Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Érdekes lenne most egy topic találkozó, legalább egy virtuális: akik itt voltak és magányosak voltak: vajjon mi történt velük, hogy töltik a Szilvesztert.
Gondolom a legtöbben a párjuk mellett.
Van azért aki maradt a magány kategóriában is, mint jó magam.
B.U.É.K. mindenkinek
NÉZZ RÁM!
Nézz rám! Nem vagyok már fiatal…
de ha a szád csókolni akar,
szememben ott csillog már a vágy,
s csókjaidat viszonozza lágy,
forró ajkaim érintése.
De kérlek, ne hidd azt mégse,
hogy könnyelműen prédád leszek!
Bár, most kacagva feléd megyek,
mert vágyom gyöngéd szeretetre,
ölelésre és szerelemre,
de tudd: nekem a szex nem elég…
szeretned is kellene még!
Nézz rám! Alakom sem hibátlan…
de lásd: itt vagyok neked szántan!
Neked készítettem a szívemet…
fogadd hát el szeretetemet,
fogadd jóságom és büszkeségem!
Cserébe csak a szíved kérem!
Ha vágyad felébred, és nem múlik,
nézd, ruhám előtted lehullik…
mellem halmai rád nevetnek
felkínálkozva játékos kezednek.
Karjaimat előtted kitárom
és hogy szeress, azt kívánom!
Elyaqim (Gábor) 2009. október 5-én elhúnyt.
Nyugodjon békében!
SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY!
Szeretnénk felhívni a figyelmeteket, hogy a terveink szerint a jövő héten elindítjuk a "Zárt topikok" nevű új szolgáltatásunkat itt a fórumon.
Akit érdekelnek a részletek, az ÚJ ZÁRT TOPIKOK! címen olvashat további információkat.
Üdv:
az NLCafe csapata
Eszébe jut-e még valakinek, milyen jó volt ez a topic, melyet KOS nyitott meg ma 6 éve: 2003. húsvét hétfő délután.
Kár érte, hogy mindenki itt hagyta.
Van egy álomszép lány személyes ismerősöm Melinda, aki évekkel ezelőtt motorbalesetet szenvedett, és azóta kómában van. őssejt beültetéssel segitenek rajta, s az első beültetésen már túl van. A szükséges pénzt internetes ismerősök segitségével sikerült összeszedni. Most a második beültetéshez gyűjtünk, s remélem, tudtok abban segiteni, hogy a kérelmét sok helyre továbbitjátok, már ez is segitség. Ha mindezek mellett még pénzt is tudtok juttatni, az bizony nagyon szép dolog. Tavaly 1000-2000 forintokkal kezdtük a gyüjtést, és SIKERÜLT. Hát akkor az idén még inkább sikerülhetne, mert most már az adó 1 %-át is el lehet neki juttatni:
" Elnézést mindenkitől, akinek terhes, hgoy megint irok... de eszembe jutott,
hogy esetleg van közöttetek olyan, aki már nem emlékszik, hogy kiről és
miről is van szó, ezért megadnám az oldal cimét, emlékeztetőül..
http://www.segitsetek.gportal.hu
El őr e is köszönöm a segitséget.
Marika "
Szekima Melindájáról van szó, és a nicnevével biztosan ti is ismeritek.
B.U.É.K.
Elnézést a csatoltért
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
2.A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Oda haza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna mindent, mindent,
3. Ha ez a szép regeElfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
Igaz hitté válna
Óh de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgotha nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege,
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…
Örülök, ha tetszik. Leld örömed benne!
Ne feledd: a kagyló kínjában termi az igazgyöngyöt....
Bizony, van, aki megtalálja, akinek mindig kedves marad ez a hely...
Husvéti ajándékul egy karácsonyi vers...
KARÁCSONY...
Karácsony?... A Szeretet Ünnepe?...
Társaságban: fojtó egyedüllét;
Ricsajban csendet kérni: merhet - e,
Ki lelkében gyászolja HITVESÉT?...
Halála óta nincs már ünnepem;
Elengedtem ŐT, mert ÉLŐ vagyok,
De hiányát örökké szenvedem,
——— Felsírnak bennem régi dallamok.
Társat kerestem, és találtam is,
Kemény sorsot szánt neki az élet;
Őszinte, becsületes, nem hamis,
——— Férje s lánya sírján gyertyát éget.
De bánata elvette a kedvét,
Kihalt belőle minden érzelem,
Már nem érdekli, ha bármit elvét,
Mint a zsarnok, úgy bánik énvelem.
Szelídségre én hiába várok,
Őszerinte az már a gyengeség,
Neki az átjárhatatlan árok,
Oly pokoltűz, mely soha el nem ég.
Cirógatás nem az ő jellege;
Erre hiába vágyik a férfi;
Szája kemény szavakkal van tele,
Szerető társát egyre csak sérti.
Szeretem őt!... de egy jó szava sincs,
Mással szelíd, kedves, de nem velem,
Nem kér, szava parancs, súlyos bilincs;
Régen lázadtam... ——— Már ezt sem teszem.
Szeretem őt... de szívem magányos,
Mint búvópatak, olyan a lelkem:
Idővel, folyópartot alámos,
És a mélyben más utakra leltem.
Ábránd - barlangban tisztavízű tó,
Nem sejti senki: míly csodás e hely;
Álmokra szomjazónak iható:
Áldott varázsitalt rejt a kehely.
Érzelmeimre választ nem kapok,
Kősziklát mos minden szelíd szavam,
Ezért lelkemre várfalat rakok,
„Berendezem magányom” önmagam.
Bánat - várban a hajnal nem dereng,
Szívet - leket megfojt a szürkeség,
Ábránd szelleme sír körül kereng,
Fájó magányának nincs vége még...
(Dr.F.)
Szégyen gyalázat, de a kedvenceimből még mindig nem tudok idejönni.
Ne félj, semmiféle "téveszmét" nem következtetek ki. Nekem ez a topic kedves volt, most is az, és az is marad. Mint láthatod: nem felejtem el, és alkalmanként komoly dolgokat teszek itt közzé...
Pl.: Wass Albertet, akit nagyon méltatlanul elhallgatnak, pedig gyönyörűséges sorait TE is jól ismered...
Úgy látszik, a "Magány" már csak tényleg magáramaradt topic lett... Megint találtam egy Wass Albertet! Íme:
Wass Albert:
Háromféle ember van ebben az országban... háromféle magyar.
Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak.
Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket. Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.
Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.
Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed, tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért. Érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép.
Tegnap hallottam a rádióban. Megkerestem: íme, itt van!
Ébredj magyar!
Nemzetemet dúlta már tatár,
harácsolta török,
uralkodott fölötte osztrák,
lopta oláh, rabolta cseh.
Minden szomszédja irigyelte mégis,
mert keserű sorsa
istenfélő nemzetté kovácsolta.
Becsület, tisztesség, emberszeretet
példaképe volt egy céda
Európa közepén!
Mivé lett most?
Koldussá vált felszabadult honában,
züllött idegen eszmék napszámosa!
Megtagadva dicső őseit,
idegen rongyokba öltözve
árulja magát minden utcasarkon
dollárért, frankért, márkáért,
amit idegen gazdái odalöknek neki!
Hát magyar földön már nem maradt magyar
ki ráncba szedné
ezt az ősi portán tobzódó
sok-száz idegent?
Ébredj magyar!
Termőfölded másoknak terem!
Gonosz irányba sodor
ez a megveszekedett új történelem!
(1995)
Wass Albert
Sajnos, tudom. Pocsék tud lenni hónapom...
Már a keresztelésemkor is volt élményem, mert a sekrestyében befagyott a keresztvíz is...