Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Tv2-Napló (09.23)
Torolt_felhasznalo_921717
Létrehozva: 2007. október 1. 13:44
Most hallottam, hogy a szept.23-ai Naplóban nyilatkoztak a szülők, akiknek a kisbabája otthonszülés közben meghalt.
Sajnos nem láttam, pedig ha tudom mindenképpen megnézem.
Sajnos a tv2 videotárában sincs benn, azt mondják azért mert a szülök csak egyszeri bemutatást engedélyeztek.
aki látta, légyszi "mondja" el mi volt? nagyon érdekel.
egyik barátnőm is otthon akart szülni, amikor még csak tervezte a babát. De mióta pocaklakója van, nem is gondol erre.
köszönöm
mirr
Ha érdekel, olvasd el ezt.
Tényleg, a fej-dolog eszembe sem jutott...
Örülök, hogy írtad hol élsz - nem mertem mondani, hogy nálunk valószínűleg még nincs meg az a bizonyos szint... 
Annál is inkább, mert egy ismerősöm nemrég szült Londonban, és őket is hazaengedték másnap reggel.
Ami még elgondolkodtatott, az a felelősségről szóló riporteri kérdés - vajon milyen választ lehet erre adni? És a feljelentést sem értem igazán. Elvileg egy otthon szülésnél az ember tudja, mire vállalkozik, nem? A lényeg, hogy meghalt egy kisbaba. Semmiféle jogi procedúra nem tudja őt visszahozni...
Na, én itt tapostam volna ki annak a k.rvának a beleit... K.rva, mert sem anyának, sem nőnek nem tartok egy ekkora barmot. Remélem, többet az életben nem sikerül neki összehozni egy gyereket... Legyek rosszindulatú, legyek szemét, nem érdekel, de nincs joga még a saját gyerekének az életével sem játszani. Ugyanolyan, mintha kidobta volna az ablakon. Egy utolsó gyilkosnak tartom. Aki nem tett meg mindent azért, hogy a gyereke egészségesen a világra jöjjön. Elmondta, hogy nem volt teljesen felelőtlen, mert eljárt a vizsgálatokra... Persze, ha nem járt volna, akkor egy fillért nem kapna még akkor sem, ha élne az a szerencsétlen gyerek. De amilyen a sors, az ilyen felelőtlen k.rvának egyből összejön a következő...
Amikor én szültem (1986, 1988, 1989) még nem voltak bababarát szülészetek, illetve azt hiszem csak a Máv Kórházban. Három óránként kaptam meg a lányaimat, a harmadiknál már órákat bent hagyták a csecsemősök. Nem haltam bele, sőt - és ettől nem érzem magam csökkent értékű anyának, mert nem ezen múlik - határozottan jól esett, hogy a szülés utáni napokban pihenhettem. Úgy fogtam fel, leszek együtt a gyerekkel annyit életem végéig, amennyit csak akarok. Semmiféle hátrányát nem éreztem érzem ennek.
Ne kövezzetek meg a következő mondataimért! Szerintem ez a "nem hagyom, hogy elvigyék a gyerekemet, legyen az első perctől mellettem" nem más, mint mesterségesen gerjesztett hisztéria. Nem attól lesz jó anya valaki, hogy túlmisztifikálja, túlszervezi, túlaggódja a babaárást, szülést. Úgy veszem észre, hogy a spontaneitás hiányzik a mami mamák életéből. Ez az egész otthonszülősdi, áltermészetesség, valaki ezzel a szóval élt: ökomamizmus pontosan a görcsösség, a mindennek és mindenkinek való megfelelés hibás életszemléletét kelti bennem.
Ha túl erős, túl ítélkező voltam, ezúton kérek elnézést azoktól, akiknek a lelkébe gázoltam akarotom kívül!
egy régebbi ilyen esete kapcsán hallottam ezt is, hogy nem végez gátmetszést, mert az nem a természetes szülés része!
ez a kérdés merült fel bennem is.
engem megnyugtatott, amikor odajött a gyermekorvos és azt mondta, hogy nagyon jók lettek a tesztek. egy egészséges gyermeket szültem.
mi is csak addig voltunk külön, amíg lefürdették és elvégezték a teszteket és már hozták is vissza. Engem addig foltoztak a metszés miatt. nem is tudtam volna rá figyelni. utána babás szobában voltunk, csak éjszaka vitték el. ez egy kicsit megviselt, de legalább tudtam pihenni.
igenis a szülés egy kimerítő dolog. muszáj pihenni, mert akkor a picit sem tudná az ember lánya olyan intenzivitással ellátni.
régen sokkal, sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek pl. a gyerekágyra. ez valahogy kezd kimenni a "divatból"!!!
Köszi, én nem tartom magam bátornak érte
pont ezt mondtam én is...hogy én az anya helyében nem tudnék megbocsátani magamnak...mert ez igenis az ő felelőssége volt...hogy a baba meghalt...
nem tudom, hogy tud tovább úgy élni, azzal a tudattal, hogy ha esetleg mindez kórházban történik és egyből beavatkoznak, akkor még élne a baba...én ezt nem tudnám feldolgozni...
azon kívül, hogy nekem sem jutna eszembe akárhol is szülni...
Oké, tehát gátmetszés sem segített volna. Viszont a kórházban császárral megoldják...
Egyébként minden elismerésem az otthoni szülésedhez, nagyon bátor vagy! (minden irónia nélkül)
azt lehet tudni már, hogy miért nem végzett az orvos gátmetszést?
hisz Geréb Ágnes végzett szülész-nőgyógyász orvos. 17 évig dolgozott klinikán. Gondolom nem 1 gátmetszést végzett már. Vagy ezt otthon nem lehet. de ha életmentő, akkor kötelessége mindent megtenni, még vágni is!!!!!!!! erre esküdött fel, nem???
sokan arra hivatkoznak, hogy régen is otthon szültek a nők, nem orvossal, hanem bábával és mégis megvoltak. Hm..... Megkérdeztem a nagymamámat erről, aki 87 éves és mind az 5 gyerekét otthon szülte, köztük egy ikerpárt is!!!! ő azt mondta, hogy igaz, hogy mindenki otthonszült, főleg a falvakban, de nagyon sok volt a csecsemőhalál és a szülés közben sérült gyerek, akik később vagy szellemi vagy fizikai fogyatékossággal élte le az életét. még ő is azt mondja, hogy örüljünk, hogy ilyen lehetőségeink vannak és ne akarjunk visszafejlődni........
hát van benne valami!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szia mindenki.
Ami azt illeti, a hideg rázott anno a történet hallatán - ugyanis szept. 6-án született a második bébim (kórházban), nagy súllyal, és a végén megakadt a válla. Olyan szinten, hogy se be, se ki, gátmetszést kellett csinálni. Az egész egy pillanatig tartott, mindketten makkegészségesen megúsztuk. (Na jó, amikor aztán varrtak, már nem éreztem olyan fittnek magam...
 
Ha valaki, hát én tényleg utálom a kórházakat, de komolyan: soha nem merném vállalni egy otthonszülés kockázatát.
Az az érv pedig, hogy a babájával akart lenni erős baromság. A gyerkőcöm 13:40kor bújt ki, fürdetés után rögtön hozták. Amikor lekerültem az osztályra elvitték kicsit, de 2-3 óra múlva visszakaptam, és hazamenésig végig velem volt. Az a pár óra egyébként jól is jött, picit össze tudtam szedni magam. Szóval ezek mondvacsinált indokok, azt hiszem.
Egyébként semmi bajom az otthonszüléssel, ezt tényleg mindenki saját belátása szerint kell, hogy eldöntse. Egy biztos: sokkal komolyabb kitételekre lenne szükség az engedélyezéséhez.