Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Paulo Coelho:
El kellett veszítenem, hogy megértsem: a visszaszerzett kincsek íze édesebb, mint a legédesebb méz.
Ha két ember házasságot köt egymással, akkor ennek a két embernek ettől fogva egész életére konzerválnia kell magát. Úgy fogtok egymás mellett menetelni, mint egy sínpár, szigorúan betartva a megszabott távolságot. Akkor is, ha egyikőtök szeretne néha távolabb vagy közelebb húzódni - hiszen ez a szabály megsértése volna. A szabály pedig kimondja: legyetek józanok, gondoljatok a jövőre, a gyermekeitekre. Többé nem változhattok meg, olyannak kell lennetek, mint a sínpárnak: mindvégig meg kell őríznetek azt a távolságot, ami induláskor volt közöttetek, egészen a célállomásig. Ne hagyjátok, hogy megváltozzon a szerelmetek, sem az út elején, amikor növekedni akarna, sem pedig a későbbiekben, amikor csökkenni akarna, mert ez rendkívül kockázatos.
Két különböző természet találkozásából született a szerelem. A szerelem az ellentmondásból merít erőt. Az összeütközés és az átváltozás pedig tartóssá teszi.Szép álmokat
RADNÓTI MIKLÓS: TÉTOVA ÓDA
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ,
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.
1943. május 26.
Paulo Coelho:
Láttam, hogy az emberek folyton a szabadságra hivatkoznak, holott ezen alapvető joguk mellett, annál inkább rabszolgái szüleik vágyainak, egy olyan házastársnak, akinek annak idején megígérték, hogy "holtomiglan-holtodiglan" kitartanak mellette, az üzlet mérlegének, a rendszernek, félbemaradt projekteknek, szerelmeknek, akiknek nem tudták azt mondani, hogy "nem" vagy, hogy "elég", a hétvégéknek, amelyeken kötelező együtt ebédelniük olyan emberekkel, akikhez semmi kedvük. Rabszolgái a luxusnak, a luxus látszatának és a luxus látszatának látszatának. Rabszolgái egy olyan életnek, amit nem ők választottak maguknak, csak elhatározták, hogy végigcsinálják - mert valaki meggyőzte őket, hogy így lesz a legjobb. És így telnek teljesen egyforma napjaik és éjszakáik, és számukra a kaland csak egy szó valami könyvben és csak egy kép a tévében, ami mindig be van kapcsolva.És ha egy kicsit csökönyös lennék - mondta a fiúnak -, az azért van, mert emberi szív vagyok, és az már csak ilyen. Az emberek félnek, hogy valóra váltsák legnagyobb álmaikat, gondolván, hogy meg sem érdemlik, vagy megvalósítani nem tudják őket. Mi, emberi szívek, meghalunk a félelemtől, ha csak rágondolunk a szeretett lényre, aki örökre elmegy, vagy arra a pillanatra, amikor meghiúsul a várakozás, vagy arra a kincsre, amely - ahelyett, hogy előkerülne - mindörökre a homok rejtekében marad. Mert ha ez történik, végül nagyon szenvedünk.
Az ember mindig új barátokra lel, ugyanakkor nem kell velük lennie nap nap után. Ha viszont mindig ugyanazokat az embereket látjuk - mint például a szemináriumban -, akkor a végén az életünk részévé válnak. És ha az életünk részévé válnak, végül még bele is akarnak szólni az életünkbe. Hogyha pedig nem viselkedünk az elképzelésük szerint, megharagszanak. Ugyanis mindenki pontosan tudja, hogyan kell élnie a többieknek. Ezzel szemben soha nem tudják, hogyan éljenek ők maguk.
Az ember mindig új barátokra lel, ugyanakkor nem kell velük lennie nap nap után. Ha viszont mindig ugyanazokat az embereket látjuk - mint például a szemináriumban -, akkor a végén az életünk részévé válnak. És ha az életünk részévé válnak, végül még bele is akarnak szólni az életünkbe. Hogyha pedig nem viselkedünk az elképzelésük szerint, megharagszanak. Ugyanis mindenki pontosan tudja, hogyan kell élnie a többieknek. Ezzel szemben soha nem tudják, hogyan éljenek ők maguk.Bár meg akarom érteni a szerelmet, és bár sokat szenvedtem azok miatt, akiknek odaadtam a szívem, azt hiszem, képtelen vagyok már szeretni, mert úgy látom, hogy azok, akik megérintették a lelkem, nem tudták fölébreszteni a testem, azok pedig, akik megérintették a testem, nem tudtak közel férkőzni a lelkemhez.
Paulo Coelho:
Azt akarom, hogy nézz, de azt is akarom, hogy erről ne tudjak.
A szerelemről nem kell beszélni, mert a szerelemnek megvan a saját hangja, és magától beszél.
A szerelem tele van csapdákkal. Eleinte, amikor ki akar bontakozni, elvakít a fénye, és nem engedi, hogy észrevegyük az árnyékokat, amelyeket pedig éppen ez a fény idéz elő.
Én csak egy kapocs vagyok, ami a múltadhoz köt. Rajtam keresztül közelebb kerülsz a gyökereidhez, és ez elég ahhoz, hogy így gyengéd érzelmeket táplálj irántam. De csak erről van szó, semmi többről. Ennek semmi köze nincs a szerelemhez.
Az ő félelmeit nem ismerem, de a magaméit igen. És nem kellenek új félelmek, elég az, ami van.
A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra.- 25 hülye van az osztályban! - szídja a gyerekeket a tanár.
- 26 - szól szemtelenül Móricka, a tanárra célozva.
- Mars ki! - bömböl a tanár.
Móricka kimegy, de az ajtóbol visszaszól:
- Így persze a tanár úrnak lesz igaza!
- Hány órat alszol Pistike? - kérdezi az orvos.
- Két-három órát.
- Szerintem ez kevés...
- Mind az öt órán nem merek aludni.
Túrán:
- Apu, nem bírom tovább cipelni a húgomat. Inkább viszem a sört.
- Hogyisne! Még elejted!
Tanár-szülő:
"Fia az órán szőlőt evett."
"Kedves tanárnő, október van, mit egyen a gyerek, cseresznyét?"
Tanár-szülő:
"Kedves szülő, tájékoztatom, hogy Péter az étkezdében többször is kézzel evett."
"Köszönöm a tájékoztatást, már tanul lábbal is."
Tanár-szülő:
"Értesítem a T. szülőket, hogy fiuk történelemkönyve lapokból áll."
"Ellenőriztük, valóban."
Pistike ujjongva szalad az anyukájához:
- Anya, kaptam az iskolában két pirosat meg egy feketét.
- Jól, van, kisfiam megjutatlmazlak, itt egy százas.
Pistike fut az apukájához is.
- Apa, kaptam az iskolában két pirosat, meg egy feketét.
- Jól, van, ügyes vagy. Itt egy százas.
Fut a nagyihoz is.
- Nagyi, kaptam az iskolában két pirosat meg egy feketét.
- Ügyes vagy, itt egy ötvenes. De mondd csak, miért kaptad a feketét?
- Mert beírtam magamnak két pirosat...
- Nagymama, nem láttad a tablettáimat? Az volt rájuk írva, hogy extasy.
- Faszom a kibaszott tablettáidba! Láttad már a sárkányt a konyhában?!
A nagymama az unokája ágya mellett ül és mesét olvas. A kicsi megszólal:
- Nem tudnál kicsit halkabban mesélni? Úgy szeretnék már aludni!
Néhány nap múlva az apa ismét felmegy a fia szobájába, hogy jóéjszakát kívánjon neki. A fiának ismét lidérces álma van, az apja felkölti és kérdezi mi baj. A fiú most azt mondja, azt álmodta, hogy a nagypapa meghalt. Apja megnyugtatja, hogy a nagyi teljesen jól van, és betakarja a gyereket, hogy aludjon tovább. Másnap a nagypapa meghal.
Egy hét múlva, hasonlóan, az apa este felmegy a fia szobájába, hogy jóéjszakát kívánjon neki. A gyereknek ismét lidérces álma van, az apa felkölti, és kérdezi mi a baj. A gyerek sírva válaszol, hogy azt álmodta, hogy az apja meghalt. Megnyugtatja a fiát, hogy teljesen jól érzi magát, betakarja, és mondja neki hogy aludjon csak nyugodtan, minden rendben van.
Az apa visszamegy a hálószobába, lefekszik, de nem tud elaludni, annyira fél. Másnap reggel halálra van rémülve, mert komolyan hiszi, hogy meg fog halni. Felöltözik, majd kocsival elindul a munkahelyére, de rettenetesen óvatosan vezet, nehogy valami baleset történjen. Nem mer ebédelni, mert fél az ételmérgezéstől. Mindenkit elkerül, mert meg van győződve, hogy valaki meg akarja ölni. Minden zajra felugrik, minden mozgásra az asztal alá bújik.
Délután hazamegy, az ajtóban találkozik a feleségével.
- Atyaúristen! Micsoda szörnyű napom volt! Egész életemben ilyen rosszul még nem voltam - mondja az asszonynak.
Mire az asszony:
- Neked volt szörnyű napod? Hát még nekünk! Képzeld a postás ma reggel itt halt meg az ajtónk előtt!
- I-i-igaz, plébános bácsi, de honnan tetszik tudni?
- Látom a szemedről! Nos, mit fogsz délután csinálni?
- Elmegyek a szemészetre...
Összeül az erdei tanács, mert reggel az erdei budi ablakát kitörve találták.
Megkérdi az elnök, ki volt az. Jelentkezik a nyuszika:
- Reggel elmentem a budi mellett, egyszer csak kinyúl a medve, beránt, kitörli velem a fenekét, és kidob az ablakon.
- Jól van! Medve, megcsinálod az ablakot!
Másnap a tanács újra a budi mellett megy el, hát az ablak megint kitörve.
- Ki volt ez?
Jelentkezik a mókus:
- Reggel elmentem a budi mellett, egyszer csak kinyúl a medve, beránt, kitörli velem a fenekét, és kidob az ablakon.
- Jól van! Medve, megcsinálod az ablakot!
Harmadnap a budi sehol, mindenhol deszkadarabok, a WC ripityára törve.
- OK, emberek, ki volt az? - kérdi az elnök rezignáltan.
Jelenkezik a sün...
Miben hasonlítanak a férfiak és a kutyák?
1) Mindkettő fél a porszívótól.
2) Mindkettő eszméletlenül lelkesedik egy nő öléért.
3) Mindkettő bizalmatlan a postással szemben.
Nagyon aranyosak a viccek!
Mielőtt Anya lettem,
Főzhettem magamnak meleg ételt.
Ruháim nem voltak pecsétesek.
Nyugodtan telefonálhattam.
Mielőtt Anya lettem,
Addig aludtam, amíg akartam
És nem izgultam milyen későn fekszem le.
Minden nap megfésülködtem, és fogat mostam.
Mielőtt Anya lettem,
Minden nap kitakarítottam.
Nem botlottam meg játékokban, és
nem felejtettem el altatódalok szövegét.
Mielőtt Anya lettem,
Nem izgultam, hogy a növényeim mérgezőek-e.
Nem gondoltam védőoltásokra.
Drága Mártikám és anutyim!
Szívem minden szeretével köszönöm nektek a fáradságot,hogy megkerestétek nekem a legkedvesebb zene számot, nem tudom elmondani,hogy milyen boldoggá tettétek az estémet, nagyon szépen köszönöm.
Jó éjt...szép álmokat
Esti csend
Ringatom halkuló emlékem,
álmos Hold kúszik az égen.
Haldokló gyertya utolsó lángja
árnyakat rajzol szobám falára.
Ébredő álmok gyolcsába bújva
elszürkült szavak kiapadt kútja.
Isten lelke most békét lehelt,
puhán ölembe hullik a csend.
Egy elszökött gondolat köröz
valahol fent, a csillagok között.
Lassan fakul a múlt dallama,
rajta a jelen izzó zsarátnoka.
Parttalan idő homokja pereg
homlokom bús redői felett.
A strandon egy 5 éves kisfiú betéved a női öltözőbe. Óriási sikoltozás fogadja, és mindenki maga elé kapkodja a törölközőjét. A kisfiú csodálkozva néz körül:
- Mi az? Nem láttak még kisfiút?
- Anya igaz hogy a gyereket a gólya hozza?
- Igaz.
- Akkor minek nekünk a papa?
Ferike megkérdezi:
- Mondd, mama, az ember a majomtól származik?
- Igen, fiam.
- És melyik ember vette észre elsőnek, hogy ő már nem majom?
Petikének a mamája nem meri megmondani a fiának, hogy kisbabát vár. Húzza, halasztja a dolgot. Már a hetedik hónapban van, de a gyerek előtt még nem esett szó a testvérkéről. Végül a háziorvos vállalja, hogy beszél a legénykével. Kimegy a mamával a gyerekszobába, ölébe húzza a fiúcskát, és megkérdezi:
- Mondd kisöreg! Szeretnéd, ha testvérkét hozna neked a gólya?
- Na hiszen! - pillant a gyerek a mama domborodó hasára. - Jókor tetszik kérdezni!
Légy jó mindhalálig: Az élet szép
Hűs forrás, dús liget, havas csúcs oly ragyogó
Csak képzeld el, és látod.
Tárd ki a fénynek lelked, hogy te is felfedezhesd
Mind e csodálatos világot.
Minden táj titkot rejt, ott hol élt már ember
Átokvert és áldott sorsok.
Rég volt boldog ősök, és nem csak fényes hősök
Névtelen békés, dolgos milliók.
Refr.:
Az élet szép, az élet minden,
Ha rangod, pénzed, semmid nincsen,
A legnagyobb kincs mégiscsak tiéd!
Ösztön, vágy és képzelet,
Küldd, hogy lásd, hogy megismerd,
Azt, mi értelemmel tölti meg a létezést!
A Föld csak néked őrzi titkát,
S ez végtelen nagy gazdagság,
Csak tudd és akard látni
Bűvét, varázsát.
Vár a messzi ismeretlen, a Tudás az, mi fölemel.
Várnak rád új és új csodák.
Az élet szép, az élet minden,
S míg létezhet, a Földön ember
A Lánc, mi egybeköt, nem hullhat szét!
Lesz út, lélektől-lélekig,
Lesz kinek megtanítsd világod titkait.
Az élet szép, az élet minden,
Mondhatják, hogy semmid nincsen,
a legnagyobb kincs örökké tiéd!
Az óceánok, az őslények, a mamut,
a sivatagi oroszlán és az ember!
Mikor is építették a piramisokat?
Négy-ötezer éve a Nílus mellett,
Egyiptom földjén.
És ott állnak még most is,
Hírdetik az ember nagyságát,
Mert a világ gyönyörű!
Mély barlang, vad dzsungel
folyó zúg, zord tenger, magányos őrtorony a parton.
Trópusi nap hevében, jéghegyek közt a télben
Utat tör tehetség és szorgalom.
Minden sors új kezdet
Remél és küzd az ember, keresné hogy lehetne boldog.
Teremtő lázban égve
S egy új kor, szebb reménye
Mint lámpás fénye mindig felragyog.
Refr.
http://www.youtube.com/watch?v= mx2RxWLRJrk
Szep napokat kivanok mindekinek
Márai Sándor: A séta
A séta az élet legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal és úti céllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban megérkezett a séta céljához, mely soha nem egy ház vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak éppen ez a levegős és közvetlen érintkezés a világgal. Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek vagy mezőnek, ütemesen átadja magát a természet nagy díszletei között az örök valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi, hazatért séta közben. A séta a teljes magány. Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek.
Szép estét kívánok
Mindenkinek! 
Somogyváry Gyula: Jó éjszakát...
Nézem az égnek legszebb csillagát
s megcsókolom a messzeségen át:
jó éjszakát!
Ha nem volna a kettőnk lelke - egy,
azt mondanád:
szellő suhant a rózsabokron át...
és sápadt arcod s lehunyt két szemed
eléje tartanád.
De mert a kettőnk lelke egy:
érzed, hogy csók ez. Titkos üzenet.
Üzenet, csók. A csillagnéző lelkem
szerelmes, vágyó, tikkadt sóhaja.
Sötétben állok. Köröttem és fölöttem
bús vakhomály a kietlen éjszaka.
De éjszakából, süket vakhomályból,
borún, ködön és fellegeken át:
nézem, csak nézem mozdulatlan szemmel,
didergő kínnal, sajgó gyötrelemmel,
s megcsókolom - szemed szép csillagát.
Jó éjszakát...
Kedves Magdika!
Gratulálok a kis unokához,nagyon aranyos
Jó egészséget a babának és az anyukának
Jó
két kis lábon
ugrándozni,
két kis lábon
futkározni,
az ám
nagyon
jó
pici szájjal
kiáltozni,
pici szájjal
sivítozni,
az ám
csak a
jó
csöppnyi kézzel
homokozni,
csöppnyi kézzel
pancsikolni,
az ám
csuda
jó
teljes szívvel
felnevetni,
teljes szívvel
átölelni
anyát
az a
jó
Lámpa
A rendőr leállítja az autóst az autópályán, és megkérdi tőle:
- Uram, megkérdezhetem, mióta jön hibás hátsó lámpákkal?
A sofőr kiszáll, megnézi a kocsi hátulját, majd térdre esik és elkezd zokogni.
- Ugyan már, annyira azért nem súlyos a helyzet! - nyugtatja a rendőr.
- Pár kiégett izzó miatt még nem kell elkeseredni.
- Nem? És az utánfutóm, meg a motorcsónakom?
Megfáradt egyetemista hazaérkezik szülőfalujába, ahol édesanyja egy
kérdéssel fogadja:
- Kedves fiam, levágtam két csirkét, mit főzzek belőle?
- Pálinkát, édesanyám!
- Hallása milyen?
- Római katolikus.
-Jó estét, kedves nézőink. Mielőtt elmondanánk a holnapi időjárást,
szeretnénk helyesbíteni a mait és elnézést kérni a tegnapiért.
----------------------------------------
- Tábornok Úr, felakaszthatom a kabátját?
- Tőlem agyon is lőheti...
----------------------------------------
-Kisass zony, ismét szeretnék szeretkezni Önnel!
- Mi az, hogy "ismét"?!
- Már tegnap is szerettem volna..
----------------------------------------
Érettségin :
- Mi volt elôbb, az elsô vagy a második világháború?
- A második!
- Na ne vicceljen, miért?
- Ja, azt hittem, beugrató kérdés volt...
Szép napot mindenkinek !
Kicsit szomorkás a hangulatom ma,akárcsak az időjárás.Így eszembe jutott egy szép idézet :
˝ Az idő múltával egyre kevésbé bánjuk,amit megtettünk,de amit nem tettünk meg,arra soha nincs vigasz ˝
( Sydney J Harris )
Boldog napokat kívánok
Mártika!!
Gratulálok a gyönyörű szép kisunokádhoz
olyan jó látni Titeket.
Nőljön nagyra a kistündér
Sebestyén Krisztina
Kisunomnak
Kis szemedben szivárvány
Kis szívedben nagy világ
Kicsi szádon rózsa fénye
Kis arcodon angyal színe.
Apró kezed két kezemben
Apró lábad követ engem
Óriási szívecskédben
Óriás az érzés mélyen.
Lelkeden a szivárvány
Testeden angyalszárny
Szíveden a szeretet
Az én szívemhez vezet.
Szeretlek szép Édesem
Te vagy az én legszebb kincsem
Kisunokám vagy te nekem
Óriás vagy a szívemen.
Szeretlek !!!!!!
Légy boldog a családod körében. A kis Samet
is pusziljuk.
Várnai Zseni
BE SZÉP
Angyali kisded
Anyjának lenni,
Bölcsöt rengetni,
Nótát zengeni
Be szép.
Gügyögő hangra
Gügyögve felelni,
Nyűgös síráson
Elkeseredni
Be szép.
Piciny kezecskét,
Lábacskát csudálni,
Ébredést lesni,
Aluvást várni
Be szép.
Gyermekmosollyal
Bút hessegetni,
Kereső szácskát
Kebelre tenni
Be szép.
Gyermekmosolyban
Gyermekként feledni,
Bánatot elvetni
Édeset nevetni,
Gyermekmosolyban
Gyermekké lenni
Be szép.
Szep hetveget kivanok puszi
