Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi a megcsalás?
Torolt_felhasznalo_247186
Létrehozva: 2007. október 20. 10:30
Szerintetek mi számít inkább megcsalásnak?
A plátói érzelmek, az érzelmek nélküli szex, vagy szex és szerelem együtt?
Bonyolult helyzetbe keveredtem a párommal, akivel 25. évünket nyomjuk együtt és eddig harmonikusnak tűnt a házasságunk. Fő bizalmasai voltunk egymásnak, tűzbe tettem volna érte a kezemet, remekül működött a szex is, minden barátnőm irigyelt érte. Persze, tudom, hogy 25 évig nem lehet ugyanazon a hőfokon lobogni, de a kezdeti szerelem és szenvedély legalábbis részemről átalakult egy nyugodtabb mederben folyó szeretetté, tiszteletté és megbecsüléssé, amit iránta éreztem. Nehezen tudnám elképzelni az éetemet nélküle, de osztozkodni ne akarok rajta.
Mitől és mennyi őd alatt áll vissza abizalom? Bár azt sejtem, hogy semmi nem lesz már ugyanolyan, mint volt.
Jól jönnének a tanácsok...
Köszi.
T.
A plátói érzelmek, az érzelmek nélküli szex, vagy szex és szerelem együtt?
Bonyolult helyzetbe keveredtem a párommal, akivel 25. évünket nyomjuk együtt és eddig harmonikusnak tűnt a házasságunk. Fő bizalmasai voltunk egymásnak, tűzbe tettem volna érte a kezemet, remekül működött a szex is, minden barátnőm irigyelt érte. Persze, tudom, hogy 25 évig nem lehet ugyanazon a hőfokon lobogni, de a kezdeti szerelem és szenvedély legalábbis részemről átalakult egy nyugodtabb mederben folyó szeretetté, tiszteletté és megbecsüléssé, amit iránta éreztem. Nehezen tudnám elképzelni az éetemet nélküle, de osztozkodni ne akarok rajta.
Mitől és mennyi őd alatt áll vissza abizalom? Bár azt sejtem, hogy semmi nem lesz már ugyanolyan, mint volt.
Jól jönnének a tanácsok...
Köszi.
T.
Erre majd térjünk vissza 50-60 éves korodban. Bár ez vonatkozhatna a többi mondatodra is...
Minden álmodat nem teljesítheted, és idős korára meg az embernek már az összes megmaradt álma a fiatalságáról szól. A többit rég feladta, ezeket dédelgeti, mert megtörtént, így annál jobban hiányzik.
Szerinted miért olyan népszerűek ebben a korosztályban a romantikus regények?
Egyébként igen, hihetetlen, és nem azt nem hiszem el, hogy MOST tényleg így érzel, hanem hogy valóban úgy is lesz ahogy most gondolod
A másik dolog pedig az, hogy nézzétek meg, ha mégis kilép a férj egy viszonylag jól működő házasságból a hirtelen fellángolt érzelmek miatt, egy viszonylag rövid időn belül újra keresik régi társuk kapcsolatfelvételét. Nagyon sok esetben vissza szeretnének menni.
Az új is csak addig finom amíg új és varázslatos. És persze az ember lakva ismeri (tolerálja vagy nem) a másikat. Akkor már nem annyira biztos, hogy az új, a "friss" a jobb
Csak ezt az elején nem gondolja át az ember!
Ezek a házasságok megmaradtak, sokszor pozitívan újultak, és lassan szépen lenyugodtak a kedélyek.
Ez is egy tapasztalás.
Nem, nem tudom ezt a helyzetet elképzelni.És nem is fordulhat elő ilyen nálam. Lehet neked ez hihetetlen, de vannak ilyen emberek is mint én.Az én lelkem szárnyal a párom mellett is, ehhez nincs szükségem másra. És biztos, hogy nem lesz 20 év múlva sem. Vagy ha mégis akkor lesz bennem gerinc ahhoz, hogy ne csaljak.
Mellesleg miért lenne bennem visszafojtott, beteljesült álom?
És persze lehet azt mondani, hogy "én nem vagyok olyaaaaan..." és minden téren kielégít a párom, de gondolj csak bele:
55 éves vagy, eszedbe jutnak a 20 évesen eltöltött romantikus esték a kapcsolat legelején, amikor megfeszültél az izgalomtól, és ilyen érzésben nem volt részed már 30 éve, pedig milyen borzasztóan jó volt.... most pedig lenne rá lehetőséged hogy úgyra repkedj egy kicsit, mert épp úgy hozta a sors.
Elgondolkodsz azon, hogy 1-2 év múlva ráncos anyóka leszel, az utolsó olyan éveidet töltöd, amikor még a tested esztétikus, és szeretnéd mégegyszer átélni a fiatalság boldogságát utoljára, mert jó nosztalgiázni, és mert szükséged van rá ahhoz, hogy ne rikácsoló házisárkány legyél vénasszony korodra a sok visszafojtott és be nem teljesült álmok miatt...
Szóval jön egy sármos pali, aki szintén valószínűleg csak ugyanannyit akar, nem többet, átélheted vele újra a fiatalkor legszebb perceit (igen, itt jön, hogy félünk az öregkortól, mert a lehetőségek határai igencsak beszűkülnek), persze szereted tiszteled a férjed, társai vagyok egymásnak mindenhez az életben, de az a kapcsolat nem tud úgy lángolni, nincs meg az újdonság izgalma, varázsa, vagyis vele jó, imádod, vele akarsz megöregedni, ő a másik feled, de ez az új kaland teljesen más tészta. Ez egy kis bolondság, amire szüksége van a lelkednek...hogy szárnyalhasson még egyet utoljára.
Emiatt senki nem fog elválni, és aki mégis, annak sosem volt sok köze a férjéhez.
Szerintem mindhárom változat egyformán rossz a megcsaltnak, az viszont különbség, hogy arról nem feltétlenül tehet valaki ha másra gondol, plátóian szeret valakit, viszont az egy döntés hogy félrelép ez az ember vagy nem...
Nem azt írtam, hogy sehová nem megy, csak nem járkál el.
Dolgozni jár, de azt nem nevezném eljárkálásnak. Mielőtt még mondanád: nők nem dolgoznak a melóhelyén, és nem tud onnan elmászkálni, nincs túlórájuk, és fillérre pontos a fizuja
Ezt ugyan miből gondolod?
Szerintem az ilyen ember még rosszabb aki " érzelmek nélkül ürít ".
Milyen véleménye lehet úgy a nőkről általában annak aki ilyet mond...