok lépni, akkor meg minek hagyom, hogy beleférközzön az elalvásomba, a reggeli ébredésembe, mikor is a páromra kellene koncentrálnom.
És arra jutottam, hogy mivel csak egy lájtos kapcsolatra vágyom, így megpróbálom felszínesen kezelni. . . és azt hiszem sikerült egyensúlyoznom.
De meg kell, hogy mondjam azért még azóta is vannak befordulós idöszakaim, és rohadt nehéz.
De még mindig nem érkeztem el arra a pontra, hogy le tudjam zárni, holott tudom, ha döntésre kerülne a sor, nem lenne kétséges a választásom.
Nem kaptam privit, és hiányoltalak is már. . . :-))
Hát nem is tudom mit írjak. . . így sokkal egyszerübb, és sokkal bonyolultabb is a dolog.
Egyszerübb, mert lehet köztetek egy laza kapcsolat amikoris ö nem fogja követelni töled, hogy lépj, mert ugye mi jogon kérne ilyet.
És bonyolultabb, mert akkor ott sincs minden teljesen rendben. :-(Beszéltetek már erröl?
Te hogyan állsz a pároddal, mi az amit keresel?
Szitakötő, Te hogy tudtad azt elérni, hogy végre megbékélj önmagaddal, mit jelent az, hogy kezelni tudod a dolgot?
Én öt éve vagyok együtt a párommal, van egy 9 hónapos kisbabánk. És idén januárban valahogy újra összejöttem egy régi "barátommal". Feléledt a régi szerelem, pedig én mindig úgy gondoltam, hogy ami elmúlt, elmúlt, nem ismétlődhet meg.
Fel sem merül, hogy változtassunk az életünkön (neki is van egy tartós kapcsolata), de én elég nehezen viselem a dolgot. . .
Azt hiszem írtam már egy privit a legutóbbi kérdésedre, de most megismétlem a választ. Neki is van párkapcsolata(élettárs) és van egy már rég különélő felesége 2 fiú gyerekkel. Az egész elég bonyolult. Lehet, hogy azért nem mer kezdeményezni, mert végre rendezödött az élete a szétköltözés óta, és az élettárs is megvan már egy jó ideje. Lehet, hogy örült a nyugalomnak, ezért sokkal nehezebb lehet megint belebonyolódni valamibe. Sajnos nem tudok rajta kívül másra gondolni, és hál' Istennek közeledik a nap, amikor újból látom. Ez jövö hét kedden vagy szerdán lesz, amikor is hozza a márciusi számlákat. Már alig várom. Akkor talán leszűrhetek valamit, hogy mégis mit gondolhat, félek, hogy rám van írva minden érzésem. Hogyan viselkedjek? Nem akarom, hogy hülyének nézzen, de teljesen megfutamodni sem akarok, mert akkor biztos nem mer közeledni Szerinted mi legyen? Biztos halál vörös leszek megint.
Hogy telik a hét? Csak azért tűntem el, mert tudod, ha kellek, megtalálsz:)))
Örülök, hogy nyugodtabb vagy, látom, tisztulnak a gondolataid is, biztos vagyok benne, előnyödre változol, tapasztaltabb leszel.
Mi jól vagyunk, az élet apró-cseprő problémáitól eltekintve:)
Légy jó!
Nagyon eltüntetek, remélem minden a legnagyobb rendben. Velem egyszerűen megváltoztak a dolgok, lehet az idő segített!
Valahogy minden sokkal nyogodtabb, de már szinte magamat is megilyesztem a gondolataimmal. . . . .
Remélem jól vagytok:D
K.
Mióta érzed ezt a vonzódást iránta?
Most azon agyalok, hogy lehet nem is lesz belöle több, csak ami most van, és idövel majd csendesül benned is. . . vagy nem.
Ennek sok összetevöje van.
Jól megvagy a férjeddel?
A lelkem továbbra is forrong, nem tudom, hogy vajon ö mit érezhet. Hogy fogom ezt megtudni szerinted? Azt hiszem hajlamos vagyok többet látni a dolgokból, mint amennyi tényleg van benne. Amikor itt van, tényleg úgy érzem, hogy majd felfal a szemével, és olyan izgi, mert én sem tudom levenni róla a szemem, a dolog már a kolléganőimnek is feltünt. Azt hiszem, meséltem neked, hogy a múlt hét csüt-ön felhívtam, munka ügyben. A mobil számom meg van neki. Mégis soha nem hív fel. És persze én is csak hivatalból keresem, de mindíg a mobilján. 5 percet beszéltünk, montam neki, ami igaz is, hogy benntröl már nem merem hívni, mert mindig halálra cikiznek a koll. nök, hogy így bámuljátok egymást, megúgy, és mondtam neki, hogy ez nekem olyan ciki, hogy magyarázkodnom kell, pedig igaz. Erre ő azt kérdezte, hogy baj az, hogy cikiznek?. mondtam, hogy nem baj, mert igaz. Amikor elköszöntem töle azt mondta: vigyázz magadra. Úgy örültem neki. Lehet, hogy ö is gondol rám, nem csak munkaügyben?
Én kérdezem:hogy van a lelked, mi újság?
Történt vmi?
Hát igazából változo. Az a baj hogy nem mindenki tudja hogy mi ilyen sokat találkozunk. Anyukám csak annyit fűz hozzá hogy hagyam mert ez most nem ő, majd rájön mit veszit. . . . szerínte a csaj nagyon befolyásolja a viselkedését. Nagyon megváltozott. Tegnap beszélgettünk, de összevissza beszél. Egyszer azt érzi az ember hogy még szeret, akkor azt mondja jól érzi magát velem, mondja is hogy jó velem beszélgetni, kajálni, kocsikázni. . . . máskor meg csak a szex van előtérben.
Tegnap mondta hogy örül a srácnak akivel megismerkedtem, másik percben el kezd faggatózni és bemérgesedik ha azt mondom hogy szimpi nekem. És olyanokat vág a fejemhez. Mondja hogy tölsem a hétvégém a sráccal és akkor majd legalább nem gondounk egymásra és ne is beszéljünk többet. Mert akkor legalább nála elmulnak az érzései. Hát érdekes meglátás de szeríntem nem mulnának el.
Ő is tudja hogy össze van zavarodva. De én magamon sem tudok kiigazodni. Mert igazából a kapcsolatunkban valóban a szex dominál, szeríntem azért mert mi elött szakítottunk az volt az ami a leginkább nem mukodott.
Van olyan beszélgetésünk amikor a tudtomra adja hogy ő nem tud engem boldoggá tenni mert nem ugyan azt akarjuk. Ő nem akar sokat velem lenni, vagyis nem akarja a kapcsolat komolyabb részét. Ő ugy gondolja hogy heti 1-2szer talizunk azt feldopbjuk valamivel. . . szex is persze:) de nincs kötöttség és van a csaja. Na a kicsit lazább kapcsolat ellen én sem vagyok, de én nem akarom hogy valaki titkoljon és csak egy szerető legyek számára. És akkor jön azzal hogy ő nem tud másképp velem lenni. De a másik percben meg olyanokról ábrándozik ami volt régen
Nem lehet kiigazodni rajta.
Néha már ugy érzem hogy nem vagyok neki annyira fontos hogy tulvészeljük ezt. nem tudom, már az is eszembe jutott hogy a látása nem fog megváltozni ha nem lesz a nője. Attól még velem nem akar majd lenni.
Bár. . . . ha valaki még 3 hónap után is azt mondja nem tudja hogy jól döntött e. . . . :!?
Lehetséges az hogy ő már mgaelött sem őszinte?
Ugy állítja be magát mint akinek nincs szüksége ennél többre most, de nem csak tőle a csajtól sem. . . .
Hmmm ideiglenes állapot ez vele szeríntem, valaki egyik hétről a másikra nem változhat meg ennyire. Éljen ha ezt akarja, csak nehogy két pad közé essen mert az én türlmem is véges
:)
Viszont arra szerettem volna rákérdezni, hogy mit mond a környezet? Mi a közös barátok véleménye, ők hogy látják a helyzetet?
Megkaptad az e-mailt?
Érdekes dolgokat mondd nekem az exem. . . .
ha itt vagy szólj és leírom. Pont most mondta. . . .
Privat?
Email?
Hát huuu nem sokar bár. . . . elküldeném neked a levelet amit shapenek küldtem abban minden benne van:D
Az jó?
Elárulod, mire jutottál? Ha nem titok. . :o))
Megkaptad az e-mailem?
Remélem jó címre küldtem. . .
K.
A rászokást a szexre értem, most már mindent érzek. Szerinted ő miért nem lép? Én nem akarom megtenni a kezdő lépést, az olyan hülyén venné ki magát, meg a lelkiismeretemnek sem tenne jót. Ma már nem írok többet, indulok haza, jó hétvégét, üdv: Márti
Mit érzel?Testi vonzalmat?
Vagy ezt is, azt is?
Ha nem tudsz válaszolni, szép hétvégét, hétfön írok!
Szia:Ancsa
Ha esetleg már nem tudsz írni, hétfön jelentkezz mindenképp!!!
Szia, de én még sokáig itt vagyok!
Hogy gyöztem le?Megtanultam együtt élni vele, elfojtom magamban, azon az elven, hogy amiröl nem tud, nem fáj. Holitt én magam is tisztában vagyok azzal, hogy ez mennyire tisztességtelen. . . de ettöl rosz egy ember?Ki mondja meg azt, hogy mi minösül jónak, vagy rossznak?
Persze biztos van olyan szinezete is a dolognak, hogy csak magamnak magyarázom a bizonyítványom. . . hiszen nem bünözök, nem embert ölök. . .
Tanácsot nem tudok adni, buzdítani sem akarlak semmire, mert mint írtam nekem nagyon sok jót adott ez a kapcsolat, de sokszor csak határmezsgyén billegtem, mert néha úgy éreztem rámegyek lelkileg. Most néhány hete/hónapja érzem azt, hogy már tudom kezelni a dolgot.
Csak annyit tudok mondani, hogy soha ne bántsd meg a párod, és soha ne alázd meg!
Tudod ez olyan érdekes, látszik, hogy ő benne is megmozdult valami. Nem beszéltünk még erről, de ha eljön a számláival, mindig csinálok neki is kávét, kimegyünk a folyosóra kávézni, és sokszor szavak nélkül csak nézzük egymást, és mind a ketten teljesen zavarban vagyunk. Attól tartok, hogy beleszerettem. A munkahelyemről már nem merem hívni, ha a cégügyekkel kapcsolatban kell, mert a kolléganőimtől mindig megkapom, hogy "na ebből lesz valami, stb. , meg, hogy a multkor is majd kiesett a szeme, úgy nézett téged. " Ilyenkor nem tudok mit szólni, hiszen igaz.
Tegnap felhívtam, (már alig vártam, hogy halljam a hangját), mert amikor szokott jönni, pont továbbképzésen leszek, és nehogy elkerüljük egymást, mert volt már ilyen, hogy akkor jött mikor nem voltam ott, és a többiek nincsenek képbe a cégével kapcsolatban, és (egyébként nem lett volna megbeszélnivalónk) mégis bejött újra, minha muszály lenne megbeszélnünk dolgokat. Válaszolj gyorsan, a tegnapi telefon 5 percig tartott, szerintem örült nekem, és a végén azt mondta "vigyázz magadra"! Írj gyorsan
Egyáltalán nem biztos, hogy "rossz"lesz belõle, ahogy te is kérdezed.
Teljesen ugyanezeket az érzéseket éltem át én is, még anno egy éve, hetekig, sõt hónapokig szenvedtem a lelkiismeretfurdalástól, sokszor még fizikálisan is produkáltam tüneteket.
És hidd el nem azért mert én is "rutintalan"voltam/vagyok, hanem mert egyszer csak megdölni látszott bennem minden amiben eddig hittem. Nem tudtam elhinni, hogy beálltam a sorba, és, hogy velem is megtörténhet ez.
De megtörtént, és piszkos módon felkavarta az életem/lelkem.
Közben semmit nem bántam meg, mert olyan érzéseket éltem meg amiket még nem volt alkalmam átélni, de ez semmit nem változtat a párimhoz füzödö érzéseimen. . .
Sose hittem volna, hogy így is lehet. . .
És itt vetödik fel a kérdés:ki mondja meg, hogy mit lehet, és mit nem?
Várom a köveket. . . . :-))
Jól látod, és én is hasonlóan gondolom, de sajnos a ciö amiben járok épp ezt a kérdést teszi fel. A sorrend nem kérdés, csak az elszakadás nagyon nehéz.
Az az érzésem, hogy elmegyek vmi mellett. . . a boldogságom mellett. Nem mintha most nem lennék az, a jelenlegi partneremmel, csak az más, más magasságokba emel. Tudod közhely, de olyan mintha a poklot, és a mennyországot is megjárnám vele. . .
Érted te ezt?Átélted?
Hát ha valakinek tényleg működő a kapcsolata akkor nem igazán értem hogy kötödik máshoz is! Amikor nekem még müködött a kapcsolatom nem jutott eszünkbe más, nem jött a képbe senki. Ha valami nem stimmel akkor lehetséges. De akkor sem lehet ugyan ugy kötödni két emberhez. Mérlegeléssel el kell dönteni ki a fontosabb ha tényleg bele gondol az ember akkor erre tud választ. Ez olyan amikor valakivel már nem olyan jó és összeveted mi jó benne és mi rossz. Ezt leírod egy papírra ha rossz a több akkor nincs értelme folytatni. De sajnos van olyan hogy ugy érezzük mindkettő fontos és nem tudunk választani. De ez hosszutávon szeríntem nem müködik.
Én igy látom!
Eddig passzív olvasója voltam a beszélgetéseteknek, és valójában nem olvastam el az egész topicot, csak bele beleolvasgattam.
Lenne egy kérdésem:véleményetek szerint lehetséges-e az, hogy az ember lánya/fia a müködö kapcsolata ellenére belszeressen másba. . . . és, hogy egyszerre két ffit/nöt szeressen, tehát, hogy lelkileg kötödjön mindkettöhöz?
És itt most tényleg csak a lelki oldalára gondolok, tehát, hogy nem a szexet keresi elsödlegesen a külsö kapcsolatban.
Szerintetek?Ti hogy látjátok?
2003. március közepén lengeni kezdett a vészharang, felbukkant egy lány, aki felkavart erősen. Én őszintén elmondtam Kedvesnek, mit érzek. Egy hét szünetet adott, gondoljam át a dolgokat. Akkor sikerült megoldani a problémát.
Áprilisban újra felbukkant az érzés, úgy éreztem, ha most nem tisztázom, nyáron fog visszaütni. "Szabadságot" kértem, de utlimátumot kaptam, ha bármi törpénik, vége. Másnap hibát követtem el, elmentem ahhoz a lányhoz, kettesben voltunk, egymásba gabalyodtunk. Megírtam emailben és smsben Kedvesnek, és leírtam, hogy tudom, ezzel vége.
Szakítottunk.
Szakítás ( ápr. közepe) után e-mailben és smsben érintkeztünk, naponta-kétnaponta.
Véletlenül összefuttottunk, de nem tudtunk beszélgetni, egyedi helyzet volt.
Három héttel a szakítás után (május eleje) küldtem neki virágot, futárral.
Két héttel később (május közepe) küldtem neki CD-t, nem szerelmes dalokkal, inkább vidám, reggeli ébresztőnek:)
Újabb két hét telt el (május vége), úgy éreztem, eljött az idő. Elmentem hozzá, meglepetésszerűen, virágcsokor, szépen felöltözve, beszélgetni.
Utána hívott dolgozni, voltunk állatkertbe, stb.
Ekkor még nagyon optimista voltam, mert mint mondta, majd kialakulnak a dolgok. Innentől kezdve nem kerestem, de ő minden nap hívott vagy írt smst. Mindig válaszoltam, ha nem is rögtön.
Június 3-án mentünk ki először barátommal hozzájuk, ominózus találkozás a Lovaggal.
Június 10. , újabb kiruccanás, amikor fürödtünk. Ekkor beszéltük meg az egy hét gondolkodási időt, kedves úgy érezte, ultimátumot kapott. Kétszer is keresett, smst írt, hívott, de erre már biztosan emlékeztek.
Június 17. , lemondta az újabb kirándulást, felhívott, szakított a Lovaggal, megzuhant, stb. De maradjunk barátok.
Június 19, reggel, találkozunk, megbeszélem vele, hogy barátok nem lehetünk, társak vagy elvágunk most minden kapcsolatot.
Július közepén újra elkezdett közeledni. Egy email, aztán hirtelen felhívott. Érzésekről nem akart beszélni, azt mondta, zavaros minden. Újabb kört futottunk, sikertelenül. Ekkor írta, megértette, hogy el kell vágnunk minden szálat, mert még mindig magához akar kötni.
Július 17-én lezártuk a kommunikációt.
A szakítás oka tehát egy félrelépés volt, de nem az első. Az előző kettőt én nem nevezném félrelépésnek, és bár megbocsátotta akkor, ezek ott voltak a mélyben.
Szeptemberben újraindult a kommunikáció, születésnapja akkor volt. Már nagyon várta, hogy jelentkezzem, mint utólag mondta. Aztán szakított, nemsokkal utána én is, majd lassan alakultak a dolgok, rengeteget beszélgettünk és lassan fél éve újra belevágtunk:)
Valamilyen értelemben már elveszítetted. Csak akkor tud Téged teljesen elveszíteni, ha nem tesz semmit. Ha szerelmes vagyok valakibe, akkor egy NEM tényleg NEM-et jelent?
"Kérdeznék ehgy olyat hogy anno ti sürün beszéltetek? Vagy volt egy távolság köztetek? Vagy megmaradt a kapcsolat?"
A mi távkapcsolatunk sokszor abból állt, hogy ő keresett, ha bajban volt, ha egyedül volt. Bizonyos szempontból kihasznált, ha nem is szándékosan. Tudtuk, mi van a másikkal, de én igyekeztem megállni, hogy ne keressem. Hosszú időbe tellett, de sikerült.
"Kérlek ebben tudnál tanácsot adni????"
Most olvastam a privát üzenetedet, hamarosan válaszolok arra is.
Igaz vagy sem?
Te már tudod a választ. . . :o)*****
Ne haragudj, nem volt eddig alkalmam alaposan beleásni magam a fejleményekbe, ezért nem írtam.
Csak a benyomásaimra tudok támaszkodni, ezért tévedhetek is. Nehéz megítélni valamit kívülről. . .
De, amint látom, belülről sem könnyebb. . . :o)
Úgy érzem, lebegtet. . .
Shape-nek úgy fogalmaztam hajdan, amikor hasonló helyzetben volt, hogy ez a NSFMJ. . . azaz a nesze semmi fogd meg jól.
Nem akarja felvállalni a kapcsolat minden nyűgét, de elengedni sem akar. . .
Kötelezettség nincsen, csak élvezet és öröm. . .
Mindkét oldalról, mindkét lánytól. . .
Nagyon ragaszkodik Hozzád, Neked sokkal több jelet küld, mint shape-nek küldött annak idejn a barátnője. . .
Mindenképpen benne vagy a jelenében, nem csak a múltjában.
Az összes létező eszközzel udvrol, belead apait-anyait.
Elhúzza naponta többször amézesmadzagot az orrod előtt. . .
Nem akar elveszíteni.
Ezzel a helyzettel ő kiegyezne bármeddig, hiszen ez így nagyon kényelmes állapot.
Ha nem kényszeríted többre, ő nem is hoz áldozatot. Minek tenné? Ő sem a maga ellensége.
A kérdés csak az, Te kiegyezel-e ennyivel?
Hogy ő igen, ez látható. És Te?
Többet szeretnél?
Akkor döntésre kellene ösztönöznöd.
Mivel tudod ezt elérni?
Ő nem akar Téged elveszíteni. . .
Ha nem akar elveszíteni, de többet adni sem akar, és Neked ez így nem jó, s ha ennek hangot is adsz, azaz "tárgyalást" kezdeményezel, elindítod a folyamatot, akkor ő következik. . . neki lépnie kell.
Kényszerítsd lépésre.
Vagy előre lép vagy hátra. Vagy közeledik vagy menekül. . .
Dupla vagy semmi . . .
Ha igazán szeret Téged, akkor megijed attól, hogy elveszít és tudni fogja mit tegyen. . .
Ha nem szeret igazán, akkor nem ijed meg. . . . nem lép egyértelműen feléd. . . . s végre vége lesz. . .
Ehhez mit szólsz?
Képes vagy kockáztatni?
"Nem kérdeztél rá, mit jelent ez az egész, és hogy minek küldte, kellett volna? Még egy darabig válaszolhatsz rá, ha most nem tudod, mit, aludj rá egyet:)"
Ezzel az alszom rá egyet az a baj hogy azonnal akar választ sőt mi még mindíg nap mint nap beszélünk. Végülis nem kérdeztem rá mi ez, ő mondta hogy gondolta tetszene ezért küldte.
Tegnap beszéltünk. Kérdezte milye4n volt a bulim, mondtam neki hogy nagyon jó ( de tényleg nagyon jó volt, sőt meg is ismerkedtem egy sráccal:)).
Ő is elmondta hogy mi volt vele a hétvégén végülis egy tök jó kis hétvégét irt le nekem. Mire a végén megszólal, hogy nem telt el perc ugy hogy ne gondolt volna rám. Nem értem miért mondja el ezt nekem. Nem tudtam mit mondani neki erre. Ha tényleg igy érez akkor vajon meddig bírja nélkülem???? Vagy bírni fogja?
Mostanában érezhetően kedvesebb. Mindíg nagyon dícsér. Most épp azt találta ki hogy én olyan szép vagyok hogy menjek el fotomodellnek mert nagyon fotogén vagyok. Mesélte tegnap hogy egész este ült és az én fotoimat nézegette. ?????
Nem tudom mi zajlik le a lelkében. Most leszoktam a cigiről, lefogytam, többet törödök magammal és nem vagyok olyan lusta. Mire mondja nagyon sokat nőttem a szemében és nagyon sokra tart és hogy egy nagyon szuper csaj vagyok. Ma délelött ismét volt egy kis nosztgia. Jól esik hogy már csak a szép dolgokra gondol vissza, nem emlegeti már a rosszat.
Hát kedves shape, nem tudom mit csináljak?!
Egyszer azt tanácsolják szakítsak meg vele minden féle kapcsolatot. . . . de ez nekem nem nagyon megy.
Mások azt mondják tartsak ki, ha szeretem. . . .
Szóval szakítsam meg vele a kapcsolatot? Csak akkor félni fogok hogy teljesen elveszitem, nem tudom mások ilyen helyzetben mit tennének.
Kérdeznék ehgy olyat hogy anno ti sürün beszéltetek? Vagy volt egy távolság köztetek? Vagy megmaradt a kapcsolat?
Kérlek ebben tudnál tanácsot adni????
Köszi: K.
K.