Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Esküvő-vendég szemmel
Létrehozva: 2012. február 17. 11:06
Ez egy olyan esküvői topic, ahol elsősorban vendég oldalról közelítenénk meg a témát.
Kíváncsi lennék jó és rossz tapasztalatokra.
Miért maradt meg emlékezetesnek egy egy esküvő, akár kellemes, akár kellemetlen élmények miatt?
Mi volt az amit szívesen átvennétek ha lesz vagy lenne még saját esküvőtök, és mi volt az amit akkor sem csinálnátok ha fizetnének érte?
Démétér leírta amit én is válaszoltam volna.
Néha érdemes kicsit kimozdulni a megszokott keretekből szerintem.
Én szoktam olyat csinálni, hogy néha megkóstolok dolgokat amiket egyébként nem szeretek, csak hogy lássam, hogy lehet, hogy már megszerettem. Volt már sikerélményem egyébként.
A kelbimbóra így szoktattam rá magam, és mostmár tényleg szeretem is.
Egyébként nincs azzal baj, ha valaki az egyszerűbb étleket favorizálja. Kinek a pap, kinek a papné. (Én pl. a rántott dolgokat nem eszem meg.)
A menü egyébként természetesen nem (csak) azért lett ilyen, mert én az ilyen jellegű ételeket szeretem. A pár, és a meghívottak többsége is ezzel az ízlésvilággal bír, úgyhogy remélem siker lesz.
Lehet pedig, hogy érdemes lenne kipróbálni :)
Nálunk anyósom nagyon hagyományosan - és rendkívül jól - főz. Megvannak a sztenderdek, hogy például karácsonykor halászlé, rántott hal, ha a fene fenét eszik, akkor is.
Aztán elkezdtünk nálunk karácsonyozni. (Azóta össze is költöztünk.) Az én hagyománykedvelő, remek szakács anyósom úgy ette a konyakos, libamájas töltött pulykát, a pirított magokkal töltött fácánt, a lazacos kanapét, hogy öröm volt nézni. Nagyon szívesen kipróbál mindent, nagyon aranyos. De azért főzünk hagyományosat is, persze :)) (Néha.)
Jaj, nem a késsel-villával való evésre gondoltam. Hanem mi nem vagyunk egy bélszínes-libamájas-juhtúrós népség. Szinte látom magam előtt a családom arcát, ha mondjuk gyümölcsleves lenne.
Nálunk a hagyományos lagzis menü lenne a favorit: leves (esetleg vmi ragulevest azért becsempésznék), pörkölt, sültek. A sülteknél meg biztosan lenne szimpla rántott husi is, vmi natúr, vmi töltött, vmi szószós esetleg, vegáknak meg szimplán rántott sajt/gomba/karfiol. Ezeket nemcsak ők szeretik. :) Lehet, hogy ez másnak túl egyszerű menü, de nálunk ennél kedveltebbet úgysem találnék.
Hát nekem a szemüveg vs. kontaktlencse párbajban pont az nem szimpi, ha valakit a hétköznapokban csak szemüvegben lehet látni, a nagy napon meg alig lehet megismerni kontaktlencsében.
Egyik kolléganőm volt így, fura is volt vele.
Na a másik, amitől a hideg ráz, ha valaki póthajat rakat fel magának erre az alkalomra. Sosem csinálnék ilyet. Egy fodrász tudjon szép frizurát csinálni nekem a saját hajamból akármilyen is a hossza. Én meg növesszem meg a hajam, ha olyat szeretnék, de semmiképp ne legyek teljesen más, mint előtte 2 nappal. Természetesen vendégként nem zavar ez, ha a menyasszony jól érzi magát, akkor az ő ügye, de a véleményem ez.
Az ilyen rendezvényekre nem szoktak túl sok vendéget meghívni. És általában együtt választják ki a vendégek ruháját is, megbeszélik a részleteket, stb. Én még olyat nem láttam, hogy valaki a végén már csak azért se öltözzön be, és valljuk be, elég nagy bunkóság is lenne részéről.
A kisgyerekeseknek rossz hír, hogy az estek túlnyomó többségében ezek felnőtt bulik. Tehát bocs, de gyerek kizárva. Ez van.
Szia!
Nem tudom milyen idős vagy, az biztos, hogy amióta én az eszemet tudom mindig vittünk nászajándékot, és falun menyasszony tánc is volt szinte mindig. Szerintem pont hogy ez utóbbi inkább kezd kimenni a divatból. (nekem nem hiányzik)
Szemüveg
Ha szemüveges valaki akkor az esküvőjén miért ne lehetne az?
Ezt tényleg nem értem.
A többivel amit leírtál többé kevésbé egyetértek. Különösen a rövid ujjú inggel. Sajnos sokan nincsenek tisztában alapvető öltözködési szabályokkal, nők és férfiak egyaránt, bár szerintem az utóbbi években azért valamennyit javult a helyzet ezen a téren is.
Szerintem ez ma már csak pénz kérdése.
Én olyat tudok, ahol a polgári esküvő a nagy napon egy templomban volt egy városban, de előtte ők előtte szűk körben összeházasodtak a szomszéd községben (ahová a menyasszony való volt), és ugyanaz a személy adta őket össze szombaton is. Színjáték volt, de mi ezt csak utólag tudtuk meg. Hivatalosan be sem mehetett volna a városba a község anyakönyvvezetője, ezért volt így.
Ezek nem valódi esküvői fotók :) A fotós és a szolgáltatók ötletadó, inspiráló képei, modellekkel. Feltűnő például, hogy nem látsz rendezvénytermet, padsorokat, és az asztalokat sem násznéphez, hanem csak jelképes 2-6 főre terítik meg. A hangulat látszik, de mégsem akkora a lépték.
Nyilván az igazi esküvők nem ilyen aprólékosan kidolgozottak.
Hm, összeszaladt a nyál a számban, de ehhez a menühöz én, illetve a családom és a barátaim is túl egyszerű emberek lennénk!
Köszi, hogy átküldted ezeket a linkeket!
Nagyon jók ezek a képek! :) Kifejezetten tetszik, de nem hiszem, hogy ilyet szeretnék majd a sajátomon. Marad csak a színharmonizáció!
Én még ilyet sehol sem láttam, pedig mostanában volt esküvőben részünk bőven!
Szerintem semmi baj nincs ha szemüveges a menyasszony.A szemüveg ma már öltöztet.Szerintem meg sokkal gázabb,ha mondjuk a menyasszony x éve szemüveges ,így szokta meg a környezete,a vőlegénye és az esküvő napján pedig egy teljesen új,szokatlan arccal áll az oltár elé.Sok vőlegény azt vallja,hogy ne nézzen ki máshogy a menyasszony mint ahogy megismerte,és itt most a túlzott,maszkszerű vagy agyon sminkelt menyasszonyokra gondolok.Egyébként én sokáig voltam szemüveges,ma már a lézertechnikának köszönhetően nem vagyok az,de a kontaktlencsét abszolút nem bírtam,és így is szemüveg nélkül meg kellett szoknom az arcom,meg a környezetemnek is.
Ráadásul szerintem ha valaki sokáig szemüveges,és mondjuk az esküvőján nem az,lehet,hogy nem is tud önmaga lenni,vagy nem érzi jól magát a bőrében.
(Sajnos nekem ezek a képek is olyan túlzásosak, bár vannak köztük jópofák, pl. az Amélie-s is hangulatos. De mindig az jut eszembe, hogy egy ilyen kínos aprólékossággal megszervezett, tökéletesen tematikus esküvőn hogy kezelik a bakikat? Aki két évig tervezgeti, hogy az ültetőkártya betűtípusa menjen a ministránsok hajához, az szörnyen érezheti magát, ha a valamelyik vendég mégsem öltözik indianadzsonsznak vagy ha az egyik kisgyerek összekeni a menyasszony ruháját csokitortával, nem??)
Azért azt ne felejtsd el, hogy nem mindenki tud kontaktlencsét hordani.
Bocsi, de ez elég sértő a szemüvegesek számára, pedig én amikor férjhez mentem nem voltam szemüveges (azóta az lettem)
És ma már annyi "dizájnos" szemüveg van, hogy nagyon, de nagyon csinos tud vele lenni egy menyasszony.
Ez kiverte a biztosítékot nálam.
Mintha mindketten állapotosak lennének.